|13.rész| Ayakashik
-Megint vele találkoztál.-Nézett azokkal a rideg szemekkel rám.
-Igen. De mondtam már, hogy ne legyél féltékeny, igaz?-Tettem keresztbe a kezeim a mellkasom előtt.
Nem mondott semmit, csak közelebb húzott magához és megcsókolt.
-Még mindig nem értem, miért vagy ennyire féltékeny...Csak téged szeretlek!-Néztem újból a szemeibe, amikből mostmár kihunyt a ridegség.
-Én is szeretlek, de ha egyszer látom hogy hogy néz rád..-Fordította el a fejét.
-Te utánam kémkedtél?-Vágtam pimasz mosolyt felé.
-Nem! Csak leellenőriztem, hogy minden rendben van e!-Pirult el.
-Hát persze...Amúgy, hol van Yukine?-Eszméltem fel.
-Átment az egyik barátjához, nyugi.
-Biztos nem fog baja esni? Annyira féltem azt a makacs gyereket.-Erre ő csak felkuncogott.
-Tud határvonalat is húzni, csak nyugodj meg. Most csak ketten vagyunk. Tudod mit szoktak a szerelmesek csinálni ha kettesben vannak...?-Suttogta mély, rekedtes hangon a fülembe, amitől kirázott a hideg, és rögtön fülig pirultam.
-De perverz vagy!-Morogtam.
-Naaa, cicus, nehogy ezen besértődj!-nyomott puszikat az arcomra.
-Ki mondott neked sértődést?-Néztem makacsul a szemeibe.
-Jól van, jól van...-Kuncogott.
Hirtelen kivágódott az ajtó, és Yukine futott be lihegve
-Mi a baj?!-Kérdeztük egyszerre.
-A...Ayakashik...!!!-Lihegte szegény Yukine.
-Ennyire közel?! Gyere,Sekki!-Kiáltotta Yato, majd Yukine két karddá változott, s kirohantak.
*Yato*
"Az Ayakashik ennyire közel sosem jönnek az emberekhez, ráadásul még Yukine-t is üldözőbe vették. Gyorsan eltakarítjuk ezeket a szörnyeket és kész is! Csak nehogy közben valami baja essen Hiyorinak ..Azt nem bocsátanám meg magamnak..!"
Megálltunk egy rét féleségen, ahol tömérdek Ayakashi volt. Nem is azok a kissebbek, hanem a legnagyobbak, amikkel eddig is találkoztam.
-Yato!-Kiáltott rám Yukine, s ezért épp időben ki tudtam kerülni egy ütést. Felugrottam az egyik Béka szellem felé, majd erőből belevágtam a kardot.
"Úgy látszik, ennyi nem elég neki..." Gondoltam, majd miután a talpam elérte a talajt, újból elrugaszkodtam. Pár csapás, és megvolt az egyik szörny.
-Bevégezve!-Kiáltottam. Nem sokat pihenhettem, mert rögtön jöttek a többi szellemek.
Skorpiók,kígyók, farkasok..."A legrosszabbak!"
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro