Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

11.fejezet

-én vagyok az akit ma Bea néni gyilkosnak hívott!
-HOGY MI VAGY?!
-Kérlek Zsófi! Nem bántok senkit, csak hadd meséljem el!
-Oké!-még lehetett hallani a félelmet a hangjában.
-Minden ok kicsim?-szól be Kira néni.
-Igen anya minden rendben van!
-Oké!-halljátok ahogy el megy.
-Akkor mesélj!
-A baleset meg volt szervezve, hogy el raboljanak. Hogy úgy tűnjön mintha meg halltam volna!
-Mert holtat nem keresnek! De nem volt ott hulla!
-Pontosan! Na de engem el vittek egyföld alatti bunkerbe ahol...-el kezdtél sírni, mire Zsófi át ölelt.
-Nincs semmi baj!
-Ott el törölték ezt a Nikót és egy robotot hoztak létre!-mondod sírás közepette.
-Arról nem tehetsz!
-Tudom de akkor is meg öltem kb 100 embert két hónap alatt!
-Tudom be mostmár nem vagy az a gyilkos!
-Tudom de akkor is... Nem tudod milyen!
-Igen, ezt nem tudom hogy milyen, de tudom, hogy te elég erős vagy ahhoz hogy hozzá szokj! Ha nekem segítettél mikor bajom volt akkor most én segítek neked!
-Köszönöm!-szipogod.
Lassan meg nyugodsz.
-Most mihez kezdesz?-kérdi Zsófi.
-Hát... Ki kéne találni valamit...
-Mi lenne ha a baleset miatt vesztetted el a karod és azért nem muttatad, hogy nehogy azt higgyék te vagy a gyilkos!
-Ez jó! Mert ugye akkor még volt rajta egy vörös csillag!
-Pontosan!
-Köszi Zsófi!-megöleled.
-Bármikor Nikó! Bármikor.
Még beszélgetettek egy kicsit aztán el indultál haza. Zenét hallgatsz a buszon. Mikor le szálsz, látod hogy utánad le száll egy másik férfi is. Nem törődsz vele csak el indulsz haza. Út közben észre veszed hogy követ. Le térsz egy sötétebb utcába. Ott meg álltál és mikor utol ért meg fordultál.
-Miért követ?-kérded.
-Miért érdekel?-mondja.
-Miért ne érdekelne?!
-Ez jogos...
-Akkor miért érdekel?
-Nem lényeges...-ekkor látod hogy körbe vettek öten.
-Biztos hogy ezt akarják?
-Úgysem tudsz ki szabadulni!-el kezdtek közeledni lassan.
-Azt nem hinném!-le tetted a táskád és neki álltál verekedni velük. Miután hármat eszméletlenné vertél, a maradék kettő elő vett egy-egy kést.
-Így játszunk?-kérded.
Tövább verekedtél, az eggyiket sikerült le verned és el vetted a kését. Másikkal is verekedsz... Mikor hozzá szorítod a falhoz:
-Miért támadtatok meg?-kérded.
-Mert egy névtelem megbízást kaptunk...
-Mégis milyen meg bízást?
-Hogy fogjunk el.
Bevertélneki eggyet hogy ez is el veszítse az eszméletét és folytattad a haza utad. Haza érsz, be nyitsz. Nem látsz senkit, fel mész a szobádba, hirtelen be nyit Panni.
-Szia Nikó!-Oda megy hozzád és meg ölel.
-Minden ok?
-Igen. Csak vásárolni voltunk anyuval és haza fele láttunk pár rendőrt és mentőt, akik eszméletlen embereket vizsgáltak! Azt hittem hogy valami bajod van, be szerencsére itthon voltál!
-Igen.
-éhes vagy?
-Igen.
-Hoztunk kaját gyere enni.
-Megyek.
Le mentetek.
-Szia anya!
-Szia szivem!
-Hallom hogy hoztatok vacsit!
-Igen. Egy fél óra és kész.
-Oké.
Le ülsz addig a kanapéra és neki állsz sorozatot nézni.
-Mit nézel?-huppan le melléd Panni.
-trónok harcát.
-Az jó. Nézhetem veled?
-Persze.
Meg néztetek egy részt és kész is volt a vacsi. Le ültetek enni.
-Na és Nikó hogy megy most a suli?-kérdi anya.
-Jól, de abba hagyom a röpit.
-Hogymi?!-lepődik meg Panni.-de hát alig tudtál eljutni ide és most csak így fel adod?
-Már nem foglalkoztat.
-De akkor sem kellene ott hagyni! Hiszen nagyon jó vagy benne!-akadékoskodik anya.
-Anya. Már nem foglalkoztat!
-De akkor sem...-nem hallgattad végig csak fel mentél a szobádba.
-Miért? Miért kell mindenkinek ezt csinálnia? És miért kell feladnom az álmom?!-kérdezed magadtól gondolatban. Kopognak.
-Cicám mi a baj? Nem szoktál ilyen lenni!-hallod anyát.
-Anya. Ez bonyolult... És most nincs kedvem el magyarázni.
-Rendben szivem. Meg értem, hogy nehéz neked, de ha segítség kell akkor itt vagyok.
-Nehezebb mint hiszed...
-Akkor miért nem hagyod hogy segítsek?
-Mert ez most sok lenne neked!
-Legyen, de vigyázz magadra! Ma is rá támadtak öt emberre egy kis utcában.
-Tudom... Már momdta Panni.
-Jó éjt kincsem!
-Jó éjt anya.
Hallod ahogy el megy. Fel lélegzel egy kicsit, de nem sokat mert jön Panni.
-Nikó!-bejön, be csukja az ajtót és le ül az ágyadra.-Mi a baj?
-Tudod!
-Nincs semmi más?
-Nincs csak nehéz...
-Tudom, de te erős vagy és meg tudod csinálni!
-Nem! Nem tudod!
-Akkor nem tudom milyen nehéz de azt igen, hogy te meg tudod csinálni!
-Köszi Panni!
-Szívesen. Jó éjt!
-Jó éjt!
Panni is kiment. Meg nézed az időt, még csak 7 óra van.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro