Peter Parker/a Pókember szemszögéből

-Itt vagyunk!-A nagy szürke terembe Ms.Potts lépett be.

-Na végre!-Mondtam, leugorva a plafonról.

-Azért ne légy ilyen lelkes Peter. Még öltözik.

-Mi? Ne már!-Mondtam felháborodottan.

-Nyugodj már meg Parker, mindjárt itt lesz!-Mondta Mr.Stark nekem, majd Ms.Potts felé fordult.-Apropó, abba kell hagynunk a nevén szólítani a fiút. Ugye nem szóltad el magad a kocsiban?

-Nem, dehogy. Csakis Pókemberként emlegettem.-Mondta a nő.

-Hey! Nem vagyok fiú. Én férfi vagyok!-Vágtam közbe.

-Jah, én meg a királynő.-Mondta flegmán Mr.Stark.

-Mikor jön már?-Mondtam. Kb egy órája várok pók-szerkóban a csávóra hogy megérkezzen, és már legalább egy 20 perce készül.-Meddig tart neki átöltözni?

-Ugyan, tudod hogy ő most veszi fel először a ruháját.-Mondta Ms.Potts.

-De akkor is! Ember, én 20 másodperc alatt veszem fel, a srácnak meg 20 perc alatt nem megy!

-Pókember, azt hiszem egy kicsit el vagy tévedve a...

-Itt vagyok! Elkészültem!-Ms.Potts szavába egy magas, harsány hang vágott. Arrébb léptem, hogy lássam a Mr.Stark takarásában lévő alakot, és végig néztem az én ruhám kiköpött másában álldogáló hosszú lófarokkal rendelkező egyénen.

-EGY LÁNY?!?-Kiáltottam fel felháborodottan.

-Mi van pók-arc, ennyire csalódott vagy?-Kérdezte flegmán a lány.

-N-nem, nem én csak...-Dadogtam.

-Talán elfelejtettelek tájékoztatni erről az apró részletről?-Kérdezte Mr.Stark.

-Igen! Elfelejtett! És apró részlet?!

-Hát akkor most pótlom.-Mondta, és a lány mögé lépett a vállaira téve a kezét, mialatt ő karba tett kézzel végig mért.-Ő itt az új társad, egyenesen Franciaországból.

-Szóval Francia? Ciao bella! Pókember vagyok.-Kezet nyújtottam a lánynak...KOMOLY PETER? Ciao bella? És kezet nyújtok egy lánynak? Teljesen megőrültem.

-Először is, Angol vagyok, idióta. Másodszor, ez olasz volt. De azért szia neked is.-Mondta lány nevetve.

-Szabad a neved? Mármint a szuperhős neved.

-Sombre Défensive (ejtsd: Szomvu' Défanszi(f), ha nem megy másold be, a google fordító kimondja neked).-A lány úgy mondta ki a francia szót mintha csak azt mondta volna hogy 'alma', én pedig, hogy még hülyébbnek tartson csak álltam, és folyamatosan "ööö"-ztem.

-Na igen, ezt meg fogjuk változtatni.-Mondt a Mr.Stark.

-Mi? Miért nem jó a nevem?-Háborodott fel a csaj.

-Először is mert senki sem tudja kimondani. Másodszor pedig, mert új imidszet fogsz kapni, amivel új név párosul.-Magyarázta Stark.

-De hát...

-Erre majd visszatérünk később, most néhány szabály.-Szakította félbe a lányt Mr.Stark.-Egyes, nem tudhatjátok egymás valódi kilétét.

-Mi?-Erre én hördültem fel. El sem tudtam képzelni hogy miután olyan király voltam múlt héten Berlinben, Mr.Stark társat ad mellém, pláne hogy lány, és akkor még csak nem is ismerhetem...

-Pontosan, Rúgdalózós. Nem tudhattok semmi személyeset a másikról. Nevét, lakcímét, iskoláját, tanulmányi eredményét, becenevét, hobbiját, kedvenc zenéjét, de még a kedvenc hot-dog árusát sem. Komolyan veszem ezt, és ha felfeditek egymás előtt a kiléteteket, az komoly következményekkel járhat. És ne higgyétek azt hogy ha titokban elmondjátok egymás nevét azt nem hallom. Nekem mindenhol vagy szemem és fülem. Második. Pókember, hallgass a lányra. Ő már vagy három éve üldözi a bűnt jelmezben, így ő tapasztaltabb nálad. Te viszont,-Mr.Stark a lányra nézett.-Ha tájékozódásról van szó, hallgass a srácra. Tudom hogy független nő mit tudom én, meg girlpower micsoda, de nem lenne túl célszerű ha eltévednél a városban.

-Értettem.-Mondta a lány katonásan.

-És akkor a lényeg. Mivel ha jól tudom a hölgyemény gyalog járt bűnt üldözni, kénytelenek voltunk ezt megváltoztatni. Kaptál hálóvetőt, ami nem csak a közlekedésben, hanem a harcban is sokat segíthet. A ruhádnak ugyanolyan tartozékai vannak mint a Pókember ruhájának, egy apró kiegészítőt leszámítva. Tudod,-Mr.Stark közelebb lépett a csajhoz és kicsit halkabban folytatta.-mielőtt veled beszéltünk volna, felkerestük a nevelő anyádat, és találtunk valamit. Azt mondta szabadidődben ezen bütykölgettél, de már egy ideje nem foglalkoztál vele. Nos talán észre sem vetted hogy elhoztuk. Személyesen fejlesztettem tovább a kis hobbid eredményét, és szerintem nagyon király lett.-Mr.Stark a fal mellett álló asztalhoz lépett, és egy fém kör szerűséget hozott ide.-Bemutatom neked a sufni-légdeszkád tovább fejlesztését!-Mondta, és egy gombnyomásra, a fém kör szétnyílt, és gördeszka méretű, kicsit snowboard szerű valamivé.

