Három óra lehetett amikor Bakugout láttam. Egyből a konyhába ment. Már azon gondolkodtam hogy most fog kávét csinálni vagy mi?! Bár nem nagyon érdekelt mit csinál. Csak néztem tovább a tévét amikor is a szőke pár megvető pillantás után annyit kérdezett;

-Mit csinálsz ilyen reggel itt nyomi?
-Tévét nézek. Na és te?- válaszoltam unottan mert igazából egyáltalán nem érdekelt mit csinál
-Közöd?-mondta a szőke
Már nem szóltam vissza csak elfordultam. Majd a hulla kinézetű Bakugou a konyhába lefőzte a kávét. Nem kezdte el inni, leült a székre és valamire várt. Pár perc múlva egy álmos Kirishima jelent meg a konyhában. Majd Bakugou egy csésze kávét nyújtott a fiú felé. Nem tudtam eldönteni hogy ez nála a romantika vagy ez normális nála. Nem nagyon figyeltem oda miről beszéltek, nem érdekelt. Később oda jöttek hogy nézhetik e velem a tévét. Persze igent mondtam nem vagyok bunkó. Majd fél ötig együtt tévéztünk egy beszélgettünk, nagyrészt Kirishimával. Utánna jött le Yaomomo teát csinálni. Én persze egyből mentem is inni belőle hiszem annyira finom. Majd nemsokára neki álltam készülődni. Hamar beértem a suliba, egyre csak Himiko járt az eszembe. Észre sem vettem hogy ilyen hamar eltelt az idő amíg Himikora gondoltam. Megszólalt a csengő és kezdődött az angol óra. Hamar eltelt ez az óra is. Szünetben Idával beszélgettem osztály kirándulás témájával kapcsolatban. Persze ezt meg kell majd szavazni az osztályban de mi mindent megbeszélünk előtte. A nap további része is dög unalmas volt, nem mintha eddig nem lett volna az. Himikoval az utolsó órám után találkoztunk. Így hát megvártam míg az összes osztálytársam elmegy és én csak utánna mentem ki a suli melletti parkba. Szerencsére senki nem látott meg. Majd leültem ugyanarra a padra mint amikor Himiko elrabolt. Nem telt bele sok idő hamar ideért a szőke lány. Amint látta hogy észre vettem elkezdett futni.

-Szia Ochako!-kiabálta
-Szia Himiko! Kicsit halkabban nem akarom hogy lebukj!
A lány elpirult e mondat után, nem is értem miért.
-Bocsi, tényleg nem tervezek lebukni!-vakarta meg a nyakát
-Semmi baj! Sétálunk?
-Aha!-mondta egy gyönyörű mosollyal az arcán
Csak némán sétáltunk egymás mellett de én megtörtem a csendet.
-Amúgy Himiko, lehet hogy hülye kérdés de te voltál Bakugou hétfőn aki megnyugtatott?
-Nem is hittem hogy rá fogsz kérdezni, de amúgy igen én voltam. Bocs hogy nem mondtam el.
-Semmi gond a lényeg hogy tudom!
-Egyébként valaki tudja hogy itt vagy?
-Nem mondtam el senkinek. Még a tanároknak sem. Főleg nem hogy veled!
-Oké köszönöm.
-Te is egy csomó mindent tettél értem amikor "elfogtál", de ha a bilincs nem lett volna akkor olyan lett volna mintha vendégségben lennék!
-Jó de az már alapból gond hogy elraboltalak. Amiért bocsánatot is kérek!
-Sosem éreztem jól magam még elrabolva (nem mintha olyan sokszor lettem volna) de veled nagyon jól éreztem magam!
Majd a lány hirtelen a derekamnál fogva szorosan magához húzott és megölelt. Amit persze egyből viszonoztam. Nagyon jó illata volt éreztem a parfümöt. Körülbelül három centi volt közöttünk. A haja kócos volt mégis valamiért nagyon vonzott így akaratom ellenére elkezdtem piszkálni az egyik kezemmel. A lány kicsit felugrott amikor hozzá értem a hajához majd pár másodperc múlva ráeszméltem hogy mit is csinálok most. Elengedtük egymást. Himiko feje színét Kirishima haja megirigyelné. Valamint éreztem hogy az én fejem is ilyen lehetett.

-B-bocsánat nem tudom mi történt velem.
-Semmi baj Ochako.- felelte nyugodj hangon
-Asszem hogy ideje mennem...
-N-nem szeretném hogy elmenj...-mondta szomorúan
-Tényleg?-kérdeztem
-Igen, határozottan nem szeretném.-mondta mostmár magabiztosan
-Gyere fel velem a koliba! Majd az erdőn át megyünk és a hátsó ajtót használjuk. Na meg lépcsőzünk, azt sose használja senki!
-Biztos nem fogok lebukni?
-Nem fogsz! Ígérem.
-Akkor csináljuk!-mondta egy hihetetlenül nagy mosollyal az arcán

Az erdőn át haladtunk, már mindenki bent volt a koliba. A hátsó ajtón halkan bementünk és a lépcsőt egyből irányba véve felmentünk a harmadik emeletre a szobámba. Kicsit elnevettük magunkat hogy senki nem vett észre minket. Majd órákig beszélgettünk. Később éhesek lettünk és lementem a konyhába kajáért. Gondoltam ha eddig nem zavart senki, akkor amíg Himiko egyedül van fent sem fog. Fura lett volna ha kettő tányérral megyek fel a szobámba. Így hát sushit vittem egy tányérra. Amíg a liftben voltam el sem tudtam képzelni mi történik éppen a szobámba Himikoval...
Kicsit megijedtem hogy hátha benyitott valaki, de hát ha jobban belegondolok ki akarna velem pont most beszélni? A szobába belépve Himiko az ágyamon ült kicsit ledermedve.

-Történt valami?-kérdeztem
-Egy szőke srác benyitott.-mondta
-Bakugou?-kérdeztem aggódva
-Nem, szerencsére nem. Valami Aoyama vagy ki.
-Jézusom mit akart ez itt?
-Azt mondta fogfehérítésen volt és mindenkinek megmutatja milyen szép lett.
-Jesszus, sajnálom hogy terrorizálva lettél.
-Nem gáz.-felelte nyugodtan
-Nyugi Aoyama elég hülye, nem fog megfordulni sem a fejében hogy gonosz vagy.
-Oké. -mondta mosolyogva
Komolyan hogy lehet egy gonosznak ilyen szép mosolya? Várj mi?

Még egy csomó ideig dumáltunk majd éjfélkor láttam hogy elment az idő.

-Már éjfél van?- kérdeztem furcsán
-Úgy tűnik.-mondta és közben a tarkóját vakarta
-Ideje mennem...-mondta Himiko lehangoltan
-N-nem szeretném hogy elmenj!-mondtam pár másodperc gondolkodás után
-De neked holnap suli.
-Nem gond, aludj itt!
-Biztos? Elférek? Nem fogok lebukni reggel?
-Egy, igen biztos. Kettő, persze hogy elférsz ki lehet húzni az ágyam. Három, nem fogsz!
-Rendben bízok benned!-mondta megint egy gyönyörű mosollyal
-Nem akarsz fürdeni? Ilyenkor már senki nincs lent!
-Végülis de akarok.
-Tessék itt van pizsoma és egy fehér nemű.
Ahogy átnyújtottam neki az arca piros lett és tudtam hogy az enyém is.
-Köszönöm. Merre van a fürdő?
-Legalsó emelet és a női vécé mellett.
-Sietek!-mondta mosolyogva

Ledőltem az ágyamra és egyre csak az a gyönyörű mosoly járt a fejemben. Na meg az illata, és a haja. Észre sem vettem de újra elpirultam. Majd pár perc múlva megérkezett Himiko. A póló amit adtam rá bő fazonú volt és kifejezetten jól állt rajta. A nadrág pont jó volt rá. Gyönyörűen festett, megint elpirultam.

-Te nem akarsz fürdeni?-kérdezte Himiko
-Én reggel fürödtem, most nem esne jól.
-Rendben.

Addigra már kihuztam az ágyat és realizáltam is hogy ez nem akkora nagy mint amire én emlékeztem. Himiko is hamar észre vette. Lefeküdtünk aludni. A lábunk teljesen össze ért a kis hely miatt és a hátunk is súrolta egymást. Az arcom paradicsom színű volt. Himiko arca is így festhetett körülbelül. Egy ideig nem tudtam aludni, de hallottam hogy Himiko mellettem már szuszog. Gondoltam megfordulok úgyis a háta van arra, de amint oda fordultam ő velem szembe feküdt. Szinte súrolta az orrunk egymásét. Én egyből elpirultam. Végül Himikoval szembe aludtam el...

Sziasztok olvasóim! Remélem tetszett ez a rész! Mindent beleadtam hogy jó legyen. Esetleg helyesírási hibák miatt bocsi! (Ez az összes részre vonatkozik)