TodoDekuKiriBaku [+18]
A szektának.
A zöld hajamba kapott a szél, ahogy siettem a munkahelyemre. Sajnos nem jött be a hőslét, így más munka után kellett néznem. Nem voltam rá büszke, egy vörös lámpás házban dolgoztam, ha értitek mire gondolok.
Bent találkoztam az egyik volt osztálytársammal Todorokival, aki ugyan úgy ebben a bordélyházban dolgozott. Együtt mentünk el átöltözni a munka ruhákba, ami egy nem sok mindent takaró textil darabból állt.
Ezután felmentünk a főnök irodájába, hogy megtudjuk hova is osztottak be minket.
Shoto kopogott az ajtón én pedig csak álltam mellette mint a fasz.
-Szabad- szólt ki a hang, amire mindketten beléptünk az ajtón a főnök arcára pedig mosoly húzódott- Szia Izu! Szia Shoto!- köszöntött minket név szerint is Denki.
Todoroki csak intett neki én viszont visszaköszöntem.
-Szia! Hol kezdünk ma?- tértem egyből a lényegre.
-Ma mindketten a 6-os szobában kezdtek majd, a vendég titkosítva van. A nap hátralévő része ezután fog eldőlni.-nézte a papírjait. Sokszor van így, hogy a vendég titkosítja a személyazonosságát, leginkább gazdag híresebb befolyásos személyeknél fordul elő, persze ezért többet is fizetnek.
Mivel mást nem nagyon tudhattunk meg, így felmentünk és vártunk. Én a rácsos ágyon foglaltam helyet, amit frissen mosott vörös ágynemű takart. A szobában félhomály volt amitől az egésznek erotikusabb hangulata volt. Nem sok minden volt még benne csak egy szekrény tele különböző méretű és fajtájú játékszerekkel, láncokkal, kötelekkel, ha a vendég esetleg igényt tartana ilyenekre. Ezen kívül az egyik falon volt pár fém karika is ahová ki lehetett az embert kötözni.
Todoroki fel-alá mászkált. Nem szerette, mikor nem tudta kivel van dolga, hiába volt benne a szabályzatban, hogy kárt nem tehetnek bennünk.
Mikor szólni akartam hozzá pár bátorító szót az ajtó kivágódott és egy ismerős szőke hajkorona jött be rajta, akit egy vörös követett.
-Rég találkoztunk Deku- vigyorgott rám az egyik legnagyobb hősügynökség feje.- Mostanában kihagyod a partiaimat, pedig olyan jól szoktunk utána szórakozni a hálószobámban.
-Ka-kacchan izé tudod sok volt a munka mostanában és eléggé fáradt szoktam lenni- kerestem valami kifogást, de még én se hittem el amit mondtam.
-Ezt még gyakorold Deku, de most nem beszélgetni jöttünk.- szinte annyi időm nem volt, hogy levegőt vegyek, mert egyből letámadta az ajkaimat és szenvedélyes táncba hívta őket. Fél szemmel Shotora néztem, akit már kezelésbe vett Kirishima. Hamar lekerült rólunk a ruha és már meg is éreztem magamban a robbanó cukorka ujjait. Mit ne mondjak irtózatos jól ért hozzá, hogy kihozza belőlem az állatot az ágyban. A hangomat sem fogtam vissza, hisz szerette ha hangoskodom. Pár perc múlva Todoroki is mellém került az ágyba pontosabban Kirishima lökte oda, már ő is meztelen volt. Nem tudtam ellenállni muszáj voltam megcsókolni, amibe bele is nyögtem mert Bakugo ollózni kezdett bennem.
-Még mindig az enyém vagy Deku ezt ne felejtsd el. -kicsit durvábban tágított tovább, de nem igazán zavart.
Mikor késznek nyilvánított az oldalamra fordítottak és Kirishima mászott be elém, ami nem volt épp megszokott. Meglepődni sem volt időm, ugyanis egyszerre két tagot éreztem meg magamban. Hangosan felnyögtem az érzésre. Hátranyúltam és beletúrtam Todo hajába, mire elkezdte a nyakam ostromolni és felváltva mozogtak. Közben láttam ahogy Bakugo Kirishima mögé mászik és őt is elkezdte kényeztetni. Egy kicsit féltékeny voltam rá, de hamar elfeledtették velem, ugyanis Todoroki kezei felcsúsztak a csupasz mellkasomra és a mellbimbóimmal kezdett el játszadozni. Közben Bakugo lopott egy csókot Kiritől, amire a kis vörös erőteljesebben kezdett el döfködni.
-Bassza meg de szűk vagy- sóhajtott Bakugo ahogy beléhatolt, majd mozogni kezdett benne, nem kímélve őt, ami miatt én is eléggé kaptam.
Már a vég felé jártunk, mikor Todo keze lentebb vándorolt és verni kezdett, amire már nem bírtam tovább, hangosan elélveztem és a többiek is követték a példámat.
Lihegtem, mert nagyon kifáradtam.
-Még egy menet?-kérdezte Bakugo miközben Kirishimát csókolgatta.- Nyugi Deku egész nap a mieink vagytok.-válaszolta meg egy vigyorral a fel nem tett kérdésemet.
Így is történt egészen zárásig élveztük egymás társaságát a szobában. Kielégülten és hulla fáradtan indultam volna haza, de persze ebbe is bele kellett szólnia a szöszinek.
-Gyere Deku elviszlek- mivel tényleg nagyon fáradt voltam így szívesen fogadtam a segítségét. Elindult az úton, de egy idő után feltűnt valami.
-Kacchan én nem erre lakok.-estem egy kicsit pánikba.
-Ki mondta, hogy haza foglak vinni?- vigyorgott rám és beletaposott a gázba.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro