- Éhes vagyok. -néztem boci szemekkel Minhora, megszakítva ezzel egy eléggé fontosnak tűnő beszélgetést.

Legalábbis gondolom én hogy fontos, ugyanis annyira nem figyeltem. Az arca erdekesebbnek bizonyult, mint az amit beszélget a többiekkel.

- Hanie életem várj egy kicsit még. -simított arcomra.

- Olyan aranyosak vagytok. -drámázott be Min aztán a többiek is.

- Túl sok BL sorozatot és filmet néztek. -néztem rájuk össze szűkített szemekkel.

- Az lehet. -mondták szinkronban amin mindenki jót nevetett majd elindultunk enni amint le tárgyalták a fiúk a dolgokat.

Találtunk egy tök jó éttermet ahova be tudtunk ülni és el is viselték a nyálas beszélgetést amit Lix és Bin folytattak le egymás között.

Inie és Jin éppen egymás kezét fogták az asztal alatt és egymásra mosolyogtak, bár néha sugott valamit a kisebb fülébe, ami miatt ő eléggé zavarba jött.

Chan és Seungmin se voltak másképp, teljesen el volt mindenki így én is tudtam Minhoval foglalkozni.

- Látod édes mindenki elvan. -simított a combomra. Rá emeltem tekintetem.

- Igen látom, tényleg jó ötlet volt ez a találkozó. -tettem kezem az övére.

- Mondtam tegnap este hogy nincsen mitől tartani. -kuncogott. - De el szeretnéd nekik mondani amit tegnap beszéltünk?

- Hát... Oké. -ajkaim megint felfelé görbültek majd a többiek felé fordultam és megszólítás után mondandómba kezdtem. - Srácok, eldöntöttem hogy jelentkezek abba az iskolába amibe először nem akartam menni. -kuncogtam.

- Na ez jó~, és mikor adod le a jelentkezést? -kérdezte legjobb barátom.

- Elvileg nyáron lehet csak. -közöltem kissé elgondolkodva.

- Áh, értem.

Nemsokára kihozták az ételeket, amiket egyből meg is ettünk, majd fizetés után a nap hátralévő részében voltunk mindenfelé. Körülbelül este 7-re értünk hozzám. A húgom nagyban mesét nézett, amit szokott anyáék meg a konyhában voltak. Amint Byeol észrevett engem és Minhot idejött hozzánk.

- Bátyó, ki ez a helyes fiú? A pasid? Fogadjunk az. -fanolt be. Ő honnan tud mindig mindent? Ja értem én, hisz lány.

- Igen, a bátyád párja vagyok. -mondta halkan Minho, mire a húgom olyan szintű fanolásba kezdett.

Még anyáék is kijöttek a nappaliba.

- Oh hát megjöttél. Oh és Minho is itt van.

- Jó estét. -hajolt meg.

- Maradsz estére? -kérdezte anyu.

- Hát...nemtudom... -halkult el.

Én vettem a lapot és meg fogva Minho kezét a szüleimre néztem.

- Anya, apa én együtt vagyok Minhoval. -mosolyogtam páromra majd anyáékra néztem.

- Most akkor ki a domináns? -kérdezte kicsit hangos rá sikeredett suttogással apa anyától.

- Drágám szerintem Minho..de amúgy hallották mit kérdeztél. -mondta apának majd felénk fordult. - Gratulálunk életem. Sok boldogságot nektek a jövőben. Apáddal régóta shipelünk ám és most hogy végre be merted vallani, áh de jó. -fanolt anya úgy mint egy tinilány.

Minhoval csak kuncogtunk rajta majd egy fél órás beszélgetés után aludni mentünk. Persze lefürödtünk meg minden.

Annyeong!

Végre egy több mint 400 szavas rész sikeredett. És most nem is annyira rossz mint gondoltam. Sőt szerintem egészen jó lett a többihez képest.

Na de most már el köszönök és mindenkinek további szép napot és jó olvasást.
Na puszi☺☺