dritte Melodie
Miután nagy nehezen oda tipegett a csaj a rendeléssel. Elültünk az egyik sarokba és kutakodni kezdtük egymás tekintetében. A francba, remeg a kezem. Ez a nő teljesen más mint a többi.
-Zavarban vagy. -kuncogott az italába. -A hírneved miatt másra számítottam Levi, régen semmitől sem jöttél zavarba.
-Tch. Gondolom élvezed. Hiszen hozzá szoktál, hogy így reagálnak a férfiak. -zavartan húztam le az italom felét.
-Valóban, bár nem így készültem eltölteni az estét. A Pincében is tetszett ahogy agyalsz vajon mi közöm Erwinhez, vagy ki vagyok.
-Megdöbbentem, mivel ha jól gondolom apád lehetne. Ahogy azon is milyen magabiztosságot sugárzol, szinte önelégültnek látszol.
-Érdekes, viszont minden hátterem meg van hozzá. Tény, hogy a legfiatalabb vagyok a szakmában. De ne gondold túl.
-Clary, miért vagyunk itt?
-A szórakozásomért, nem olyan sok idő van kötünk Levi. Pusztán te nem emlékszel rám, pedig nagyon sokat álltam a Wing's színpadánál. Mindig az első sorban. -félmosolyt küldött felém
-Mi? Hiszen annak már tízen éve.
-Majd eszedbe jut, vagy nem. Köszönöm az italt. -átnyújtott egy névjegykártyát. -Este kilenc után hívhatsz ha rájössz.
Megfogtam a kezét és a tekintettem végig futtattam az arcán. Olyan ismerős a tekintette. Egyszerűen nem emlékszem. Azaz időszakom nem kevésbé különbözött a mostanitól. Zenéltünk, buliztunk, én mindig más ágyában voltam.
-Clary, legalább agy támpontot. Mégis mi volt köztünk?
Könyörögtem neki. Az nem lehet hogy elfelejtsek valakit aki ilyen hatással van rám.
-Istenem, de problémás vagy. -sóhajtotta. -Nem volt köztünk semmi olyan. Szakadt a hó, és oda akartam adni a szülinapodra szánt ajándékom. Így kint vártalak meg a Wing's előtt.
-Vörös kabátban...
-Majd hívj.- köszönt el.
Vissza mentem a pulthoz és kértem még egy pohárral. Előttem volt a egy vörös kabátos, vacogó kislány emlékképe. A vad szél teljesen kifújta már és a hó ráfagyott a hajára. Idiótának hittem, de kicsit sajnáltam is. Nem a legjobb ötlet ilyen időben kint álldogálni.
-Kölyök, bolond vagy? Ide fogysz fagyni! -szóltam oda neki, ijedten kapta fel a fejét.
Hatalmas szemekkel nézett és oda szalad hozzám az ajtóhoz. Egy díszzacskót nyújtott felém ami dugig volt tömve.
-Nagyon boldog szülinapot kívánok Levi. -hadarta el,
A szívem enyhén kihagyott, jól esett. Elakartam venni a csomagot de megláttam a kezeit. Se kesztyű, se semmi. Piros volt és remegett.
-Idióta kölyök. Köszönöm.
Zavartan nézett rám, nehezen tudtam eldönteni miért. A hideg vagy csak tipikusan belém van esve. Elvettem a csomagot ami jó súlyos volt.
-Hova mész innen kölyök? -néztem rá a reakciójából levágtam, hogy még ő sem tudja.
-Nem tudom még.-mondta vacogva.
-Tch. Gyere nem maradhatsz így, reggel majd hazamész.
Kézen fogva elindultam vele. Az apró keze olyan volt mint a jég.
-Izé hova megyünk?
-Hozzám! Ha tovább kint maradsz akár kórházba kerülhetsz. Egyébként ilyen kis lányoknak nem otthon lenne a helyük? -kérdeztem kicsit szarkasztikusan.
-Tizenhat vagyok! -háborgott
-Hogy hívnak? -kérdeztem sóhajtva
-Clarissa, de a Claryt szeretem.
Megérkeztünk, hozzám és felúsztunk a lakásomba. Olyan rendezett mint a lelkem, mindenhol van minden dalok, gitár, hangfalak, kották.
-Ott a fürdő engedd meg a vizet és engedj kicsit ki, találsz alvós ruhát.
-Köszönöm.
Hallottam ahogy kinyitja a vizet én pedig az ajándékomat nézegettem. Egy torta volt benne és egy bőrkabát és egy angyal szárnyas ezüst nyaklánc. Istenem nem semmi ez a lány. Kb húsz perc múlva kinyílt az ajtó és ott állt az szürke pizsimbe, nagyon aranyos volt.
-Tetszik? Úgy néztem kb ez a méreted.-motyogott zavartan.
-Kölyök ez nem lehetett olcsó. Mióta vagy a rajongónk?
-Tavaly óta, amikor először felléptettek. Minden alkalommal ott vagyok. -mosolygott pirultan.
-Tch, gyere kölyök együnk tortát.
Megfürödtem, utána a kanapén aludtunk el. Szorosan öleltem a karjaimban, még mindig hideg volt. Először aludtam együtt valakivel, csak úgy. Sokáig zakatolt a szíve amíg elaludt, de reggel mégis egyedül ébredtem. És persze nem is kerestem.
-Még valamit? -rántott vissza a pultos a jelenbe.
-Nem, kösz.
Köszönöm, hogy elolvastad. Nos Folytassam? :)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro