Porológus
-Csendben, halkan...
Új táj olyan gyönyörű~
Ahogy mentünk végig csak az ablakon néztem ki.
El sem hiszem...Csak azért járom át a félországot hogy el jussak a híres U.A-ba!
-Anya! Köszönöm. - Mosolyodtam el, egy percre rám figyelt...S így történt a baleset. A kocsi csak esett és esett...
Ilyenkor még is hol vagytok hősök?!
Sírtam...Reméltem a hősök el jönnek s az utolsó pillanatban el jönnek.
A hősök mindig az utolsó pillanatban érkeznek...
Sikoly...Anyukám és apukám Sikolya. Nem merem ki nyitni a szemem...
Egyszer csak már nem zuhantam,a sikoly is abba maradt...
Muszáj ki nyitnom a szemem! De félek. .Nagyon félek. .
Erőt vettem magamon... Vér, mindenhol vér...Anyukám arcáról is csak úgy ömlött a vér...
NEM! Nem lehet...Ez csak egy rossz álom.
-Én miért nem haltam meg? - Kérdeztem magamtól...A képességem magától cselekedett... De mi ez a hang?
Csip-csepp hát ilyen a folyó vér csengő hangja?~
____________________________
Hi Angels~
Gondoltam meg próbálkozom ezzel. Szerintetek milyen lett? Várjátok már Todoroki érkezését? Egyáltalán (Név) szülei vajon életben maradtak?
(Direkt ilyen rövidnek szánom a porológust.)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro