Rudolf, a beszélő, piros orrú rénszarvas belökte az aggancsával az ajtót, és meglepődve prüszkölt egyet, mikor a Mikulást még az ágyában találta. Dobbantott egyet patás lábával, mire a horkoló, hosszú, fehér szakállú Mikulás felriadt álmából. Kábán nézett körbe, majd komótosan felült, és vastag keretes szemüvege után kutatott, ami az éjjeli szekrényén pihent. Rudolf ismét prüszkölt egyet, majd felmorgott, így a Mikulás azonnal tudta, hogy ki van a szobájában. -- Ébredj, Mikulás! Gyere gyorsan, mutatnom kell valamit!A Mikulás belebújt piros, bojtos mamuszába, és maga köré kanyarintotta piros köntösét, úgy indult el a négylábú után. Csak egy gyűrött lepedő mutatta helyét, hol pihent a Mikulás, mikor Mikulásné pár perc elteltével benézett hozzá. Ő is hallotta ugyanis az esetet, és rögtön indult riasztani a Mikulást, csakhogy Rudolf megelőzte.-- Mégis mi lelt téged, mi történt? -- faggatta a rénszarvast a Mikulás, de az némán vezette őt végig a hatalmas házban. A manók összesúgtak, mikor meglátták a siető szarvast és Mikulást.-- Most mi lesz? -- mondta egyik manó épp.-- És ha nem sikerül megcsinálni? -- kérdezte a másik manó.A Mikulás egyre jobban kezdett aggódni. Mire kiértek a hatalmas nappaliba, ahol faltól falig ablakok húzodtak, a Mikulás fejét vakargatva nézett körbe. Odakint nagy pelyhekben hullott a hó, beterítette az egész tájat, de még mindig nem értette, miért ébresztette fel őt Rudolf.-- Sajnos rossz hírem van, Mikulás. A kis gidák nagyon megörültek, mikor látták, hogy esik a hó, és... Szánkónak használták a szánt. Attól tartok, eltörött -- mondta fejét lógatva Rudolf.A manók többsége körbeállta Rudolfot és a Mikulást. Egy pisszenést se lehetett a kijelentés után hallani, mindenki feszült figyelemmel várt, mi lesz a hószakállú reakciója. De egyikük sem számított arra, hogy a Mikulás nagy hahotázásba kezd. Még jócskán domborodó pocakját is megfogta, úgy nevetett.-- Mikulás? -- kérdezte félve Rudolf. -- Miért nevetsz?-- Jaj kedves Rudolf, és manók, halljátok ti is! Gyertek csak közelebb gidácskák, hiszen nem haragszom én egyikőtökre sem! Eltörhet a szán, de a legfontosabb nekem az, hogy ti mindannyian jól legyetek. A többi pedig megjavítható. Csettintett egyet, ami visszhangot vert a tágas nappaliban, a következő pillanatban pedig teljes Mikulás egyenruhájában feszített.-- Ho-ho-ho-ho! -- kiáltotta nevetve, majd kisétált a mikulás szánhoz. Egyetlen ujját elég volt végig húznia a hatalmas repedésen, mire az magától újra összeállt, és jobb lett, mint újkorában.A gidák és a manók arca felragyogott, még Rudolf szemében is megcsillant a varázslat okozta boldogság.