Rhyal első napja vadászként. Reggel, morcosan a tükörben szemléli új önmagát.

- Meg kell borotválkoznom - morogja önmagának.

Néhány órával később, megvakarja az arcát, keze alatt serceg a borostája.

- Mi a fene? - lepődik meg, és mivel amúgy is át kell öltöznie, újra gyorsan megborotválkozik.

A délutáni edzés után fáradtan dörgöli meg az arcát. Újra szembesül vele, hogy borostás. Mivel este újonc avatás nem jelenhet meg így, ezért újra megborotválkozik.

A nap végén, fáradtan vonszolja be magát a fürdőbe és elkeseredetten látja, hogy megint úgy néz ki, mint, aki nem ismeri a borotvát.

- Ezt nem hiszem el! - hajtja a fejét le, miközben a mosdón támaszkodik.

- Szokj hozzá - szólal meg a most érkező apja. - Van, ami állandósul. Oh és egy-két jó tanács. Felejtsd el az orrturkálást, az ujjal való fülpucolást és a tök vakarást. Súlyos sérülésektől kíméled meg magad!

Azzal otthagyja a döbbenten bámuló Rhyalt, aki aztán lenéz a karmaira.

- Remek - morogja. - Egyéb jótanács?

- Ne támaszkodj a mosdóra, mert leszakad a súlyod alatt! - kiabál vissza az apja.

És abban a pillanatban megtörténik, Rhyal kishíján orra bukik, miközben a víz pofán találja és a darabok a lábára zuhannak.

A szitu első fele Wwanheda ötlete alapján került leírásra, a többi szívatás az én agyszüleményem. :D