Gyönyörű napsütéses idő volt Matagordán. Ez a hely Texas, egyik legjobb tengerparti városa, ami sok halász család otthona is egyben. A nyugati és keleti öblök rengeteg halat, míg az atlanti vizek cápákat hoznak ide, így a halászok egy cseppet sem unatkoznak ebben a városban.

Mint minden tengerparton itt is iszonyú szelek uralkodnak, amik csak úgy csapdosták a vizet, ezzel óriási hullámokat generálva.

A házakat éppen ezért nem közvetlenül a part mentén helyezték el, hanem kicsit távolabb, ahol már biztonságban élhetnek az emberek. Ezek a házak egyszerűek, de annál praktikusabbak. A legtöbb ház mindössze 3 szobás. Az itt élők napjaik 90 százalékát a tengerparton töltik. A fiatalok, a halászok feleségei napoznak, szörföznek, úsznak, búvárkodnak, még a felnőtt férfiak halásznak. Történetünk egyik főszereplője is így tett, ezen a csodaszép júliusi napon.

Noah a családjával egész életében ebben a városban élt. Pontosabban 20 évvel ezelőtt, mikor megismerte Amy-t, akkor költözött a városba, mert a lány idevalósi volt. Később itt telepedtek le, és lett 3 csodás gyermekük. Lucy a legnagyobb 17 éves, Adam a középső 10 éves, és a legkisebb Riley 5 éves. Csodaszép gyermekek, de most térjünk vissza Noah-hoz.

A part szélén álldogált, és már kb. tizedszerre vetette hálóját a vízbe, azon a délelőttön, de így se sikerült még egy árva halat sem fognia. Sem a bottal, sem a hálóval. Már azon gondolkozott feladja, és haza megy.

Majd lesz valami enni valónk – gondolta, és mélyet sóhajtott.

De akkor valami hihetetlen dolog történt. A botja csengője éles hangot adott ki, ami azt jelentette kapása van. Felemelte a botot, megtartotta mind a két kezével, majd elkezdte tekerni a damilt. Aminek végén, ott volt egy pisztráng, szájába akadva a kampóval.

-Szép hal! – mondta egy ismeretlen férfi.
Noah felé fordult, és megköszönte, majd éppen indult volna haza, mikor a férfi megállította.

-Mennyi ideig tartott ki fogni ezt a halat? – kérdezte az ismeretlen férfi.

Noah végig nézett rajta, és ekkor megértette miért kérdez ilyeneket egy férfi. Azt gondolta idevalósi, és ő is halász. Ám ez állt a lehető legtávolabb az ismeretlen férfitől. Öltöny, ing és nyakkendő volt rajta. Az aktatáskája pedig az egyik széken pihent. És a kiejtésében is volt valami, olyan brites valami.

Egy brit üzletember, aki itt nyaral - gondolta Noah.
Erősebben fogta a halat, nehogy a nagy ficánkolásban az kiessen a kezéből. Igaz már egyre kevésbé mozgott.
- Nem tartott sokáig. – válaszolta Noah.
- És miért nem fog még több halat? – kérdezte a férfi.
Noahát váratlanul érte a kérdés. Neki meg se fordult a fejében többet fogni.
-Mert, ennyi elég a családomnak. – emelte fel a körülbelül 10 kg-os halat.

Az ismeretlen férfi tovább faggatózott.

-És mit szokott csinálni egy nap?
- Hát, sokáig alszom-nevetett Noah, - majd horgászom egy kicsit, játszom a gyerekeimmel, és relax-álok, este pedig meglátogatom a barátaim, akikkel borozunk egy kicsit és közben gitározunk. Elfoglaltabb vagyok, mint gondolná. Az élet itt nem olyan...

- MBA diplomát szereztem a Hardvard Egyetemen, és szerintem tudok magának segíteni! - szakította félbe az ismeretlen férfi.
- Nem horgászik annyit, amennyit tudna. Ha több időt szentelne a horgászatra, több hala lenne. Azokat eladhatná és a pénzből vehetne egy csónakot.

Ohh most már tuti, hogy bankár. – gondolta Noah. És továbbra is figyelmesen hallgatta a férfit.

- A csónakkal még több halat foghatna, azokat eladhatná és vehetne még egy csónakot, majd még egyet és így tovább. És ahelyett, hogy boltoknak adná el a halakat, eladhatná közvetlenül a halgyáraknak. Sőt akár saját gyárat is nyithatna! – csillant fel a bankár szeme.

És még lelkesebben, még jobban gesztikulálva magyarázott Noahnak.
-És ha mindez megtörténne, elköltözhetne innen a családjával. Akár New Yorkba is. És onnan irányíthatná a vállalkozását.
- És mindezt mennyi ideig tartana? – kérdezte Noah.
- Olyan 15- 20 évig. Annyi idő alatt kiváló vállalkozást lehet kiépíteni. – felelt a bankár.
- És mi lesz azután?
- Minden érdekesebbé válik – mosolygot a bankár – ha eljön az idő a cége felkerül a tőzsdére, és milliókat kereshet.
- Milliókat? – tátotta el a száját Noah. – És utána mi lesz?
- Nyugdíjba megy, elköltözik egy kisebb tengerparti városba, minden nap sokáig alszik, lemegy a tengerpartra, horgászik, találkozik a barátaival és játszik az unokáival...