A hajnal ezen a napon a dicsőséget hozta el nekünk. A sereg a lábaink alatt hevert, túlélőknek helye nem volt ebben a csatában az ellenkező szín alatt vonuló katonák sorából. Kegyetlen, hosszan tartó csata kimerített minket, és nem csak a kezünket mocskoltuk be, a lelkünket is itthagytuk. Egymásra néztünk, majd a földre rogytunk, és a saját kardunkra támaszkodtuk. A szürkületet szépen lassan felváltotta a hegy mögött kikukucskáló első napsugár. Nem gondoltam volna, hogy valaha újra látni fogom a napfelkeltét, ezt az égi csodát. Egyetlen rossz lépés elég lett volna, hogy az életem véget érjen.