Egy átzüllött éjszaka után másnaposan tértem magamhoz. Körülnéztem a szobában, de nem tudtam, hogy hol is vagyok. A kocsma, miben iszogattam nem volt ennyire rendezett, a falai nem kékek voltak és nem voltak benne hatalmas szekrények sem. A fejem hasogatott, felemeltem, de akkor elkezdtem szédülni. Azonban nem ez volt a legnagyobb problémám. Egy test feküdt keresztbe rajtam, amit nem tudtam kihez kötni. A nap a szemembe világított, ami nem segített a helyzeten. Próbáltam kicsúszni az idegen alól, de nem ment. A súlyával az ágyhoz szegezett. Látni nem láttam az arcát, pedig kíváncsi voltam rá. Arra a személyre, akivel élveztem az estét. Mivel ruha nem volt rajtam és mellettünk a földön nem egy használt óvszer hevert, arra következtettem, hogy nem is akárhogyan szórakoztattuk a másikat.

-        Már reggel van? – mozdult meg a rajtam fekvő fiú. Hangja ismerős volt, de az agyam még nem volt használható állapotban. – Szét megy a fejem, a seggemről nem is beszélve. Mi a faszt csináltam?

-        Ha leszállsz végre rólam, talán el is mondhatom. – mordultam fel. Ő megdermedt egy pillanatra, mielőtt legördült volna rólam. – Bocs, ha én közlöm a rosszhírt, de tegnap este kicsit bebasztunk, utána lefeküdtünk egymással.

-        Nem mondod. – nézett rám gúnyosan. Hangjában is érezhető volt. – Valahogy kitaláltam, ha másból nem, a használt kotonokból ki lehetett következtetni.

Felhúztam az egyik szemöldököm. Kezdett derengeni az este azon része, mikor még a kocsmában voltam. Belépett rajta ő. A kisfiús mosolyával, ében hajával, kreol bőrével, mi különlegesebbé tette, izzó smaragd szemeit. Nyár lévén pokoli meleg volt a kocsmában, de ahogy ő belépett a levegő is pillanatok alatt fagyott meg. A farmermellény, amit viselt nem volt begombolva, így rá lehetett látni izmos hasfalára. Majdnem ez összes kockája megvolt. Tekintetem lentebb vándorolt. Derék alatt sem nyújtott rossz látványt. Combjai is edzettek voltak, mire rásimult a rövidnadrág. Nagyot kellett nyelnem. Hirtelen lett melegem. Láttam már valahol, ezt tudtam, de hogy hol, nem jutott eszembe sehogy sem.

Elindult a pult felé, ahol ültem. Előttem már ott volt a megszokott italom. Vodkatonik, a pohár peremén egy narancsszelettel. A gyümölcs levét mindig belecsepegtettem mielőtt inni kezdtem volna. Ha nem volt narancs, akkor citrommal ittam. Már kettő lecsúszott, mikor megjelent ő. Még nem voltam spicces, de az agyam azon részére már jótékony hatással volt a pia, amelyik a gátlásokért felel.

Felálltam a székemről és elindultam felé. Az ösztöneim azt súgták, hogy ő sem ép a női test dombos vidékéért van oda. Mosolyogva álltam meg előtte. Rögtön végigfutatta a szemét rajtam és tudtam, hogy nyert ügyem van. Lassan mozdulva tettem a mellkasra a kezem és mellizmai között végighúztam az ujjam. Megborzongott arra, amit tettem. Tekintetében felizzott a vágy, ajkait mosolyra húzta, miután megnyalta őket. Rákacsintottam és visszaültem a helyemre.

Ő jött utánam, helyet foglalta a mellettem üresen álló széken és ugyanazt kérte, amit én. Ernő, aki a pult mögött állt, csak vigyorogni tudott. Újfent sikerült a pasi felszedő technikám, a hónapan már sokadjára. Felnevettem, mikor belekortyolt az alkoholos italba és elhúzta a száját. Segítségére siettem. Belecsepegtettem a gyümölcs levét a pohárba, majd visszatettem elé. A második kortynál már nem fintorodott el.

-        Nem véletlen van a gyümölcs a poháron. – húztam le az enyém és biccentettem Ernő felé, hogy jöhet az újabb kör. – Finomabb lesz tőle, de ezt most már tudod.

Bólintott. Egy pillanatra fordultam Ernő felé, hogy kérjek magamnak egy üvegsört, mivel kísérem a Jégert, ami már egy ideje előttem hevert a pulton. Péntek este révén szabadon ihattam, bár soha nem voltam nagy alkoholista, de időnként azért megittam a magamét. Egymás után ürítettük ki a poharakat. Éjfél körül járhatott, mikor Ernő közölte, hogy záróra van. Alig állva a lábunkon kifelé bukdácsoltunk a kocsmából. Egyenesen már egyikünk sem tudott járni, így egymást megtámasztva haladtunk előre. Még csak az utat sem figyeltem.

-        Azé illene bemutatkozni nem? – akadozó nyelvvel mondtam ki a szavakat. – Endre vagyok, benned kit tisztelhetek?

-        Alexander. Te nem ismersz meg ugye? – nevette, hangjára végigfutott a borzongás a gerincemen. – Egy évfolyamon vagyunk az egyetemen.

Derengett valami, meg kellett erőltetnem az agyam, hogy eszembe jusson a fiú, ki pár sorral előttem ült. Ő vezetett, kicsit meglepődtem, mikor lefordultunk az egyik kisebb utcában. Nem tudtam, hogy merre megyünk, a kisváros azon részében nem jártam még. Szemöldököm a hajvonalamig szaladt, mikor megláttam a több hatalmas házat. Én egy pillanatra megdermedtem, de ő magával húzott.

Halkan felosontunk a szobájába. Kicsit már múlt az alkohol hatása, de így sem voltunk a helyzet magaslatán. Elővett egy üveg pezsgőt és két poharat. Töltött mindkettőnknek. Már nem kellett volna többet innunk, de még is lehúztuk az egész üveggel. Az utolsó csepp után estünk egymásnak. Jobban mondva ő nekem. Ledermedve álltam, mikor megragadta a pólóm nyakát és magához húzott egy csókra. Éhesen tépte az ajkaim, karolta át a derekam és törleszkedett. Éreztem, hogy egyre merevebb lesz odalent, mit a combomhoz nyomott. Nekem sem kellett több, addigra már felfedeztem a szobát, így tudtam, hogy merre van az ágy, mi felé elkezdtem vele haladni. Ahogy a térdhajlatom nekiütközött a szélének, engedve, hogy teljes súlyával rám nehezedjen, hanyatt feküdtem a sezlonyon. Pillanatok alatt kerültek le rólunk a ruhák. Végighúzta egyik ujját a nyakamtól a combomig, mitől testem felhevült.

Ezt követően ajkaival érintette a bőröm, nedves nyomokat hagyva ott, ahol hozzám ért. Sűrűn pislogtam, mikor szája veszélyesen közel került legnemesebb részemhez. Halkan nyögtem fel, mikor egészhosszom ajkai közé vette és ritmikusan kezdte el mozgatni rajtam a fejét. Csillagokat láttam, már, mikor megfordult, de közben nem szakadt el tőlem. Megremegett, mikor én is az ajkaim közé vettem. Lágy ritmusra táncolva kényeztettük egymást. Hangot adtam a vágynak, mikor ujj megtalálta az izomgyűrűt. Fájdalmasan szisszentem fel, mikor belém hatolt. Régen nem érintett ott már senki.

Vágytól izzva sóhajtoztam, ahogy lassan készített elő. Már három ujjal mozgott bennem, mikor egy pillanatra megállt. Elővette az óveszert és a síkosítót. Hallottam a gumi csomagolásának félreismerhetetlen hangját, a tubus fedelének felpattintását, majd erős fájdalom hasított a testembe, mikor merev tagjával belém hatolt. Várt, míg megszokom, a jelenlétét, engem nézett végig. Tekintetében olyan csillogást láttam, amit eddig egyetlen partneremnél sem. Felemésztett a szeme ragyogása és én úgy éreztem, hogy el tudnék veszni bennük. Bólintottam, mire lágy, szenvedélyes mozgásba kezdett. Halkan sóhajtozva hajszoltuk magunkat az élvezetek tengerén. Hol lágyan ringott a hajónk, de akadt, hogy egy erősebb hullám vadabb vizekre evezett bennünket. Mind a ketten verejtéktől fénylő testtel sodródtunk, míg végül el nem értük azt a pontot, honnan nincs visszaút. Először én éltem át a gyönyört, egész testemben remegtem, ahogy élveztem. Rögtön utánam ő élvezett el. Teste akár csak nekem reszketett az intenzivitástól, de nem sokáig pihentünk utána. Én következtem, hogy felfedezzem teste melegét. Készségesen készítettem elő, minden figyelmem arra szenteltem, hogy ne fájjon neki a behatolás. Felszisszent, mikor ujjaim helyére méretes kéjdorongom került. Nem kellett sokat várnom, hogy mozogni kezdhessek. Mennyei érzés volt, elmerülni benne, a forróságban. Az alkohol fokozta a vágyat, minden sokkal intenzívebbé vált. Soha nem volt előtte ennyire szenvedélyes szexben részem. Az élvezés is sokkal másabb, ha az alkohol befolyásol. Sokkal élénkebb, nagyobb horderejű, nem csoda, hogy még kétszer megismételtük mind két felállást.

-        Akkor én megyek, anyám már biztos vár. – néztem körül a szobában a bokszer alsóm keresve. – Köszönöm az estét, élveztem, legalább is azt veszem észre a gumik számából.

-        Én is. Nem emlékszem sokra, de az még rémlik, hogy veszettül jó csípőmozgásod van. – kacsintott rám és kimászott az ágyból felfedve ezzel meztelen mivoltát. Napfényben ruhátlan teste vágykeltőbb volt, mint az éjjelilámpa fényében. – Megismételhetnénk.

-        Ameddig nem keverednek érzelmekkel, benne vagyok. Nem vagyok az a kapcsolat párti fajta. – vakartam meg a tarkóm az egyik kezemmel, a másikkal a nehezen megtalált bokszerem húztam fel. – Valahogy nekem soha nem működtek.

Elmosolyodott, ahogy figyelte, ahogy lassan felöltözöm. Alaposan megnézett. Fekete hajam. Még fedetlen felső testem és a kék szemem. Az egyik szemöldököm széle alatt egy heg húzódott, mit még gyerekkoromban szereztem, mikor megfejeltem az ágy támláját. Nem kapkodtam az öltözködéssel, hagytam, hogy kiélvezze a látványom és ő ugyan ezt tette. Kihasználtuk, hogy a vágy ott lobogott bennünk, azt, hogy kívánjuk a másikat. Az elválást nem húztam el addig, mint a felöltözést. Kiléptem a szobából, ő meg követett, hogy kikísérjen a házból.

Az út hazafelé nem volt ép a legkellemesebb. Fájt még a fejem, nem is gondoltam arra, hogy kérjek egy fájdalomcsillapítót, de nem is az volt a legrosszabb. Minden egyes lépésnél sajogni kezdett a seggem. Igaz, hogy rég voltam alul, de nem emlékeztem, hogy ennyire kellemetlen másnap, de elnézve, hogy nem átlagos hosszal áldották meg Alexandert nem is csodálkoztam a dolgon. Csak reméltem, hogy neki is ép olyan kellemetlen lépnie, mint nekem.

Hazaérve halkan osontam be a házba. Anyám általában hétvégén tíznél előbb nem ébredt fel, így reméltem, hogy még alszik, mivel ép, hogy elütötte az óra a nyolcat. A nappaliba mentem, hogy felfedezzem a gyógyszeres szekrény tartalmát, miközben fohászkodtam a magasságoshoz, hogy legyen otthon aszpirin, vagy bármi, ami enyhíti a fejemben folyamatosan zakatoló dobolást. Még anyám homeopátiás vackának is örültem volna. Meghallgatták az imám, mert szerencsémre találtam otthon. A konyhába mentem, hogy be tudjam venni, bár víz nélkül is lenyeltem volna bármikor.

Lefagytam, mikor megláttam, hogy anyám a konyhaasztalnál ül, előtte gőzölgött a kávé. Fekete haja, kócosan meredt mindenfelé, kék szemei alatt a sötét karikák jelezték, hogy nem sokat aludt az éjszaka. Már vártam a kifakadást, ami mellett Mrs. Weasley leteremtése a Harry Potter második részében is csupán hangfelemelés volt, de elmaradt. Csalódottan nézett rám.

-        Kiss Endre Bálint, mit beszéltünk az éjszakai kimaradásaidról? – lábadt könnybe a szeme. Már tudtam, hogy mit fog mondani. Évek óta ugyan az a sláger ment, ha nem szóltam, hogy nem alszom otthon. – Apád halála után csak te maradtál nekem. Kértelek, könyörögtem, hogy szólj, ha nem töltöd itthon az éjszakát.

-        Már nem vagyok gyerek. Anya tudom, hogy aggódsz, de nem terveztem, hogy így fog alakulni az este. – hajtottam le a fejem. Utáltam anyámnak csalódást okozni, megbántani, vagy bármi olyat tenni, amivel magamra haragítom. – Csak ott volt az a srác és nem bírtam neki ellenállni. Egymás után döntöttük le a piákat és...és na. Tudod.

-        Persze, hogy tudom. Kamasz vagy, az első lyukra már áll a farkad. – mosolyodott el. – Legalább védekeztetek?

 Elvigyorodtam, töltöttem magamnak egy csésze kávét és leültem vele szemben. Elmeséltem az este azon részét, amire emlékeztem. Ő végig csendben hallgatta. Mosolygott, bár, ha tudta volna, hogy a hónapban nem az első hódításom volt már, lehet a falba verte volna a fejem. A gondolatra megrezzentem belül. Nem volt erőszakos nő, de ha kellett, nem habozott. Elsült a keze és nem szeretnék újra megízlelni tenyerének súlyát az arcomon.

Egy puszit követően felmentem a szobámba. A rendetlenség, ami fogadott letaglózó volt. Alexander kis birodalma mellett az enyém kész disznóól volt. A szennyes a földön, a könyvespolcon minden össze-vissza állt. Megérett az egész egy alapos tisztításra és rendrakásra. Először összeszedtem a piszkosruhákat a földről, betettem a mosógépbe és el is indítottam. Nem tudtam, hogy büszke legyek magamra, vagy szégyelljem magam azért, hogy csak az én ruhámmal megtelt a mosógép. Utána lecseréltem az ágyneműt. A jóég tudja még rajtam kívül, hogy miféle foltok rondították el a lepedőt és a huzatokat. Rendet raktam a polcokon is. A könyveket sorba rendeztem, a CD-ket szintén. A DVD gyűjteményem is a helyére került. Elégedetten néztem körbe a szobában. Már nem úgy nézett ki, mintha egy állat lakna benne.

-        Azt a kurva, te beteg vagy! – nevetett fel anyu, mikor belépett. Csodálkozva nézett körbe. – Mi a fene történt itt?

-        Rendet raktam, lehúzta a geci foltos ágyneműt, kimostam a ruháim is. – soroltam fel, nem figyelve arra, amit mondok. Előtte nem kellett. – Most meg élvezem a tisztaságot, bár a szőnyegre ráférne egy alapos tisztítás.

Nagyot sóhajtva, sebesen hagyott magamra, hogy pár perccel később egy géppel jöjjön vissza, amiről fogalmam sem volt, hogy van. Csak néztem őt, ahogy kiterelget a szobámból. Megálltam az ajtóban és figyeltem, ahogy működésbe hozza azt a monstrumot és nekiesik vele a szőnyegemnek. Földet érő állal néztem, ahogy a sötétszürke szőnyegem lassan hófehér lesz. Ahogy kész lett vele, rám szólt, hogy még ne menjek be, mert idő kell, hogy megszáradjon, de ha akarom, legalább a teraszra kivihetem, hogy érje a nap. Így tettem. Utána elmentem lezuhanyozni, végül is nem feküdhettem be piszkosan, szextől leizzadtan az ágyamba, még ha eltelt a pár menet óta pár óra.

Egy órával később tisztán, jóillatúan feküdtem az ágyamban. A hatalmas tévén néztem a kedvenc sorozatom, mikor megrezzent a telefonom. Állandóan lenémítva használtam azóta, hogy anyám meglepett a szülinapomra egy okosórával, mert idegesítette az állandó pittyegés, az értesítések hangjáról már nem is beszélve. Ő nem rajongott a rockért. Ezért vette nekem az okosórát bár nem mindent jelzett. Ahogy azt sem, hogy Takács Alexander ismerősnek jelölt, amin meg is lepődtem.

Elgondolkoztam azon, hogy visszaigazoljam-e, de ha tényleg ismétlést akartam az előzőéjszakai tevékenységből meg kellett tennem. Egy hang a fejemben azt suttogta, hogy nem kellene, mert rossz vége lesz, de nem hallgattam rá. Visszaigazoltam, hogy ismerem, végül is a szexen kívül évfolyamtársak is voltunk az egyetemen. Még segíthetünk is egymásnak a tanulásban.

Ép, hogy megerősítettem, hogy valóban ismerősök vagyunk már írt is. Azt kérdezte, hogy ráérek-e este, mert elakadt a biológia házifeladatban és segítenem kellene neki. Talán hozzá is eljutott a hír, hogy abból vagyok a legerősebb. Eszembe sem jutott, hogy nem elméleti biológiát akar, ezért összeszedtem a könyveket és feljegyzéseimet, mielőtt folytattam volna a sorozatot. Imádtam a Shameless-t. Az első résztől kezdve a rabja lettem és bár nem jutottam benne csak a harmadik évad végéig, Ian karakterét megszerettem. Nem azért, mert meleg volt, vagy mert kifogta a környék egyig legrosszabb családjának sarját. Az fogott meg benne, hogy mennyi mindent feláldozott a szerelemért.

Kezemben a könyveimmel mentem le délután a konyhába. Anyu már rég befejezte az ebédet, amit ki is szedett nekem, de én bealudtam a sorozat alatt. Bármennyire is élveztem, fáradt voltam és keveset aludtam. Leültem enni. Bár már kihűlt, de azt szokták mondani, hogy a Gyümölcsleves hidegen a legjobb. Nem tévedtek. Még repetát is kértem belőle, mielőtt elindultam volna Alexanderhez. Persze közöltem anyuval, hogy nem biztos, hogy otthon alszom, de megígértem neki, hogy írok egy üzenetet, ha ott töltöm az éjszakát.

Már vártam, hogy újra lássam. Izgatottan hagytam el a házat, telefonommal a kezemben. Az úton végig beszélgettünk. Kérdezgetett mindenről, mire készségesen válaszoltam, bár furcsa volt. Főleg, mikor megkérdezte, hogy mi a véleményem róla. Nem igazán ismertem, nem tudtam róla sok mindent, de őszintén leírtam neki, hogy érdekesnek találtam. Aztán jött a kérdés, hogy bejön-e nekem. Nem tudtam, hogy mit feleljek rá. Ha nem így lenne, nem feküdtem volna le vele, de ezt nem akartam közölni vele, így csak annyit írtam neki, még nem tudom. Nem néz ki rosszul, de a jó test, és az olyan mozgás, amitől egy perc alatt kész vagy elmenni, néha kevés. Ismerjük meg egymást egy kicsit jobban, akkor majd kap rendes választ is.

Nem kis meglepetés ért, mikor megérkeztem. A házban kellemes illatok szálltak. Mielőtt megkérdezhettem volna, hogy mire készül, már meg is ragadta a karom és húzott az ebédlő felé, ahol már tálalva volt a kedvenc ételem. Nem tudtam, hogy honnan szerzett tudomást róla, de a gesztus kedves volt. Ráadásul még egész jól is el lett készítve, így nem panaszkodhattam. Ezek után felmentünk a szobájába. Én balga azt hittem, hogy tényleg tanulni akar, de mikor letérdelt elém, lehúzta a cipzárt a gatyámon már tudtam, hogy újfent dugni akar.

Egészséges férfi létemre nem mondtam nemet. Alexander tényleg vágykeltő volt, ahogy előttem térdelt és ügyesen használta a száját. Nyelvjátéka elég volt ahhoz, hogy a mennyekben találjam magam, de amikor a torkáig engedett, majdnem elélveztem. Csillagokat láttam a gyönyörtől. Hangos nyögéssel reagáltam le, mikor felhúzta rám az óvszert és teketória nélkül engedett magába. Halat megszégyenítő tátogásba kezdtem, mikor mozogni kezdett rajtam. Nem finomkodott, rögtön vad vágtába kezdett és én úgy éreztem magam, mint egy megtermett tenyészcsődör, kiből az utolsó csepp nedvet is ki akarják sajtolni. Tudtam, hogy nem vagyok rossz vágású srác, ezt a hódításaim száma is bizonyította, de soha nem gondoltam volna, hogy valaha elérem, hogy bárki is így vágyakozzon irántam.

Nem bírtam leküzdeni a késztetést, így kihúzódtam belőle, egészen addig, míg le nem vetkőztettem magunkat. Furcsa volt ruhában dugni és nem is szerettem. Alexander csalódottan sóhajtott fel, mikor kicsúsztam belőle, majd hangosan nyögött fel, mikor hanyatt fektettem, felemeltem a lábait és becsúsztam. Vad szexet akart, így megadtam neki Finomkodás nélkül döngettem, mire minden egyes mozdulatomnál édes hangja volt a válasz. Próbáltam a józan ész talaján egyensúlyozni, de minden nyögéssel, minden apró rezzenéssel egyre kevesebbet fogtam fel a valóságból. Eszem veszte hajtottam magunkat. Mikor éreztem, hogy közel vagyok a beteljesülésez, kezembe vettem merevedését és fel-le mozogtam rajta. Valamiért azt akartam, hogy egyszerre élvezünk el, egy kis hang a fejemben azt zakatolta, hogy úgy elmenni, hogy közben körém szorul, pulzál merevedésemen, mennyei érzés lesz. Az is volt, így meg kellett ismételnem. Újra és újra.

Így teltek el a hetek. Élveztük egymás társaságát. Az egyetemen is sokat beszélgettünk, lassan megismerve a másikat. A szex észbontó volt minden alkalommal. Eleinte csak hétvégén került rá sor, mivel hétközben sokat kellett tanulni, de nem tudtunk ellenállni a késztetésnek. Úgy vonzott, mint mágnes a vasat, mint kisgyereket a lobogó tűz látványa. Azt vettem észre, hogy egyre többet gondolok rá és nem csak ruha nélkül, vagy farkammal a szájában. A mosolyára, izzó zöld szemeire. Még a kis anyajegyre is a csípőjén. Mindig, mikor eszembe jutott felpezsdült a vérem, szívem kétszázzal zakatolt a mellkasomban. Attól tartottam, hogy egyszer kiugrik a helyéről.

Egy hónappal biosz tanulást felváltó szex után azon kaptam magam, hogy be akarom mutatni anyámnak. Annyi mindent hallott már róla, hogy ő is felvetette az ötletet, hogy mutassam már be neki.

-        Miért akarod megismerni? – kérdeztem meg anyám csípőre tett kézzel. Kék szemben az értetlenség csillogott. – Csak egy fiú, akit baszogatok.

-        Szerintem ez egy ideje már többről szól, mint sima dugásról. – mosolyodott el és megölelt. – Drága Endrém, lehet az elején tényleg csak kezelgetted, ahogy azt általában említetted, de mostanra már úgy beszélsz róla, mint aki fülig belezúgott.

-        Az kizárt! Nem vagyok szerelmes belé.

-        Tényleg nem? – engedett el és engem utánozva megszólalt. – Alexander utálja, ha Sanyikának hívom, olyan édes, mikor duzzogva felhúzza az orrát. Képzel el anya, ma Sanyikával beültünk egy filmre. Anyaaaaa, Alexander elhívott engem egy koncertre. Nekem ezek randinak tűnnek, te meg öcsém úgy belezúgtál, mint vak ló a gödörbe. – nevetett fel, és megpuszilta az arcom. – Csukd be a szád, mert Alex farka helyett a légy száll bele. Nem ciki, hogy szerelmes vagy, ideje volt már, így nem kell azt hallgatnom, hogy egy hónapban minimum négy pasi kefélt meg.

Így adódott, hogy egyik este Alexander a mi házunkban vendégeskedett. Anyám kitett magáért. Három fogásos vacsorával készült. Valamiféle krémlevest készített, a főfogás Törtburgonya Stefánia vagdalttal, desszertnek pedig ő mag készített tiramisu-t szolgált fel. Le voltam döbbenve. Nekem egyszer sem főzött ennyit, még akkor sem, mikor kitűnővel érettségiztem le, vagy mikor felvettek az egyetemre.

Kellemesen elbeszélgettek. Tanulásról, álmokról. Nem igazán figyeltem, mert elvesztem a gondolataimban. Beleszerettem Alexanderbe. A szex jó volt vele, bármelyik felállásban is voltunk. A humora is remek volt. Hasonló ízlésünk volt zenében, filmekben és ételekben is. A közösen eltöltött időt is élveztem, akkor is, ha nem vízszintesben voltunk. Vele a napok is fénysebességgel teltek el. Soha nem nevettem annyi, mint mellette. Előtte nem igazán értékeltem az élet apróságait csak voltak. A rendrakás is azóta vált számomra természetessé, hogy megismertem.

Alexanderre emeltem kék szemeim, de úgy, hogy ne vegye észre. Még egyszer megfigyeltem alaposan. Smaragdjai izzottak a jókedvtől, ajkai felfelé görbültek, mitől vérem egyre forróbb lett a testemmel együtt. Anyám azonos színű íriszei is boldogságtól csillogtak. Bennem valami megmozdult, valami mély és kellemes. Szerettem volna őket mindig ilyennek látni.

-        Endre, mi a baj? – fordult felém anyám. – Leesett, amit pár napja mondtam?

-        Igen és igazad volt. – mosolyodtam el és Alexanderre néztem, ki értetlenül figyelt minket. – Lehet, hogy szexnek indult, de beleszerettem Sanyikába.

-        Tényleg? – kérdezte meg az említett, kaján vigyorral az arcán. – Az jó, mert én is szerelmes vagyok beléd.

Elmosolyodtam. Szívem kihagyott egy ütemet, mikor bevallotta, hogy ő is szerelmes belém. Anyura néztem, ki megkönnyezte a pillanatot. Mindig is remélte, hogy egynapon szerelmes leszek. Félt attól, hogy mi válik belőlem, ha csak a pasizáson jár az eszem, de ezt mindig megcáfoltan, Sok egyéjszakás kalandom volt, de a tanulás mindig is fontos volt nekem. Soha nem hagytam, hogy a hódításom egy éjszakál több legyen. Alexanderben azonban volt valami, ami arra késztetett, hogy engedjek. Volt benne valami, mitől megolvadt a szívemen a jég, ledobta a láncait és engedett az őt ostromló érzéseknek.

Négy évvel később:

Anyám könnyes szemmel nézte, ahogy Alexander társaságában beszállok az autóba. A holmink már várt minket a közös házunkban. Az egyetemi éveink alatt diákmunkát vállaltunk, amit félreraktunk. Mind ketten a szüleinknél laktunk még, így nem volt nehéz. Főleg, mivel anyám jól keresett. Az első fizetésemből szerettem volna adni neki, de azt mondta, hogy tőből veszi le a fejem, ha megsértem azzal, hogy pénzt adok neki. Tegyem félre, mert később még jól jöhet. Igaza volt.

Sanyikának könnyebb dolga volt. Neki a szülei még segítettek is. A fizetésének egy bizonyos százalékát adták még minden hónapban. Bár nem házasodhattunk össze hivatalosan, mivel a törvény nem engedélyezte az azonos nemű házasságot, eljegyeztük egymást. Kapcsolatunk második évfordulójának este történt. A félretett pénzemből vettem el egy kisebb összeget, hogy meglephessem a családot egy vacsorával a kisfalu egyik exkluzív éttermében. Hónapokkal korábban már foglaltam időpontot. Örültem, hogy a kisváros, amiben laktunk sokkal felvilágosultabb volt, mint a környezők, így nem kellett szégyenkeznem a másságom miatt. Az étteremben sem egy meleg felszolgáló volt, így természetesnek tűnt, hogy ott kérjem meg a kezét, amit le is beszéltem a pincérekkel.

Anyám, az ő szülei és egyetlen húga is jelen volt az eseményen. Szerettem volna, ha mindenki tudja, hogy Sanyika az enyém. A vacsora finom volt, bármit is kértünk az mesteri módon lett elkészítve és tálalva. A desszert kihozatala után megszólalt Lady Gaga Judas című dala. Az a zene, amire a legelső csókunk csattant el, mint pár. Ekkor álltam fel az asztaltól és térdeltem le elé.

-        Takács Alexander, tudom, hogy nem házasodhatunk össze hivatalosan, de így is meg kell kérdeznem, hozzám jössz? – könnybe lábadt szemekkel nézett le rám. Kezét ajkai elé tette, hogy ne lássam, remegnek. – Megtisztelsz azzal, hogy életem végéig az enyém leszel?

Júlia, szerelmem húga elsírta magát. Én még vártam, hogy Alexander mit szól hozzá, de nem felelt. Könnyes szemeivel a szüleit nézte, kik elmosolyodtak.

-        Válaszoljál már az ég szerelmére! – sóhajtott az anyja. – Ez a fiú tényleg szeret, te meg itt várakoztatod?

-        Igen, hozzád megyek.

Hirtelen húztam fel, hogy szenvedélyes csókban részesíthessem. Nem foglalkoztam mással, csak vele, így nem vettem észre, hogy a körülöttünk ülők, mint minket néztek és ahogy felhangzott a felelet, rengeteg ember emelte ránk a poharát.

Az eljegyzés óta eltelt két évben számtalan minden történt velünk. Megvettük álmaink házát, persze a kisvárosban, hogy anyáink elégedettek lehessenek. Na meg mi sem szerettünk volna elszakadni tőlük. Sanyika átvette apjától a stafétabotot, így ő vezette a családi vállalkozást. Engem felvettek orvosnak a klinikára, így azzal foglalkozhattam, amit szerettem.

A házra visszatérve, nem költözhettünk be rögtön. Drága párom kitalálta, hogy felújíttatja. Pár falat kibontatott a földszinten, hogy nagyobb konyhám és nappalim lehessen. Az emeleten a főhálószobát, amiben mi fogunk aludni és a hozzátartozó fürdőt is megnagyobbíttatta. A földszinti fürdőt és mosdót átcsempézttette, a lenti vendégszobába új tapéta került fel, új bútorok. Nem akartam ugyan de rá sem lehetett ismerni utána. Az emeletet is alaposan felforgatta, de arra hivatkozott, hogy komfortosabbá szerette volna nekem tenni.

Végül a ház megvétele után másfél évvel készen állt a beköltözésre.