20.fejezet
-Mi történt?-kérdezte egy idő után.
-Chris.-sírtam még jobban.
-Mi van Chrisszel?-fogta meg két oldalról az arcom.
-Az apja megverte az anyját aztán majdnem megölte Christ. És Chris valamiért haragszik rám. Nem volt hova menniük és mondtam, hogy itt elférnek aztán csak kirakott és elment. Nem tudom mi rosszat csináltam.-törölgettem a folyamatosan folyó könnyeimet.
-Nem a te hibád.-nyomott puszit a homlokomra.
Feljebbnyomtam a fejem így összeért a szánk. Ryan először meglepődött aztán felfogta mit szeretnék.
Először csak izlelgetett és lassú volt aztán bejutást kért a számba. Átöleltem a nyakát még közelebb húzva magamhoz.
Ryan
Fogalmam sincs mi ütött Lélába. Azt hittem Chris jön be neki.
Lábával átfogta a derekam és így már mindenünk összeért. Léla belenyögött a csókunkba. Már vette volna le rólam a pólót mikor megcsörrent a telefonom.
Lemásztam Léláról és felvettem.
-Hol vagy?-hallottam Chris nyúzott hangját.
-Lélánál.
-Mikor jössz? Itt vagyunk nálatok. Gondolom Lélácska már mindent elmesélt.-mondta gúnyosan.
-Megyek.-raktam le.
Visszafeküdtem Léla mellé.
-Mész?-kulcsolta ujjat az enyémre.
Léla
Nem akartam,hogy azt higyje Ryan, hogy csak kihasználom. Nagyon bejött és ő legalább kedves volt velem.
-Chrisnek szüksége van ránk.-nézett a szemembe.
-Csak rád.-mosolyogtam szomorúan.
-Ne csináld már.-állt fel.
-Csak nem akarok menni. Fáradt vagyok. Mindjárt négy.-ráztam a fejem.
-Hát jó,de szerintem örülne neki, ha jönnél.-rántott vállat.
Minek menjek? Hogy megint haragudjon rám? Ebből nem kérek. Inkább majd, ha jobb kedve lesz.
Ryan mélyen a szemembe nézett. Most jutott eszembe, hogy mi lesz, ha elmondja neki az előbb történteket. Nem tudhatja meg.
Az ajtóból még visszajött és megcsókolt. Csak egy kis búcsúcsók volt mégis olyan jól esett.
-Szia.-simított végig az arcomon.
-Szia.
Ryan elment én pedig lefeküdtem.
Hajnal ötkor a telefonom csörgésére kelltem. Meg sem néztem, hogy ki az csak felvettem.
-Hallo?-szóltam bele fáradt hangon.
-Lélaaa.-ordított bele Chris.
-Mi az?
-Már megdugtam vagy hat csajt, Ryan meg nem tudom mennyit, de én mostmár szeretnék veled lenni.-alig értettem mit mond, mert akadozott a nyelve.
-Hol vagytok?-szóltam bele idegesen.
-Roses. Várj hányok.
Leraktam a telefont. Gyorsan felvettem egy melegítő nadrágot meg egy atlétát. Lementem és elvettem anya táskájából a kocsikulcsát.
Halkan álltam ki a garázsból meg az udvarról.
Mivel alig voltak az utcákon gyorsan tudtam menni.
Öt perc múlva már a kocsma előtt álltam.
-Héé kicsi lány.-ordította valaki nekem.
Gyorsan mentem tovább. Ryant kiszúrtam a pultnál egy csajjal. Odamentem hozzá.
-Indulás.-ragattam meg a karját és felráncigáltam.
-Cica.-tapadt a számra és a pultnak nyomott.
Áradt belőle az alkohol íze és bűze. Nem keveset ivott. Eltoltam magamtól.
-Hol van Chris?
-Kit érdekel?-próbált megint megcsókolni, de átbújtam a karja alatt.
Rákulcsoltam a kezem az övére és magammal húztam, mert megláttam Christ. Egy csajra volt rátapadva.
-Húzzál kifele az ajtón.-rántottam el a csajtól.
-Léla.-örült meg.
-Ő a barátnőm.-húzott magához.
-Elég. Húzzatok kifelé a kocsiba, mert esküszöm, hogy mindkettőtöket leütüm és úgy raklak be titeket.-ordítottam úgy, hogy mindenki engem nézett.
Már nem érdekelt. Csak azt akartam,hogy végre az ágyamban legyek és estig fel se kelljek.
Látták, hogy ideges vagyok, úgyhogy inkább még részegen is elindultak.
Végre valahára beültünk a kocsiba.
Csak nem tudom hova vigyem őket. Gondolom Chris anyja amúgyis kivan és nem kell nekik még két részeg tinédzser. Maradt az, hogy nálam alszanak. Megint.
Leparkoltam a garázsba.
-Egy hangot se.-szóltam rájuk.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro