Innentől azt álmodta, hogy egy fiúval fekszik a fűben az oldalukon és egymásra mosolyognak. Valamit mondott, de nem értette mit. Közelebb hajolt hozzá, cserébe egy csókot kapott. Kifulladva dőlt a mellkasára és még közelebb bújt hozzá. Motyogott valamit a fiúnak, aztán elaludt.
-Mikor tér magához?
-Nem tudjuk. Bírod még Seth?
-Igen. Nem nehéz a lány.
-Van neve is!
-Miért kellene megjegyeznem?
A torkomból morgás tört elő. Senki sem mert levegőt venni. Kyle hozzám lépett és a karjába vett. Fejemet a vállának döntöttem. Majd nem sikerült vissza aludnom, amikor valaki nekünk rohant. Két kar kapott el, de rögtön felültetek, valami szőrösre. Egy szürke farkason ültem. A hátunk mögött haragos vonyítás hallatszódott.
-Mi történik most? Hová viszel!
Jobban rá kapcsolt. Muszáj volt kapaszkodnom a bundájába vagy leesek. Pár perc múlva egy kis kunyhónál megállt. Leszálltam és hátat fordítottam. -Megfordulhatsz Maya.
Megfordulva egy nálam három évvel idősebb lánnyal találtam szembe magam. Fekete haja a válláig ért.
-A nevem Leah. Sajnálom, hogy el kellett szakítanunk a barátodtól, de a kisöcsém megőrült. Nem tudjuk mi a baj, de Sam kideríti.
-Köszönöm Leah! Inkább én kérek elnézést, hogy betörtünk a területetekre.
-Mi történt?
-Kyle-t szokás szerint eléri a baj. Éppen kirándultunk, amikor két vámpír meg akart támadni egy kiránduló családot, de a barátom közéjük vetette magát farkas alakban és magára vonta a figyelmet. Én biztonságba helyeztem a családot, utána én is átváltoztam és igyekeztem beérni őket. Sajnos, mire meg volt a terv itt kötöttünk ki. A jobb vállam megsérült. A gerinc sérülés már begyógyult, de még ez szarakodik velem.
Hozzám lépett és vissza rakta. Jó nagyot vonyítottam fájdalmamban. A derekamat átfogva bevezetett a kunyhóba és lefektetett egy szalmaágyra. Lehunytam a szemem és köszöntöttem a rémképeket. Sikeresen meg bírkóztam vele, de nem tudom, milyen sérüléseket szerzett a testem.
Kinyitottam a szemem és Leah ijedt arcát láttam meg. Megvizsgálva nem szereztem külső sérüléseket és belsőket sem.
-Te mindig így alszol? Az arcodon rémület ült és mindvégig védekeztél. 
-Mert azt is csináltam. Én nem vagyok egy könnyű eset. Nyugodtan elmehetsz. Nem kell rám vigyáznod. Rosszban sem sántikálok és egy ilyen után semmi kedvem sincs fel kelni. Még mindig az álom hatása alatt vagyok.
Mosolygott és ő is lefeküdt a szalmaágyra. Csendben hallgattuk a szél süvítését és az esőt. Egyikünk sem akart meg szólalni. Élveztük a csendet, de egy farkas üvöltés törte meg a némaságot. Leah az ajtó mellett várakozott ugrásra készen én meg a korbácsomat a kezembe véve kiengedtem.
Kopogtak. Egyszer. Kétszer. Háromszor. Negyedik már nem volt, mert betörtek. A farkas szeme vörösen izzott. Elakadt a lélegzetem. Nem gondolkodtam, csak neki mentem és a nyakára tekertem a korbácsot. Levegőért küzdött, de nem hagyhattam, hogy megsebesítse Leah-t. Ő csak nézett rám nagyokat pislogva. Amikor rá jött mire készülök segített lefektetetni az oldalára és ott is tartottuk. Sam és egy másik alfa rontott be. Leah rájuk kiabált, hogy segítsenek. A másik segíteni akart nekem, de nem engedtem.
-Meddig kell még tartanunk Maya?
-A szeme mindjárt vissza változik az eredeti színére! Hol van Kyle?
-A mieinkkel derít fel. Lassan itt kell lenniük.
Még pár percig tartottuk utána elengedhettük. Vissza változott emberi formájába és a szeme is csokoládé barna színben pompázott. Mind a négyen fáradtan omlunk a földre. Sam tér magához először.
-Mi volt ez Maya?
-Egy....

Vajon mi történt a farkassal? Ha tetszik jelezd🙂. Nem sokára hozom a következő részt. Bocsi a helyesírásért 😅😅😅!