Álmosan nyitottam ki a szemeimet reggel. Furcsálva néztem körül, majd szemeimmel az ablakon kezdtem kinézni. Már jócskán világos volt, így kíváncsian néztem meg Itaru telefonján az időt, mikor a szemeim tágra nyíltak és felsikítottam. A cuccaimat össze szedve, futottam át az én szobámba és dobáltam bele a táskámba. A ruháimat magamra kapva, kaptam a fésű után és amíg a nappaliba értem, próbáltam kifésülni a hajam
-Hova mész?- kérdezte álmosan Itaru a szemét törölgetve, miközben jött ki a szobából
-Elaludtam. Már a busz is elment. El fogok késni- túrtam a hajamba idegesen, miközben a cipőmet sikerült felvenem.
-De nincs is első két óra
-Neked lehet nincs, de nekem van és az elsőn fogok dolgozatot írni- kapkodtam össze vissza a fejem és a táskámat a vállamra kapva, nyitottam ki az ajtót
-Itt....
-Most nem érek rá Itaru!- kiáltottam rá és amilyen gyorsan csak tudtam, kiszaladtam a lakásból, egyenesen le a lépcsőn, majd ki a hideg időbe. Az időt folyamatosan figyelve, rohantam végig a hideg időben, miközben a vállamon, ide oda lebegett a táska
-Eskine Kei?- hallottam meg a nevem, így amilyen gyorsan a teremhez értem, kivágtam az ajtót
-Jelen!- emeltem fel a kezem, miközben a térdeimre támaszkodtam fáradtan
-10 perc késés
-Sajnálom. Nem szólt az ébresztőm és elaludtam
-Szerencséje van, hogy ma én is késtem egy kicsit. Üljön le a helyére és vegyen elő egy lapot. Diktálom a kérdéseket
-Értettem- bólogattam hevesen és Nova mellé levágtam magam. A kabátomat le akartam venni, mikor az nem volt rajtam. Tehát pulcsiba futottam el ideág. Remélem ezek után lesz egy szép lázam. Motyogtam magamban és a lapot, meg a tolltartóm elővéve, kezdtem el írni a kérdéseket
-Megmagyaráznád, hogy mi volt  reggel?- kérdezte Nova, amint véget ért az óra. Fejemet fáradtan hajtottam a padra, mikor Akio is közelebb jött hozzánk
-Este olyan sokáig tanultam a dolgozatra, hogy elfelejtettem ébresztőt állítani. Így kapkodva kelltem fel és egy csomó cuccomat otthon hagytam
-Sikerült a legnagyobb hidegben, egy pulcsiban jönnöd. Ráadásul futva. Csoda ha nem lesz lázad- motyogta Akio karba tett kezekkel.
-Szánjatok meg valami kajával inkább- motyogtam, mikor korogni kezdett a hasam. Nova előhalászta a táskájából a szendvicsét, aminek a felét eltörte és nekem adta oda. Hálásan néztem rá, majd felülve kezdtem hozzá látni- hány óránk lesz ma?
-4. Elmarad a tesink és az osztályfőnöki óránk
-Hogy-hogy?- kaptam fel kíváncsian a fejem
-Valami megbeszélés van. Reggel bejött a sensei és elmondta
-Akkor csak három órát kell még kibírnom, aztán sietek haza aludni- motyogtam, mikor megszólalt a csengő, a tanár pedig bejött
-Remélem mindenki tanult az előző órai anyagból, ugyanis most egy rövid röpdolgozat lesz
-Röpdolgozat?!- kiáltottak fel többen is, beleértve engem is. A hajamba kapva, homlokomat a hideg padra döntve, próbáltam felidézni az előző órai anyagot, ám sehogy sem emlékeztem semmire. Nova megfogva a vállam, küldött egy biztató mosolyt, így lassan elmosolyogtam. Úgy imádlak ilyenkor Nova

Egy üdítősdobozt szorongatva a kezemben, sétáltam be a liftbe. A dolgozatot, úgy ahogy megtudtam írni, mivel Nova segített. Amit pedig az első órán írtunk, arról még nem tudok semmit. Miután a második órám is véget ért, Itaru behozta az itthon hagyott dolgaimat, így nem kellett a hidegben, egy pulcsiban haza jönnöm. Szerencsétlenségére, nekik ugyan úgy meg lett tartva a többi óra, ezért sétálhattam egyedül haza. A lift tükrében megnézve az arcom, egyből elszörnyedtem. Hatalmas karikák voltak a szemem alatt, mintha valaki behúzott volna nekem. A hajam szanaszét állt, a ruháim gyűrődten voltak rajtam. Látszik, hogy siettem reggel, gondoltam, miközben kiszálltam a liftből és a kulcsot a zárba helyezve nyitottam be a lakásba. A táskámat ledobva a földre, követte a sálam és a kabátom is. Bezárva magam mögött az ajtót, rúgtam le a cipőimet és a konyhába mentem valami ennivalót találni. A hűtőt kinyitva, találtam meg egy joghurtot, amit kiszedve, ettem meg a kanapéra ülve. A telefonomat bekapcsolva, néztem meg a holnapi órarendet, ami láttán fáradtan felnyögtem. Rengeteg házit kell megírnom holnapra, gondoltam és az üres dobozt a kukába dobva, mostam el a kanalat. A kabátot és a sálat a fogasra akasztva, raktam a helyére a cipőmet, majd a táskámmal együtt, bementem a szobámba. Asztalomhoz leülve, vettem ki a füzeteimet és zenét indítva a telefonon, fogtam hozzá a leckék írásához