Szeptember 6. (péntek)

Ma délután mehetek haza. Eddig Cole végig velem volt, vagyis suli előtt és után. Bár még mindig elég tartózkodó vagyok most már szoktam vele nevetni, meg úgy egyáltalán beszélgetni. Ez azért haladás nem? Éppen a ruháimat vettem fel amiket Cole hozott még szerdán mikor hirtelen betoppant az orvosom.

-Itt a zárójelentés Hope. A szülei akkor holnap hazaérnek igaz? - nézett mélyen a szemembe miközben az éjjeli szekrényre tette a lapot ami igazolhatja, hogy végre hazamehetek.

-Igen, biztos. Köszönöm. - mosolyodtam el halványan. Ja igen elfelejtettem mondani, hogy az orvosoknak azt kamuztam, hogy a szüleim üzleti úton vannak és nem fogják felvenni a telefont, de ne aggódjanak már majdnem 18 éves vagyok és már voltam máskor is gyomormosáson illetve egyéb műtéteken, meg betegséggel is voltam már kórházban. Az utóbbi kettő amúgy igaz. Gyomrot viszont még nem mostak, ez új volt. Igazán nagyon kellemes, ki kell próbálnotok. A doki végül egy mosoly és egy bólintás kíséretében itt hagyott, én pedig gyorsan rendbe raktam a szobát, hogy ne a takarítóknak kelljen. Az üres kajás dobozokat amiket Cole-lal fogyasztottam el, kidobtam, akár csak az üvegeket, az ágyat bevetettem, majd a táskámat a hátamra lendítettem, a telefonomat a kezembe vettem, lehuppantam az ágyra, s nyomkodni kezdtem a készüléket.

Clifford -.- üzenete: 5 perc és ott vagyok.

Bolond :P üzenete: Nem kell sietned.

Azért a megszokott flegmázástól nem szabad eltérni. Hamarosan mint azt ígérte be is toppant.

-Mehetünk? - mosolyodott el mikor meglátott.

-Felőlem. - vontam meg a vállam majd lepattantam az ágyról és az ajtó felé vettem az irányt.

-Bal lábbal keltél? Megint? - engedett előre egy igazi úriemberhez híven. Vagy csak a seggemet akarta bámulni. Bármelyik előfordulhat.

-Nem, csak megláttalak. - vigyorodtam el.

-Ez fájt! Én felvidítom az embereket. - sétált végül mellém miután kinézelődte magát.

-Engem meg a depresszió felé sodorsz már attól, hogy látlak. - húztam el a szám.

-Ez igen sajnálatos mivel mostantól veled fogok lakni egy jó darabig. - vigyorodott el én meg megforgattam a szemeimet.

-Sehogy sem tudlak lebeszélni igaz? - sóhajtottam fel fáradtan miközben bepattantam a kocsijának az anyósülésére.

-Nem-nem. - rázta meg a fejét miközben elindította a motort.

-És a szüleid mit szólnak ehhez? - bámultam ki a szélvédőn.

-Soha nincsenek itthon, mivel ügyvédek. Amúgy meg nem igazán érdekel. Különben sem vagyok otthon szinte soha. - vonta meg a vállát semlegesen.

-Á szóval te ilyen kicsapongó életet élsz? Minden este bulikba járkálsz, lányokat fektetsz meg meg ilyesmi? - vontam fel a szemöldököm.

-Dehogyis! Utálom a bulikat. Bár kicsapongónak kicsapongó az életem. Nappal suli, utána hazaugrok fél órára tanulni meg ilyenek aztán megyek a haverjaimmal a városba vagy bárhova hülyülni. Szabályt szegni. Bármit. Persze én nem vagyok benne mindenben. A fűben például nem. Eddig a régi sulimban csak egy-ketten voltak ebben benne, de szerencsére itt a kosarasok pont ilyenek. A focisták azok akik ilyen idióta bulikba járnak meg csajokat fektetnek meg oda meg vissza.- mesélte mosolyogva. Igazából jól hangzik. Ha normális lennék én is ilyen életet szeretnék élni... Bár azt hiszem, hogy... Megtanultam kezelni a szüleim halála óta az erőm.

-Egyszer el szeretnék veletek menni. - jelentettem ki. Én is meglepődtem higgyetek nekem.

-Mi? - kérdezett vissza meglepetten.

-Mondom egyszer el szeretnék menni veled meg a haverjaiddal "lógni" egyik este. - fordultam felé mosolyogva.

-Ezt te most komolyan gondolod? - fékezett le a házunk előtt és szemöldök ráncolva fordult felém.

-Teljesen. - bólintottam magabiztosan keresztbe font kezekkel. Elmosolyodott.

-Tudod mit? Oké. - mondta elismerően. -Tetszik ez az éned Hope Higgins. - vigyorgott, majd mindketten kipattantunk a kocsiból.

-Tudod mit? Nekem is. - mosolyogtam majd a ház felé vettem az irányt. -Nem is vagy te olyan idegesítő. - nyitottam be a házba.

-Hogy mondtad? Nem hallottam rendesen! - vigyorgott önelégülten.

-Ó inkább visszaszívtam! - dobtam le a cuccom a kanapé mellé, majd a konyhába vettem az irányt.

-A-a-a nem vonhatod vissza! - nevetett miközben levágódott a kanapéra.

-Persze érezd magad otthon. - kuncogtam halkan miközben egy csomag chips-szel a kezemben mellé huppantam. Mikor meglátta mi van nálam egyből érdekesebb lettem neki.

-Tudtad, hogy szeretlek? - csúszott egyből közelebb. A "szeretlek" szóra elég nagyot dobbant a szívem, de nem tulajdonítottam neki különösebb figyelmet.

-Nem kapsz. - húztam össze a szemeimet és bekaptam pár darab sajtos chipset.

-Naaaaa. - nézett rám bociszemekkel mire megforgattam a szememet és odanyújtottam a zacskót, mire egyből felcsillant a szeme, kivett egy marékkal és betömte amin jót nevettem.

-Mikor megyünk? - fordult felé törökülésben.

-Hová? - billentette oldalra a fejét miközben próbált beszélni teli szájjal. Egészen aranyos volt.

-Hát a haverjaiddal el este tudod! - forgattam a szemem mosolyogva.

-Jaaa! Hát nem tudom. Megkérdezzem őket? Már ma szeretnél? - nézett rám felvont szemöldökkel.

-Persze! - bólintottam magabiztosan, amin elmosolyodott.

-Hát jól van. - bólintott, majd előkapta a telefonját és pötyögni kezdett. Egy 10 perc múlva végre felnézett rám én meg addig befaltam a chipset. Jó egy keveset hagytam neki is.

-7 órakor találkozunk velük Noah házánál. - vigyorgott folyamatosan.

-Rendben. Szóval mikor kell elindulnunk? - számoltam magamban.

-Gyalog megyünk szóval háromnegyed hétkor. Ami 1 óra múlva lesz. - ette meg a maradék kaját.

-Akkor megyek készülődni. - villanyozódtam fel, s a szobám felé vettem az irányt.

-1 óráig kell készülődnöd? - kiabált utánam Cole.

-Azt sosem tudom, hogy meddig tart de jobb előbb kész lenni mint később! - ordibáltam vissza már a szobám ajtajából.

-Ja értem! - hallottam tompán a hangján. Akaratlanul is elmosolyodtam. Ilyen boldognak lenni? Már el is felejtettem. Nagyon jó érzés. Kiválasztottam végül egy pastell kék haspulcsit, egy fekete csőfarmert meg egy fekete Nike cipőt. A fürdőben végül lezuhanyoztam, hajat mostam, majd hajat szárítottam, fogat mostam felöltöztem. Hajzuhatagomat csak kifésültem, majd kentem magamra egy kis korrektort meg szempillaspirált, illetve halványan kihúztam a szemöldökömet. Miután elkészültem zsebre vágtam a telefonomat és lenyargaltam a lépcsőn. Már fél hét volt. Cole rögtön előttem termett egy fekete bőrdzsekiben, egy sötétszürke cipzáros, kapucnis pulcsiban, valamint fekete csőfarmerban és ugyanolyan fekete Nike cipőben mint én. A bőrdzsekit és a pulcsit is lehúzva hagyta így láthattam fekete atlétáját is.

-Szokatlanul fekete a szetted. - mérem végig értetlenül.

-Így beleolvadok a sötétbe. Neked sem ártana egy fekete pulcsi. Mondtam, hogy nem csak szórakozgatunk a városban. - kacsintott rám felhúzva a kapucniját.

-Szóval bűnözők vagytok? - húztam az agyát.

-Természetesen nem. A legnagyobb bűn amit elkövettem, hogy loptam egy Tesco-ból sört meg egy chipset. - vigyorgott. -Azoknak úgyis van elég pénzük. Direkt nem kis boltban csináltuk mivel ennyire nem vagyunk szemetek. - mosolygott aranyosan.

-A lényeg, hogy akkor te ilyen rossz fiú vagy. - mosolyodtam el féloldalasan.

-Meglehet. - hajolt közelebb, mire a lélegzetem is elállt. -Vedd át a pulcsidat. - suttogta a fülembe majd megfordulva az ajtó felé vette az irányt, én meg elképedtem. Vigyorogva szaladtam fel a lépcsőn és cseréltem le a kék pulcsimat egy fekete, bő, kenguruzsebes, kapucnis pulcsira, majd vissza szaladtam.

-Mehetünk. - ugrottam le az utolsó előtti lépcsőfokról, majd kirontottam az ajtón és bezártam magunk mögött. A kulcsot a telefonom mellé, a farzsebembe tettem. A másikban pedig volt pár dolcsi.

-Biztos akarod ezt? - nézett le rám Cole mikor már elindultunk.

-Igen, biztos. - forgattam meg a szememet mosolyogva.

-Jó, csak... Nem tudom... Olyan ártatlannak tűnsz.. - hezitált.

-Ha te azt tudnád... - morogtam mikor eszembe jutott mit is tettem pár éve.

-Tessék? - nézett rám meglepetten.

-Semmi. Csak hidd el, hogy én aztán nem vagyok ártatlan. - húztam féloldalas vigyorra a számat.

-Hm... - ízlelgette a kijelentésemet. -Tudod... Imádom az ártatlan, jólányokat is, de... Még jobban szeretem a veszélyesen élő, rosszlányokat. - suttogta az utolsó mondatot a fülembe amitől kirázott a hideg.

-És én ezzel mit kezdjek? - mosolyogtam húzva az agyát.

-Csak gondoltam a tudtodra adom. - vonta meg a vállát vigyorogva hamarosan pedig oda is értünk ahhoz a bizonyos Noah-hoz.

-Cső tesó! - köszöntötte mosolyogva Cole-t Noah, majd felém fordult. -Szóval te lennél a csaja? - vigyorgott rám. -Levennéd a csuklyát? Nem látom a kis pofid. - húzta le a kapucnimat majd eltátotta a száját amin magabiztosan elmosolyodtam. -Hope? Mi a...? Ezt hogy érted el Cole? - fordult a fiú felé.

-Értek a nőkhöz. - vonta meg a vállát Cole ártatlanul.

-Azért ne bízd el magad. - nevettem fel. -Egyébként nem vagyok a csaja. - néztem Noah-ra szúrós tekintettel, de mosolyogva.

-Hát rendben Hope. Köszöntünk a köreinkben. - vigyorodott el végül Noah és felborzolta a hajamat amire felkuncogtam. Hamarosan megérkeztek a többiek is. Dave, Adam, Peter, Fred. Mindegyiküket ismertem, ők is engem, így hasonlóan meglepődötten fogadtak mint Noah, de végül elfogadták, sőt örültek is nekem.

-Lányok nem jönnek? - billentettem oldalra a fejem mikor megindultunk.

-Nem, nem szoktak, te vagy az egyetlen. Vedd ezt megtiszteltetésnek, ugyanis nem szoktunk csak úgy befogadni új tagokat. - nevetett Peter.

-Ááá értem! Akkor gondolom ezt az estét sem úszom meg szárazon. - húztam résnyire a szemeimet mosolyogva.

-De nem ám! - vigyorgott rám Dave.

-Remek. - kuncogtam. Hamarosan megérkeztünk egy Tesco-hoz.

-Na srácok. Arra gondoltam, hogy bemehetnénk, "vehetnénk" piát, kaját aztán közben Hope elköt egy bevásárló kocsit és azzal megvár minket kint. Menni fog mindenkinek? - nézett rám a végén Noah. Mindenki helyeselt, támogatta az ötletet, Cole meg bizonytalanul nézett rám.

