- Te meg vagy hibbanva...de egyáltalán honnan tudod, mi hogyan történt? -kérdezem érdeklődve.

- Mondom én vagyok az a nyuszi...egész álló nap velem foglalkoztál Han nemár. -biggyesztette le ajkait.

- Mi? ... Honnan tudod a nevem? Várj... Akkor tényleg te vagy az... Egy módon bizonyíthatod be. -mondom felemelt ujjal.

- Hogyan? -kapta fel egyből a fejét.

- A homlokodon kell lennie egy hold alakú valaminek.

- Oh igen. -emeli meg a haját és szemem elé tárul a hold alak amiről az előbb meséltem.

- Ez... Hihetetlen...akkor te vagy az Leeknow. -néztem rajta végig... Már amennyire lehet az ölében ülve.

- Milyen Leeknow? -húzta fel szemöldökét.

- Ez a neved. Vagyis a nyuszi neve lett volna... Szóval már ez a te neved is. -magyaráztam el neki.

- Hey! Nekem Lee Minho a nevem, nem pedig Leeknow. -duzzogott be.

- Ne duzzogj vagy egyáltalán nem fogsz kaját kapni. -jegyzem meg majd ki szállok az öléből.

- Nemár pedig éhes vagyok. -nyafizott.

- Te most akkor fiú vagy igaz? -nézek rá mire bolintott.- Szuper akkor ki kell találjak valamit anyáéknak, miért van itt egy ismeretlen fiú a lakásban.

- Mondd azt hogy az egyik barátod vagyok. -rántott vállat.

- Az nem jó, csak három barátom van és ezt anyáék nagyon jól tudják. -rázom meg a fejem.

- Akkor? -kérdezte.

Hirtelen támadt egy ötletem majd a szobámba futottam. Elkezdtem keresni valamit. Amint megtaláltam lerohantam vele.

Viszont egy eléggé érdekes reakciót kaptam tőle, amint meglátta azt amit lehoztam. Pedig ez csak egy könyv.

- Ezt hogyan szerezted meg Han? -most megrémült?...

- Egyszer csak úgy megjelent az író asztalomon, azóta még a házból se tudok kimenni, mert akkor elkezd fájni.. Vagyis égni a csuklóm.

- Oh...dehát ez lehetetlen hogy a könyv téged válasszon..-gondolkodott el, én ebből egyetlen egy szót se értettem.

- Miről beszélsz? -kérdeztem rá egyből.

Annyeong!

Itt is van a 6. rész. Csak hát nem lett valami izgalmas szerintem, éppen ezért kérem ki a véleményetek.

Na de most elköszönök, mindenkinek további szép napot és jó olvasást.

Na puszi☺☺