-Na most azonnal induljunk el- emelte fel boldogan anya a kezét, miután a kocsiba pakoltunk. Az ide tanévnek is vége volt és végre megkezdődött a nyári szünet. Anyát az incidens után pár nappal később ki is engedték és egy hosszú szabadságot is kapott, hogy tudjon pihenni
-Drágám, még alig pakoltunk be, hm- sóhajtott fel apa a tarkóját vakarva
-Minél tovább panaszkodsz, annál tovább is fog tartani a pakolás- rakta csípőre a kezeit, mire apa nyelt egyet és folytatta a pakolást. Hikarival össze nézve, kuncogtunk fel halkan, hogy meg ne hallják. Anya most teljesen ki tudja használni, hogy nem szabad megerőltetnie magát
-Hosszú az út, majd vezetek én, hm
-Két óra. Azt levezettem- vette vissza az idő közben elvett kulcsot, miután mindent bepakoltunk
-Akkor mondom így. Én vezetek, hm- kapta ki anya kezéből és nyelvet nyújtva, pattant be a vezetői ülésre. Anya halkan elkezdett szitkozódni, miközben apa felé indult, aki csak vigyorgott
-Hosszú lesz ez az egy hét- sóhajtottam fel, mire a mellettem lévő, csak bólogatott. De talán azért lesz hosszú, mert egy hétig nem láthatom Itarut...
-Megvan minden, hm?- kérdezte vidáman apa, miután anya durcásan ült mellette az ülésen. Ellenőriztem az oldalamon lévő táskát, majd követtem Hikarit és beülve a kocsiba, indultunk el

Sokkosan álltam a nagy ház előtt. Erre a hétre egy ekkora ház...
-Nyugi, nem csak mi leszünk- kuncogott fel anya és össze borzolta a hajam. A mondatára egyből vissza tértem és kíváncsian néztem rá
-Természetesen vannak még mások is. Meg jönnek Akaneék és a nagyiék. Azonban arra kíváncsi lennék, hogy ők hol vannak már- vakarta a tarkóját, miközben jobbra balra nézett
-Menjünk pakoljunk le. Majd csak jönnek, hm- jött felénk apa és Hikari, akik időközben kiszedték a csomagokat. Anyával bólintottunk, majd befelé kezdtünk menni és a saját részünkön, lepakoltunk. Hikarival osztoznom kellett egy szobán, amit nem nagyon bántam. Eléggé tágas szoba volt, két oldalt egy egy ágy, hatalmas ruhás szekrény és két éjjeli szekrény
-Ez az enyém- futott oda az egyik ágyhoz, így maradt nekem a megmaradt. Az oldaltáskámat rádobva az ágyra, húztam oda a bőröndöm és kipakolni kezdtem
-Ki akarja meglepni a többieket?- hallottam anya ördögi hangját, így az ajtóhoz fordultunk. Már a fekete kétrészes fürdőruhájában állt, kezében egy vízibombát tartott, miközben hatalmas vigyorral nézett minket. Szemeim egyből felcsillantak és kikapva a kék kétrészes fürdőruhámat, futottam felvenni a fürdőszobában. A rövid farmernadrágot a fürdőruhára véve, kötöttem össze a hajam szokásosan és vissza is rohantam anya mellé
-Fiúk, komolyan mondom. Lassabbak vagytok a csigáknál- panaszkodott, csípőre tett kezekkel. Rövidesen apa és Hikari is kilépett fürdőnadrágban. Egy egy törölközőt felvéve, bezártuk az ajtót, majd a teraszajtót elhúzva, siettünk a medencéhez. Egy kerti csapot keresve, kezdtük feltölteni vízzel az összes bombát, amiket a vödörbe raktunk, amit a szobából szedtünk elő
-Hol vannak már?- panaszkodott Hikari, miután már a napágyakon ültünk. Unottan piszkáltam az egyik bombát, a sok közül, amik a karjaimban pihentek. Ez így olyan unalmas
-Jött valaki- hegyezte anya a fülét, miután az egyik kocsi motorja, leállt a ház előtt. Egyből felálltunk és a ház mögül kilesve, láttuk meg a Hyuuga családot, ahogy pakolnak kifelé- három.... kettő... egy.. Nyomás!- számolt vissza, majd kiugrova a rejtekhelyből, dobta hátba a nővérét. Követve a példáját, mentem kicsivel előrébb és Akiot kezdtem dobálni, aki az egyiket sikeresen elkapta és vissza dobta felém. Elugorva dobtam volna újabbakat, azonban már nem volt nálam semmi
-Csak nem elfogyott?- nevetett fel Neji-san, mire egy pont arcon találta
-Most már- húzta ki magát anya győztesen- inkább siessetek átöltözni. Mindjárt itt van anya és apa és őket is kell üdvözölni- kiáltott nővérére, aki elmosolyodott és egyből berohantak. Mi vissza siettünk és egy újabb adagot teletöltve, vártuk a nagyiékat- hogy nem lehet időben érkezni- pufogott, miután megint várakozni kellett
-Mi már időben itt voltunk- nevetett fel papi, majd anyát felkapva, vágta be a mögöttünk lévő medencébe. Nagyot nyelve, néztem a felnőttel farkasszemet, mikor nagyi megnyitotta a slagot, amivel mindenkit elkezdett locsolni- és meg is vannak a győztesek
-Csaltatok- duzogott anya a medencében állva
-Csak kivártuk a megfelelő pillanatot- nyújtotta ki a nyelvét, így Akane kihasználva, hogy nem figyel, lökte bele a vízbe. Pechjére elkapta a csuklóját és húzta magával a lányát a vízbe. A vizes rövidnadrágot egyből leszedtem és megragadva Akio karját, ugrottunk bele mi is a vízbe

-Nem is tudtam, hogy ti is jöttök- fordultam Akio felé, miután elindultunk ketten sétálni a városban. Egy rövidnadrágot és egy haspólót vettem fel a nagy melegben. Lábaimon egy pár papucs volt, vállamon a táskám lógott. Akion egy atléta és egy rövidnadrág, lábain is papucsok
-Akkor nem vagy ebben egyedül. Azt hittem máshova megyünk majd- süllyesztette zsebre a kezeit- hogy vagytok Itaruval?- bökött mosolyogva az oldalamba
-Megvagyunk. Mondjuk most egy hétig nem látom- húztam a szám- és ti Hanaval?- kérdeztem kíváncsian, mire elpirult
-Velünk is ez a helyzet
-Több önbizalom kéne neked- szúrtam oda mosolyogva, mire egy szúrós pillantással ajándékozott meg- most miért? Tiszta papucs vagy, fiú létedre. Vegyél rólam példát. Én vagyok a főnök- húztam ki dicsekedve magam, mire egy hangosat nevetett fel
-Csak hagyja magát, hogy ne durcázz be
-Ez nem is igaz- jelent meg egy halvány pír az arcomon, amin újból felnevetett
-De, teljesen igaz
-Hmp- fújtam fel az arcom és elfordítottam a fejem
-Erről beszélek- könyökölt a vállamra. Mögülünk futást hallottunk, így kíváncsian álltunk meg és fordultunk meg
-Áh, de jó, hogy megvártattok- támaszkodott meg a térdein egy szőke hajú lány. Furcsálva néztünk össze Akioval, így intett a fejével, hogy siessünk el, azonban a lány kiegyenesedett- látom újak vagytok. Szívesen körbe vezetlek titeket- fogta meg a kezem és elmosolyodott. Lefagyva álltam előtte, miközben a mellettem lévő, csak felkuncogott- elvitte a cica a nyelved?- dőlt előrébb, így vissza hozva a valóságba. Kihúzva a kezem a fogságból, léptem hátrébb és mögé néztem. Nem messze egy csapat fiú és lány állt, akik nevettek rajtunk. Ideges pillantásokat löveltem az ismeretlenek felé, akik csak vigyorogtak és kinyújtották a nyelvüket
-Mond csak- mentem bele a játékba és átkaroltam a vállát- nem mutatnál be minket a barátaidnak? Akkor ők is jöhetnének- mosolyogtam rá
-Én itt maradok. Te nyugodtan szórakozz velük egy kicsit- súgta vigyorogva Akio a fülembe, így neki adtam a táskát. A lány elindult, így rákacsintottam a Hyuuga fiúra és követtem a lányt
-Szervusztok- mosolyogtam bájosan rájuk
-Csak sikerült ez- nevetett fel az egyik. Hátra rakva a kezem, szorultak ökölbe az ujjaim, mikor az egyik az arcomhoz nyúlt. Szóval te lennél aki ezt az egészet kitalálta, jöttem rá egyből és kíváncsi tekintettel néztem
-Szép vagy cica- simogatta az arcom. Blah, hánynom kell ettől- esetleg van gazdád?
-Van és vár engem- szúrtam oda
-Eléggé puhány egy fiú
-Oh nem ő az- vigyorogtam gonoszul, majd a pólója nyakát megragadva, húztam le, hogy egy magasságba legyünk- valaki, aki nálad ezerszer jobban néz ki. Ajánlom, hogy több ilyen tervet ne csinálj, hogy megkaparints más lányokat- hajoltam a füléhez- különben, komoly bajok lesznek. Te patkány - engedtem el és megfordulva, Akio felé igyekeztem. Elvéve a táskám, pacsiztunk össze és indultunk volna tovább, azonban utánam kiáltott
-Ez már valami. Úgyis megszerezlek
-Mint mondtam. Már más cicája vagyok- mutattam be, hátra se fordulva
-És ezt a gazdád tudja?- nevetett fel hangosan Akio, amint távolabb értünk
-Tudja hát- vigyorogtam csípőre tett kezekkel, majd egyből mérgesen néztem rá- láttam ám, hogy videózól- ütöttem a fejére- és ha jól sejtem, akkor el is küldted Itarunak. Hadd nézzem meg a videót, hogy aztán kitöröljem mindenhonnan- tartottam felé a tenyerem
-Nem tudom miről beszélsz- nevetett és elfutott előlem
-Hé! Jössz vissza!- indultam utána