-Biztos vagy benne Midoriya fiú?-Kérdezte All Might az igazgatóiban.A tekintete azt sugalta,hogy "nem" -mel feleljek....

-Igen!-Egy lépéssel közelebb léptem és átöleltem a bálványomat.-Mindent köszönök. Megígérem,hogy mikor visszatérek ide, én leszek a legjobb!-A látásomat könnyek homályosították el, de mégis tisztán láttam magam előtt All Might fényes mosolyát. Nekem is ilyenné kell válnom!
Elköszöntem a többi tanáraimtól, aztán néma csendben az 1/a terméhez baktattam.
~Most lépek be ide utoljára..~

Megtöröltem a szemeimet és egy mosolyt húztam az arcomra. Lassan lenyomtam a kilincset és beléptem a terembe.

-Miért vagy még itt te nyomi?!-Rivalt rám azonnal Kacchan.
~Mostantól nem fogom hallani a hangját...~

Rezzenéstelenül rá mosolyogtam és a padjához léptem. Persze ezt nem hagyhatta szó nélkül. Azonnal elkezdett orditozni velem, de én csak gyengéden megöleltem.

-Mindent köszönök Kacchan.-Egy másodperc kellett neki,míg felfogta a dolgokat. Azonnal a képembe robbantott és még hangosabb ordítozásba kezdett. Az osztály minden tagját megöleltem és megköszöntem nekik a dolgokat.

-Itt a táskád Deku-kun! Üdvözlöm anyukádat! Akkor holnap a szokásos helyen találkozunk?-Kérdezte Uraraka-san egy kedves mosollyal az arcán. Egy keserédes mosollyal az arcomon bólintottam.
~Ők még nem tudják, hogy holnaptól kezdve én már a világ másikfelén fogok tanulni....~

Az ajtónál még megálltam egy pillanatra. Nem akartam vissza nézni, tudtam, hogy csak rosszabb lenne számomra. Határozottan lenyomtam a kilincset és végleg kiléptem a U.A, 1/a életéből.