2008. 07.13.

JESSICA90 bejelentkezett.

×Angel_from_Heaven× távol van.

– Hé, Angela online van! – kiáltottam hátra barátnőmnek, Sophie-nak, aki a legutóbbi tábori párnacsatárból származó tollmaradványokat szedegette a hajából. Sophie és én, amióta csak az általánosban találkoztunk, minden nyáron öt hetet töltünk el a pennsylvaniai Allegheny erdőben. Mindketten évek óta ifjúsági felügyelők vagyunk, hála a szüleimnek, akik hétéves korom óta vezetik a Camp Coyote tábort. Két hét múlva tizennyolc éves leszek, de el sem tudnék képzelni olyan nyarat, ami nem a kenuzásról, számháborúkról, éjszakai rémtörténetekről, mályvacukorsütésről és a párnacsatákról szólna.

Sophie levetette magát mellém az ágyra.

– Nem azt mondta, hogy pénteken indulnak a nagyszüleihez? – kérdezte Sophie. Másik barátnőm, Angela, sosem tartott velünk a nyári táborba, mert a szüleivel, az ikerhúgaival és öccsével a nyarat azzal töltik, hogy végigturnézzák egész Tennessee államot a rokonoknál. Angela nagyszülei elég vallásosak, Angela apukájának összesen hat testvére van, akik mind Nashville, és a környéki kis fantomvárosokban élnek.

– Lehet, hogy kapott végre egy laptopot – találgattam. Angela születésnapja néhány nappal ezelőtt volt, évek óta győzködte a szüleit, hogy kapjon egy normális laptopot az ősrégi asztali gép helyett, amit a testvéreivel közösen használnak.

Rákattintottam Angela nevére.

JESSICA90: Hé, mi újság? Kaptál egy laptopot és nem szóltál?

JESSICA90: hahóóóóó!!!

JESSICA90: Föld

JESSICA90: hívja

JESSICA90: Angeláááttt

JESSICA90:!!!!!!!!!

Egy ideig semmi nem történt, aztán Angela neve melletti ikon zöldre váltott.

×Angel_from_Heaven× online.

×Angel_from_Heaven× megváltoztatta a nevét erre: ×FaLL3N.ANGEL × Örökre

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: nem, tiszta gáz...anya azt mondta, nem fért bele a „költségkeretünkbe", mer Simon nyamvadt sakktábora, és az ikrek tánctábora sokba került. de sikerült rávennem az ősöket, h ebben az évben hagyjanak ki a szokásos banzájból...

JESSICA90: Otthon vagy?

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: jah

– Persze, nekünk elfelejtett erről szólni – morogta mellettem Sophie.

JESSICA90: Mivel tudtad rávenni őket, hogy nélküled menjenek?

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: azzal, h már nagylány vagyok...

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: basszus, 18 évesen már nem fogok hülye családlátogatási heppeningekre menni

JESSICA90: Mondhattad volna. Eljöhettél volna velünk a táborba.

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: még csak az kéne... más sem hiányzik, minthogy dedósok homokot szórjanak a hajamba és mindenféle csapatjátékot játsszak velük... tiszta szarság az egész, nem is értem, hogy te minek mész el oda. fel kéne nőnöd végre...

Én és Sophie felkaptuk a fejünket.

– Ennek meg mi baja van?

Sophie megforgatta a szemét.

– Ismerhetnéd Angelát, a hangulatingadozásai olyanok, mint Tennessee-ben az internetelérés. Egyszer van, egyszer nincs.

Sophie-nak igaza volt, Angela hírhedt szókimondó, forrófejű stílusát sokan utálták az iskolánkban, mi már hozzászoktunk az évek alatt. Viszont nem tetszett, hogy így beszél a szüleim táboráról, akik szívüket-lelküket beleadták, hogy megcsinálhassák. Én élveztem az ott töltött nyarakat. Inkább töltöttem a szünet nagy részét kint a szabadban, minthogy otthon kuksoljak a szobámban.

JESSICA90: Ok, azért nem kell ennyire bunkónak lenned

×FaLL3N.ANGEL × Örökre:...

– És ez is mi már!? – csattantam föl. Az arcom egyre jobban tüzelt. – Utálom, amikor ezeket a hülye pontokat írja le! Mit akar ez jelenteni?

– Nagyjából annyit, hogy elküld melegebb éghajlatra – válaszolta Sophie, és közelebbkúszott, hogy elérje a laptopom billentyűzetét.

JESSICA90: hellókka Angela, itt Sophie. Mi a franc bajod van? Nem kapcsolod be a kamerát? úgy egyszerűbb lenne beszélni

Angela nem válaszolt.

– Kapcsold be a webkamerát! – kérte tőlem Sophie. – Látni akarom a fejét!

Magam elé húztam a gépet, és küldtem egy felkérést Angelának videócsetelésre. A beszélgető panelen megjelent a mi webkameránk ablaka, de Angela nem fogadta el a felkérést, csak gépelt üzenetet küldött.

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: nem megy, Simon tönkretette a webkamerát

– Oké, Angela, mi bajod van? – mérgelődött Sophie, körmével a laptop szélén kopogott. – Nem szedted be a dilibigyóid?

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: ez jellemző rád Sophie... úgy emlékszem azt mondtad, h nem akarsz elmenni a táborba, mert gyerekesnek tartod és utálod...

Ránéztem Sophie-ra, akinek vörösödni kezdett a nyaka.

– Én nem mondtam ilyet! – kérte ki magának.

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: télleg?

– Igen – emelte fel a hangját Sophie, mintha ezzel rá tudná venni Angelát, hogy változzon meg a véleménye. Angela rövidebb szünetet tartott, csak azután küldte a választ.

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: meglátjuk

– Most meg mit csinál? – türelmetlenkedett Sophie, de ahogy kimondta, jött egy értesítő üzenet, hogy Angela egy fájlt akar átküldeni. Elfogadtam a felékérést, csak néhány pillanatba tartott, amíg a képfájl megérkezett.

Fogalmam sem volt, hogy mi lehet, de amikor megnyitottam és kitettem a képernyőre, Sophie és én is elhűltünk. Egy képernyőképet láttunk, amin Sophie és Angela néhány nappal korábbi beszélgetését lehetett olvasni.

S0ph1e ♥ J0sh: pakolok a táborra

×Angel_from_Heaven×: mikor indultok?

S0ph1e ♥ J0sh: szombaton

S0ph1e ♥ J0sh: el sem tudod hinni, mennyire nincs kedvem menni. legszívesebben itthon maradnék. Elegem van, hogy minden nyáron ez van

S0ph1e ♥ J0sh: tök gyerekes ez az egész. Josh nemrég szerezte meg nekem a kamu személyit és még nem is tudtam használni

×Angel_from_Heaven×: akkor mér nem maradsz? végre elmehetnénk valahová bulizni vagy meghallgathatnánk Joshék bandáját a Jumpstore-ban

×Angel_from_Heaven×: szard le az egészet!

S0ph1e ♥ J0sh: Megígértem Jessicának, a szüleivel reggel hatra vannak itt értem. És amúgy is tudod milyen

S0ph1e ♥ J0sh: besértődne 1ből

×Angel_from_Heaven×: nem kötelező menni... még pénzt sem kapsz érte, h 5héten keresztül azokra kölykökre vigyázol, akik fogkrémet kennek a hajadba...

S0ph1e ♥ J0sh: Hidd el, szívesebben buliznék veled meg Josh-sal, de Jessica nem szeret a Jumpstore-ba járni

S0ph1e ♥ J0sh: annyira önző néha

– Jesszusom, Sophie – néztem rá mérgesen barátnőmre, aki felült az ágyon és keresztbe vágta a karjait. – Ha ennyire nem volt kedved jönni, akkor miért nem mondtad meg? Én nem kényszerítelek semmi olyasmire, amit nem akarsz!

– Naná... és utána meg hallgassam, hogy mennyire klassz barátnő vagyok, amiért az utolsó pillanatban lemondtam és cserben hagytalak!

– Tudod, hogy nem mondtam volna ezt! Azt hittem, hogy szereted a tábort.

Sophie fújtatott.

– Persze, nyolc-kilencévesen szerettem, de már tizennyolc leszek, jövőre egyetemre megyünk, és semmi kedvem pisisekkel tölteni a szünidőt! Bulizni akarok, mint minden normális gimnazista!

– Ezt nem hiszem el! Jókor mondod... – csikorgattam a fogaimat. – És nem vagyok önző! Nélkülem is bármikor elmehettél volna bulizni.

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: én megmondtam...

– Most ezt minek kellett átküldened? – förmedtem rá Angela fantomképére, megpróbáltam elképzelni, hogy milyen képet vágna, és arra jutottam, hogy egészen biztosan a szokásos, gúnyolódó, én-mindent-jobban-tudok arckifejezése ülne az arcán. – Mire volt ez jó?

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: hogy lássátok, mennyire álszentek vagytok...

– Álszentek? – ismételtem. – Mi ütött beléd? Azt hiszed, te tökéletes vagy? Akkor nagyon sok dologról elfelejtkezel...

Elszaladt velem a ló, de rögtön észbe kaptam, hogy ne folytassam.

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: gyerünk jessica, ne hagyd abba...!! mondd csak el sophie-nak nyugodtan.

Sophie közelebb hajolt.

– Mit mondjon el? Miről süketel? – Sophie bizonytalanul nézett rám, miközben beharaptam az ajkamat.

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: rajta, jess, ne kíméld, tudnia kell róla

– Mi a francról zagyvál? – kérdezte egyre hisztérikusabban Sophie.

– Sophie, figyelj... – Megpróbáltam lenyugtatni és átkarolni, de nem engedte, átkúszott az ágy másik oldalára.

– Mire célozgat Angela? – követelte egyre elszántabban. – Ki vele!

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: mondd el jess... ne legyél már ennyire önző... ne tartsd meg magadnak ezt a kis tuti titkot...

– Hát jó! – morogtam, és farkasszemet néztem Sophie-val. – Josh megcsalt téged Angelával!

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: jókislány

– Mi van? – hápogott Sophie. Először a monitorra nézett, aztán rám, mintha valamelyikünkben hibát keresne. – Ez igaz, Angela?

Mielőtt válaszolhattam volna egy újabb értesítő üzenet érkezett egy érkező fájlról. Tudtam, hogy mi lesz benne, de nem akartam, hogy Sophie elolvassa, azonban ő előbb rávetette magát a billentyűzetre és elfogadta a fájlküldést.

Rá se mertem nézni a monitorra, tudtam, hogy azon az évzáró bankett utáni beszélgetésünk lesz Angelával. Sophie ezúttal hangosan olvasta el az üzenetet.

×Angel_from_Heaven×: meg kell esküdnöd, hogy nem mondod el senkinek...

JESSICA90: Jól van, miről van szó? Mi történt?

×Angel_from_Heaven×: szóval tegnap a banketten sophie és josh összeveszett azon, hogy sophie chicagóba megy, viszont josh itt akar maradni phillyben

JESSICA90: Sophie Tegnap mesélte.

×Angel_from_Heaven×: ok

×Angel_from_Heaven×: josh tegnap nagyon ki volt akadva ezen

×Angel_from_Heaven×: sophie hozta a szokásos formáját és megpróbálta ráerőltetni joshra, hogy menjen vele

JESSICA90: Persze, de Josh-t is felvették Chicagóba, és korábban megbeszéltek Sophie-val, hogy mindketten odamennek, de tegnap Josh azt mondta, hogy mégis maradni akar.

×Angel_from_Heaven×: josh eljött hozzám, meg akart kérni, hogy beszéljek sophie-val, mert ő is maradhatna itt phillyben

×Angel_from_Heaven×: és hát egy kicsit többet ivott a kelleténél...

JESSICA90: És?

×Angel_from_Heaven×: valószínűleg én is, amiért Tyler lelépett nélkülem a bankettről

JESSICA90: Éssssssssss????

×Angel_from_Heaven×: lefeküdtem Josh-sal

JESSICA90: basszus

JESSICA90: Ezt most komoly?

×Angel_from_Heaven×: aha

×Angel_from_Heaven×: sajnos...

JESSICA90: Uramisten, ez nagyoon gázzz. L

×Angel_from_Heaven×: jaa, nekem mondod?

×Angel_from_Heaven×: szörnyen érzem magam, de sophie-nak ne mondd el...

×Angel_from_Heaven×: nemrg felhívott josh... nem akarja, h elmondjuk neki

×Angel_from_Heaven×: a nyáron úgyis szakítani fog vele, josh nem akar chicagóba menni

JESSICA90: Sophie a barátnőnk, tudnia kell róla!

JESSICA90: Különben magát fogja hibáztatni azért, hogy Josh szakít vele.

×Angel_from_Heaven×: ki más tehetne róla, ha nem ő??

×Angel_from_Heaven×: josh már régóta szakítani akart vele, csak nem tudta, h mondja meg neki...

×Angel_from_Heaven×: végülis nem tudom mit képzelt sophie, elvégre a gimi kezdete óta együtt vannak...

×Angel_from_Heaven×: az gondolta h josh majd feleségül veszi?

×Angel_from_Heaven×: sophie ki nem állhatja a bandát, és nem tetszett neki, h josh csak azért akar phillyben maradni, h együtt tudjon zenélni a többiekkel

JESSICA90: Sophie ki fog készülni.

×Angel_from_Heaven×: ezért kérlek, hogy ne mondd el neki ezt...

×Angel_from_Heaven×: jobb ha nem tudja meg, elég lesz a többit benyelnie

JESSICA90: Rendben.

– Rendben? – ordított rám Sophie. – Kibaszottul nincs rendben! Tudtommal a legjobb barátnőm vagy, és egy ilyet nem akartál elmondani? Kösz szépen, sunyi ribanc! – mondta Sophie, hozzám vágott egy párnát, és elvonult a saját ágyához. – Köszönöm, hogy ennyi éven át bízhattam benned!

– Sajnálom, Sophie, tényleg! – próbálkoztam, de ő rám sem nézett, jogosan haragudott rám.

– Utállak mindkettőtöket! A tábor végéig ne is szólj hozzám!

Egyre paprikásabb lettem Angelára, aki úgy tűnt, teljesen kifordult magából.

– Most boldog vagy, Angela? – kiáltottam rá a fantomképre. – Nem kapod meg a laptopod és máris mindenkivel szemétkedned kell? És ráadásul nem is a szemünkbe mondod, hanem elrejtőzöl egy fantomkép mögé. Gratulálok!

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: igazad van jessica, tényleg egy szemét, érzéketlen ribanc vagyok, aminek a legtöbben elmondanak a hátam mögött... tom, h ti sem vagytok jobb véleményen és mindennek elhordtatok a hátam mögött... ilyenek a legjobb barátnőim... a legjobb lenne, ha már nem is élnék

– Tessék? – döbbentem le, a hangom elvékonyodott, amire Sophie is felfigyelt. – Mi ütött beléd? Hogy mondhatsz ilyet?

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: tom, hogy sokan kívánták már a halálom veletek együtt, és h menjek a pokolba... h csak néhányat idézzek a sok útálóm közül: Angela annyira fennhordja az orrát... Angela akkora kurva... minden lében kanál Angela... nagyszájú, lelketlen riherongy.... úgyhogy úgy döntöttem, nm érdemlem meg, h éljek...

– Basszus, Angela, ez még viccnek is rossz!

Sophie megérezhette, hogy nagy gáz van, mert feltápászkodott az ágyról, és ő is hitetlenkedve olvasta el Angela legutolsó üzenetet.

– Várj! Én már tudom, miről van itt szó – mondta összeráncolt szemöldökkel Sophie. – Ez nem Angela, ő nem mondana ilyet. Valaki feltörte a fiókját! Ez a gennyláda itt szenyózik velünk! – Sophie közelebb hajolt a laptop mikrofonjához. – Elég lesz, te szánalmas nyomorék, átlátunk rajtad! Ki a franc vagy te?

– Mit akarhat Angelától?

– Az ilyen gennyládák csak azt élvezik, hogy mások személyes dolgai között kutakodjanak – magyarázta Sophie. – Egyszer Josh-nak is feltörték a fiókját és mindenféle rasszista meg meleg üzeneteket töltöttek fel az adatlapjára. – Sophie megint közelebbhajolt a géphez. – Lebuktál, te nyomorék, nem jött be a próbálkozásod!

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: fenébe... Elég sokáig tartott kitalálni, hogy nem Angela vagyok. Ebből látszik, hogy mennyire egy felszínes lány, akit bárki képes leutánozni. meg sem lepődtetek, amikor elküldtem a beszélgetések logját, bizonyára ismeritek már, hogy Angela mekkora kígyó tud lenni... szép baráti társaság mondhatom... egymásnak hazudoztok, mindennek elhordjátok egymást...

– Nincs jogod, hogy vádolj minket, amikor még az arcodat sem vállalod fel! – mondta Sophie. – Ha annyira nagymenő vagy, akkor áruld el a neved és vállald fel magad!

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: nem más vagyok, mint a Tündérkeresztanyátok

– Elég ebből a hülyeségből! – határoztam, és arrébb tettem a gépet. – Hívd fel Angelát, hogy tiltsa le a fiókját – suttogtam oda Sophie-nak, hogy az ismeretlen hacker ne hallja. – Addig én szóval tartom, ezt a mocskot.

Sophie odament az éjjeliszekrényéhez, én többször jelentettem, hogy valaki feltörte Angela fiókját.

– Angela nem veszi fel a telefont – mondta aggódva Sophie.

Sophie egy ideig még csörgette őt, de aztán a hívás szétkapcsolt. Nemsokára az ismeretlen hackertől egy újabb üzenet érkezett.

×FaLL3N.ANGEL × Örökre: tartozom egy vallomással nektek...ami azt illeti egy meglepetésem is van számotokra

Sophie-val egymásra néztünk, láttam az arcán, hogy ő sem sejti, hogy mire gondol a hacker, amikor hirtelen a beszélgetőpanel alsó sarkában megjelent Angela kékeslila szobájának egyik sarka, azokkal a festményekkel, amiket saját maga készített a középiskola rajzfakultásán.

Sophie eltátotta a száját, miközben mindketten a képernyőre tapadtunk.

– Mi a...? – kezdte Sophie, de nem tudta befejezni, a következő pillanatban megjelent egy símaszkot viselő alak. Mindketten hátra hőköltünk a döbbenettől.

– Helló lányok! – integetett az ismeretlen. A hangja egyáltalán nem rémlett, de arra tippeltem, hogy idősebb lehet, mint mi. – Örülök, hogy találkozunk így szemtől szemben is.

– Ez a tag betört Angeláék házába – suttogtam oda Sophie-nak. – Hívnunk kell a rendőrséget!

Az idegen állítgatott valamit a webkamerán, mert a kép megremegett néhány pillanatra. A férfi alighanem átsétált vele a szoba másik pontjára.

– Mint ahogy azt már mondtam, van egy meglepetésem a számotokra – mondta a férfi, és átirányította a kamerát a szoba másik szegletébe, ahol Angela ott kuporgott összekötözött kézzel, kipeckelt szájjal, körülötte a padló vérben úszott.

– Angela! – kiáltottuk egyszerre Sophie-val.

– Bizony-bizony – gügyögött a férfi, és letette a kamerát egy olyan helyre, ahonnan egyenesen ráláttunk a kucorgó Angelára, akinek halálfélelem látszott a szemében. – A kis Angela egyedül maradt itthon, amíg a családja többi tagja lelépett, hová is... – A férfi elmerengett. – Ja igen, Tennessee-be rokonturnéra.

– Hagyja békén, vagy nagyon megbánja! – mondtam. – Hívni fogjuk a rendőrséget! – Hogy bizonyítsam elszántságomat, felemeltem a mobilt, hogy a férfi is jól láthassa.

– Miért vagytok ilyenek, lányok? – folytatta a férfi nyájas hangon. Odament Angelához és kesztyűbe bújtatott kezével megsimogatta Angela halántékát. Angela megpróbált ordítani valamit, de a szájpecek nem engedte, hogy értsük. – Én csupán kedves próbáltam lenni veletek. Ahogy mondtam, nevezzetek csak Tündérkeresztanyának. Azokból a beszélgetésekből, amiket olvastam, nekem úgy tűnik, hogy nem igazán kedvelitek egymást.

– Nagyon téved... – kezdte Sophie, de a férfi beléfojtotta a szót, amikor valahonnan a hátsózsebéből előkerült egy konyhakés.

– Nem is igazán értem, hogy most miért értetlenkedtek.

– Oké, azonnal engedje el Angelát! – förmedt rá Sophie. – Az apám rendőr, és csak egy telefonba kerül, hogy a sittre vágják jó hosszú ideig.

Az idegen felkacagott, látszott rajta, hogy nagyon jó szórakozik rajtunk. Angela a háttérben fészkelődni kezdett, és megpróbált arrébb gördülni a padlón, de a férfi észrevette és visszaráncigálta őt a sarokba.

– Jól van, akkor zárjuk rövidre. – A férfi eltűnt a képből, a hangját messzebbről lehetett hallani. – Küldök nektek még egy logot, mielőtt végeznék.

A férfi visszaülhetett a gép elé, mert még egy fájl érkezett. Gondolkodás nélkül rákattintottam. Egy újabb képernyőkép volt rajta, ezúttal Sophie és az én beszélgetésemet rögzítette.

S0ph1e ♥ J0sh: annyira örülök, hogy megtaláltuk a legjobb ruhát a bankettre. És még olcsó is volt!

JESSICA90: Tényleg jól áll neked.

S0ph1e ♥ J0sh: köszi!

S0ph1e ♥ J0sh: Remélem, Josh-nak tetszeni fog

JESSICA90: Biztosan.

S0ph1e ♥ J0sh: beszéltél Angelával, hogy mikor akar indulni?

JESSICA90: Igen, azt mondta, hogy Tyler bérelt egy fehér limuzint, amibe mindannyian beférünk.

S0ph1e ♥ J0sh: tipikus Angela...

S0ph1e ♥ J0sh: Mivel mással mennénk a bankettre, mint limóval??!!

S0ph1e ♥ J0sh: Persze, az már nem érdekli, hogy Tylernek honnan van pénze mindenre. Még afelett is képes szemet hunyni, hogy a srác füvet árul, csak az a fontos, hogy mindenkinek nagyzolhasson, hogy egy egyetemistával lóg

S0ph1e ♥ J0sh: Néha annyira kibírhatatlan

JESSICA90: Tényleg tök gáz...

S0ph1e ♥ J0sh: annyira elegem van belőle

S0ph1e ♥ J0sh: Főleg a tegnapi után, amikor leszólta a ruhámat. Mindig valami kicseszett királylánynak képzeli magát, pedig tudtommal ő az, aki három testvérrel osztozik mindenen, és aki az anyjától meg a nagynénjeitől kapja a ruháit... Néha felrobbanok tőle és azt kívánom, hogy menjen a pokolba...

JESSICA90: Csak azért csinálja, hogy mindenki felfigyeljen rá.

S0ph1e ♥ J0sh: egy kicsivel kevesebbet kellene magával foglalkoznia

Sophie és én szótlanul bámultunk a monitorra.

– Ez meg honnan a szarból van meg neki? – kérdezte falfehér arccal Sophie.

– Látjátok, kislányok – az idegen most visszatért a képbe. – Mindig vigyázzatok, mit kívántok!

Mielőtt bármit is tehettünk volna a férfi odament Angelához, és többször a mellkasába szúrta a konyhakést. Sophie és én teljes torokból felkiáltottunk, annyira lemerevedtünk, hogy még felkelni sem tudtunk az ágyról, végig kellett néznünk, ahogy a férfi többször megsebzi Angelát.

Sophie hisztérikusan sírni kezdett, én előbányásztam a telefonom a takaró bugyrai közül, de mikor tárcsáztam a rendőrség számát, az idegen már végzett. Kezében a véres késsel közelebb sétált a kamerához és ránk mutatott a kés hegyével.

– Mindig vigyázzatok, mit kívántok! – ismételte, és a kép elsötétült.

A mobil egyre csak csörgött, senki sem vette fel a túloldalon. Akkor már nekem is könnyek marták az arcomat.

×FaLL3N.ANGEL × Örökre kijelentkezett.

****

A novella megjelent az Aranymosás Magazin oldalán.

https://cassyblacksmith.wordpress.com/