A teteje teljesen fémes szürke, csak egy kékesen világító pókháló minta van rajta. A hátoldalán pedig három kör van, egy nagyobb középen, és két kicsi szélen. A nagyban egy pók van, olyan mint a ruhánkon, a két szélén pedig pókháló. A körök szintén úgy világítottak mint a deszka eleje. A lány elvette a deszkát Stark-tól és tüzetesen végig vizsgálta, közben én őt mértem végig. A nálam kb egy fejjel alacsonyabb lánynak barnás szőke haja van, sportos testalkatú, de azért vékony, az ujjatlan ruhában pedig látszik hogy jó izmos karjai vannak. Nem tökig kigyúrt, de izmos. A motoros kesztyűben a körmei valami isten tudja milyen színűre van kifestve...Se nem zöld, se nem kék, de eskü én még rózsaszínt is látok benne.

-Ez fantasztikus! Nagyon köszönöm!-Mialatt a csaj a deszkát nézegette, Mr.Stark észrevette hogy én meg a lányt bámulom, és figyelmeztetésül köhintett egyet, és kicsit úgy nézett rám mintha azt akarná üzenni hogy "vigyázz Peter, ez a lány egy érintéssel képes kinyírni", és egy félelemmel teli nyelés után, inkább Mr.Stark-ra szögeztem a szemem.

-Hey! Ő miért kap légdeszkát?-Kérdeztem.

-Mert ő nem tud falon mászni.-Vágta rá Stark.

-Tehát akkor most én is pók leszek?-Kérdezte a lány kicsi undorral a hangjában.

-Pontosan.-Mondta Stark.

-Ne már!

-Miért? Póknak lenni menő!-Válaszoltam a lány felháborodására.

-Neked talán az, de én maradnék Sombre... (ejtsd: Szomvu'...)

-Na igen, a neved.-Vágott közbe Mr.Stark.-A póksághoz hozzá járul a pók név.

-És mi lenne az?-Kérdezte a csaj.

-Mostantól te vagy a Póklány!

-Hogy mi?-Mr.Stark hatalmas mosolyára a lány úgy nézett mintha azt mondta volna "én vagyok az apád".

-Ugyan már, ez egy fantasztikus név!-Mondta Stark.

-De lekicsinyít! Nem vagyok gyerek!

-A sok kislánynak végre lesz kire felnézni.

-Úgy is fel tudnak nézni rám ha nem állít be 10 évesnek!

-Ez van, már döntöttem. Az edzéseitek holnap kezdődnek. Pókember!

-Igen?-Válaszoltam Mr.Stark szólítására.

-Te fogod tanítani a lányt.

-Hogy mi?-Szólalt fel a csaj hasonló undorral mit az előbb.

-Igen, a hálóvető és a deszka használatára, és a ruha kiismerésében is segíteni fog. Ő már egy hete birtokba vette a ruhát, gyorsabban belejössz ha segít.

-Nyugi, jó buli lesz.-Mondtam a lánynak.

-Jó...De hétfőn suli, úgyhogy ne vigyük túlzásba.-Mondta a lány.

-És még valami!-Folytatta Mr.Stark.-Kapni fogsz egy új háttér történetet. Túl feltűnő hogy pont akkor költöztél Franciaországba amikor megjelentél szuperhősként, és hogy most hogy eltűntél ott, megjelentél itt, ha érted. Könnyen rájönnének hogy ki vagy. És ez is itt van.

-Mi ez?-Kérdeztem Mr.Starktól, aki valami szerkezetet adott a kezünkbe.

-Ez egy kommunikátor. Pók-teló, ha így tetszik. Csak kettőtök között működik, tudtok rajta dumálni, és megtudja határozni a pontos helyeteket, persze csak ha bevetés van. Így nem kell megadnotok egymásnak az email címeteket, telefon számotokat, és egymás lakhelyét sem tudjátok lenyomozni.-Mr.Stark elindult kifelé, és már a lány is indult volna, de megállítottam.

-Hey! Várj!-A hirtelen elindult lányt a karjánál fogva állítottam meg.

-Mi az?-Kérdezte a beszélgetésben először kedvesen.

-Gondoltam elmehetnénk...Tudod...Lógni egy kicsit. Megmutatnám a környéket.

-Hát...Nem is tudom. Még nem tudom használni a hálóvetőt. Se a deszkát...

-Akkor most kipróbálod! Vagy majd én fuvarozlak!

-Hááát...A<3z utóbbi nem hangzik valami vonzóan.-Mondta a lány.

-Mert?-Mondtam, mire ő csak nevetett.

-Nem lehetne hogy csak ugrálunk tetőről tetőre? Hozzá kell még szoknom Amerikához.

-Jó ötlet! Akkor, indulhatunk?

-Csak egy perc. Beszélnem kell Mr.Stark-al. Lent találkozunk.

-Oké! Akkor lent...-Mondtam mire a lány elviharzott, én pedig önelégült mosollyal indultam lefelé.

Igen, a rajztudásom nem a BestOf, ez a mai és az előző fejezetben feltűnt "műveimen" is látszik, de próbáltam a lehető legélethűbben visszaadni ahogy én elképzeltem Alex ruháját és deszkáját. Egyébként készül a borító, de legalább 4 féle változatom van, és nem tudok dönteni... Remélem tetszett!

Sziasztok!
<3 #Jedigirl