Erwin szemszög

Reggel egyedül találtam magam az ágyban. Csak az emlékkel ahogy azt súgja "Nem játszom" "Nem vagy a játékom". Most mégis egyedül vagyok. A ruhái eltűntek, az illata. Apropó illat ez kávé és palacsinta??? Beleugrottam a boxerbe a póló off nem tudom merre lehet. Szinte futva mentem a konyhába. A látvány ami elém tárult alig hittem el. Clary a pólómban, fejhallgatóval a fején táncolva készített reggelit. Istenem mégis miért kecsegtet hiú ábrándokkal.

-Szereted a palacsintát ugye?

Felkaptam fejem az édes hangra. Sugárzó mosollyal bogozta a hajából a fülhallgatóját.

-Nem reméltem, hogy itt maradsz velem.

Vallottam be őszintén. Mellém ült egy-egy bögre kávéval.

-Kis hitű vagy Erwin, emellett nem szokásom szó nélkül lelépni.

-Függetlenül ettől nem számíthatok többre. Jól gondolom?

-Miért gondolod így? -kissé sértetten ráncolta a homlokát.

-Levi miatt.

Letette a bögrét, ahogy felállt elém pont száj magasságba kerültünk.

-Mennyire forduljon komolyra ez az egész Erwin?

Valahogy túl fárasztó lett volna elgondolkodni a kérdésén, magamhoz húztam és lágyan falni kezdtem az ajkait. Bárcsak, bárcsak hihetnék ebben az álomban. Vele kelek, reggelizem, gyerekeink lesznek, és vele bújok mindig össze. Mégsem hihettem, hogy ez az egész az enyém lehet.

-Hogyha rád eröltetném magam akkor nem szeretnélek úgy ahogy vagy Clarissa. 

-Miért löksz  el magadtól. Csak azt ne mond, hogy  tegnap éjjel vétek. 

-Soha nem gondoltam rá, de soha nem bocsátanám meg ha nem önszántadból lennél velem. A karriered mellé pedig én nem férek, de ha kihasználnál újra azt bármikor megteheted.  

Halkan kuncogott és gyors csókot lehelt a szám sarkára. 

-Egyél mielőtt kihűl.

-Köszönöm. Mi mára a program? Ha tudok segítek szívesen. 

-Nem lesz hosszú nap, csak átnézzem a szerződéseket. Annyit megtehetnél, hogy a No Name túrnéját intézzed.

-Persze.  

 Miután befejeztük a reggelit a fürdőbe mentünk, én a kádba Ő a tus alá. Felöltözött én pedig elő akartam állni a kocsival mikor csengettek. 

-Levi hát te? 

-Erwin beszélnem kell valaki értelmessel mert a Pápaszem és Mike most nem nagy segítség. 

-Erwin még se kell elvinned Alana itt van a sarkon. Á szia Levi, nem hívtál.-nevetett Clary szokott nyugodtságával bár láttam rajta, hogy nem erre számított. 

-Tch szóval ti együtt vagytok? 

-Erwin az ügyintézőm és a szeretőm, ez elég nyílt dolog. Akár neked minden éjjel más és más. Holnap kezdődik a túrné, ne feledjétek első a munka utána bármi az már nem árt a sikernek. Sziasztok. 

-Bejössz? Van reggeli. 

-Mióta? 

-Tegnap éjjel, miután otthagyott a bárban.-vakargattam a fejem, Ő meg belépett és nekiült a maradék palacsintának.  

-Én is megkerestem valakit és vele voltam éjjel, azt monda Clary este kilenc után hívhatom ha akarom. Viszont én nem tudom mit akarok.

-Bonyolult, mióta a szakmába megismertem szerelmes voltam belé, mindent megtettem ha ezzel kedvére tehettem.

-Azt hallom, és látom.-nevetett hangosan és mutatott a csipke darabra, ami nem.-Elmesélem a sztorit amiről tegnap világosított fel, ha érdekel. 

Bólintottam Levi pedig elmesélte a közös múltjukat amit kíváncsian hallgattam, volta képen meglepett hogy nem akart kinyírni. Érdekelne viszont, hogy Clary vett e valahol fehérneműt ha már éjjel széttéptem amibe volt.