ma délelőtt a nagymamámmal sütöttem. igazi baracklekváros linzert készítettünk. a folyamat legelejéről kezdtük. a töltésnél feltűnt, hogy némelyik kis virág szaggatás közben kicsit eldeformálódott, és sehogy sem találok neki párt, amivel egybe illene. bizonytalanul néztem a süteményekre. mama észrevette, és odaszólt

-kislányom, nem baj az, ha nem illik teljesen össze a kettő. a lekvár úgy is egyben tartja.

- 2019. 06. 21. -mert minden süteménynek van egy metaforája-