-Há, nézd milyen jól sikerültek- ugrottam hátulról Itaru nyakába ebédszünetben. Fejemet megtámasztva a vállán, adtam a kezébe a papírokat, amiket nézegetni kezdett. Elengedve, raktam arébb a táskáját és leülve mellé, vettem el a szendvicsét, amibe bele haraptam
-És ez kinek is az érdeme?- húzta fel az egyik szemöldökét, miközben elvette tőlem az ennivalóját
-Természetesen az enyém- húztam ki magam győztesen, így köhögött egy kicsit- jó te is segítettél egy kicsit- böktem az oldalába és kivettem az én ebédemet a táskámból, amit reggel csomagolt el nekem
-Köszi, hogy otthagytál minket- kaptam egy gyenge ütést a fejemre, így a fejemet masszírozva, néztem rá két barátomra
-Csak siettem megmutatni a dolgozatokat- vontam vállat, miközben leültek hozzánk
-Tényleg, szólt az edző, hogy mára tették az edzést- pillantott fel Nova a táskájából, így elhúztam a szám
-Tényleg. Nekünk is mára tették- pillantott át felettünk Akio, egyenesen Itarura
-Ennyit arról, hogy hamarabb hazaérek- sóhajtott fel fáradtan
-Akkor lesz két lyukas óránk, míg kezdődik az edzés- sóhajtott fel előttem Hana, akit Akio ölelt magához
-De legalább tudjuk szivatni az Uchihát- húzódott gúnyos mosolyra Demiyah szája
-De jó lesz nekem
-Gyerekek, tudnátok jönni?- jött felénk Itachi-sensei és megállt az asztalnál- már csak ti hiányoztok az osztályból
-Történt valami, sensei?- kaptuk fel Akioval és Novaval a fejünk
-Jött egy új osztálytársatok- ahogy meghallottuk ezt a pár szót, Novaval felcsillant a szemünk és a terem felé kezdtünk futni
-Szerinted helyes?- kérdezte kíváncsian, így megráztam a fejem
-Nem tudom- fordítottam oldalra a fejem, így sikeresen neki mentem valakinek, akivel a földön kötöttünk ki. Fejemet felemelve a mellkasáról, találkozott a tekintettem egy barna szempárral- elnézést- szálltam le róla és a karját megragadva, segítettem fel. Kikerülve őt, indultunk el újból a fehér hajúval a termünk felé, ahol egyből leültünk a helyünkre. Én az ablak mellé, míg ő mellettem foglalt helyet. Az idő közben beért Akio, pedig mögénk telepedett le
-Mint mondtam. Egy új osztálytársatok érkezett ma reggel a suliba, egészen ködrejtekből- állt meg a sensei az asztalnál- bejöhetsz- kiáltott ki, így az ajtó egyből kinyílt. Amint megláttam ki jött be, az arcom vörösre váltott és próbáltam a lehető legjobban a pad alá süllyedni, míg a kezeimmel egy könyvet tartottam a padon
-Sziasztok. Hiashi Daichi vagyok ködrejtekből. A családommal ide költöztünk a munkájuk miatt- mutatkozott be kedvesen. Nova halkan felkuncogott, ahogy meglátott engem, így az oldalába könyököltem
-Valami gond van, Kei?
-Nincs. Csak a radíromat keresem a táskában- kaptam fel a fejem, ami nem volt túl okos húzás, mert ahogy emeltem volna fel, bevertem a padba, így szitkozódva kaptam oda a kezem. A többiek persze nevetni kezdtek, így morcosan másztam ki a pad alól
-Akkor minden rendben- nézett szét, majd a mögöttünk lévő Akio mellett lévő helyet nézegette- kérlek ülj le Keiék mögé
-Rendben- bólintott és elindult felénk. Akio ökölbe tartotta a kezét, így Daichi fogadva a gesztust, öklöztek össze
-Há már Akio mellett vagy, akkor remélem az említett körbe vezett majd az iskolában
-Nem jó sensei. Edzésem lesz
-Lányok?- nézett ránk
-Nekünk is edzésünk lesz, így mi se tudjuk körbe vezetni
-Esetleg valaki?
-Majd én- emelte fel Kumi a kezét, így a sensei bólintott és leült a laptopjához
-Ahogy látom, egyes embereknél elég jól alakulnak a jegyek. Néhányan javítottatok pár tantárgyból, valakik pedig sajnálatos módon rontottak. Van még egy hónapotok kijavítani, míg le nem zárjuk a félévi jegyeiteket- nézett végig az egész osztályon, mikor megrezzent a zsebemben a telefon. Kivéve a zsebemből a készüléket, nyitottam meg az üzenetet, amin egyből felnevettem volna, ha nem fogom be a szám. Egy kép Itaruról, ahogy Demiyah szokás szerint fejen dobta rengeteg hóval
-Adjátok át az én részemet is neki- írtam le Hananak az üzenetet, amire egy nevetős és egy lájk jeles emojit küldött vissza
-Eskine Kei- szóltak rám, így egyből felkaptam a fejem- attól még, hogy osztályfőnöki óra van, nem azt jelenti, hogy telefonozhat. Rakja el gyorsan, különben elveszem és a szüleinek adom oda
-Értettem- bólogattam és a netet kikapcsolva, süllyesztettem vissza a zsebembe. Az ablakon kipillantva, láttam meg a három alakot, így megbökve Nova oldalát és Akio kezét, mutattam az ablak felé, ahol Itaru és Demi, hóval dobálták egymást, míg Hana unottan nézett rájuk a padon ülve. A csengő irtózatos hangja egyszercsak megszólalt, így a sensei egyből elhagyta a termet. Felállva az asztaltól, nyitottam ki a mellettem lévő ablakot és a párkányról leszedve egy kisebb havat, gyúrtam össze, amit Itaru felé küldtem. A tarkóját eltalálva, fordult felém, így kinyújtva a nyelvem, zártam vissza időben az ablakot, mielőtt eltalált volna