-Abszolúte benne vagyok. - mondtam vigyorogva, végig a szemébe nézve, mire elmosolyodott és bement a többiekkel az üzletbe. Én a kocsik felé vettem az irányt, megvártam amíg az az egy kósza ember is eltűnik a közelből, majd az erőmet használva kioldottam a kocsit. Mennyivel egyszerűbb mint bajlódni vele egy sort! Halál nyugodtan kitoltam a bejárattól pár méterre, beszálltam és hátradőlve vártam a többieket. Akik hamarosan rohanva közeledtek felém. Egyből felültem és feszülten figyeltem őket.

-Ezekre vigyázz! - dobtak az ölembe egy rakat kaját meg alkoholt, illetve pár üdítőt.

-Gyerünk menjünk már, jönnek az őrök! - rohant mellénk Fred röhögve, mire mindannyian futni kezdtek, engem meg Cole tolt, szintén futva. Röhögve felcsaptam a csuklyámat, a lábaimmal fogtam az árukat, a kezemmel meg a kocsi oldalába kapaszkodtam. Hátra pillantva láttam ahogy az őrök követtek minket, de egyre lassabbak voltak.

-Még mindig akarsz velünk lógni? - kérdezte lihegve, nevetve mögülem Cole.

-Igeeeen! - kiabáltam röhögve kezeimet oldalra rakva, s feltérdelve mintha repültem volna.

Fogalmam sincs meddig futhattunk de hamarosan egy elhagyott házhoz értünk ahová letelepedtünk.

-Ez állati volt! - pattantam fel adrenalintól fűtve.

-Szóval bejön ez az életmód? - röhögött Adam.

-Hát nem azt mondom, hogy bűnöző leszek felnőttkoromban, de igen, ez nagyon király volt! - pattantam ki a kocsiból majd felkaptam egy sört. -Szóval igyunk rá egyet én amondó vagyok. - bontottam fel.

-Higgins eddig miért titkoltad, hogy jó fej vagy? - nevetett Dave.

-Az örök titok. - mosolyogtam rá sejtelmesen, majd hátrálni kezdtem, megfordultam és leültem egy tűzrakóhely mellé. A fiúk végül gyújtottak tüzet, a kocsit közelebb húzták és mindannyian kivettek belőle piát, meg kaját.

-Valaki cigit? - szedett elő egy dobozt Cole a zsebéből mire meglepetten bámultam rá. -Mondtam, hogy rosszfiú vagyok. - vonta meg halkan a vállát majd felém nyújtotta a dobozt. Vigyorogva kaptam ki belőle egy szálat. -Egyébként pedig nem szoktam dohányozni, csak kb egy hónapban 3-szor. - vonogatta a vállát majd megkínálta a többieket is, végül a szájába vette a szálat és meggyújtotta. Én tanácstalanul üldögéltem mellette mivel még nem cigiztem soha. Mosolyogva odahajolt hozzám és az ő cigijével meggyújtotta az enyémet amin felnevettem. Óvatosan szippantottam bele.

-Ez mentolos? - lepődtem meg.

-Igen. Nem szeretem az erősebbeket, azok szerintem borzalmasok. Csak ilyet szoktam szívni. - mosolygott rám.

-Ez tök jó! - szívtam bele megint. -De azért persze nem fogok rászokni. - mosolyogtam rá mikor láttam, hogy megrémült.

-Helyes. - bólintott megkönnyebbülten.

-Na Hope. Az hogy elkötöttél egy bevásárló kocsit még nem jelenti, hogy közénk tartozol. Szóval. Mindegyikünk mondd egy feladatot amit teljesítened kell. - intézte hozzám a szavait Fred miután meghúzta a vodka-almát amit kevert. Ja igen, az italok. Mindenkinek egy-egy sör, valamint kevertek egy vodka-almát, egy vodka-narancsot, egy vadászt, egy diesel-t, meg egy sör-fanta kombót, és utoljára volt egy whiskey-cola, de abból nem ittam sokat mert nem ízlett annyira.

-Rendben van. - vettem tudomásul miután meghúztam a vadászt. Mivel még alkoholt sem ittam ezért kezdtem megérezni a hatását. Már megittam a sörömet, meg megkóstoltam mindegyik piát. A vadász meg a vodka-alma jött be a legjobban.

-Akkor kezdem én. - csapta össze a tenyereit Fred. -Igyad ezt 15 másodpercig folyamatosan. - nyomta a kezembe a vodka-narancsot. Persze, hogy a legerősebbet. Mivel abba egy csomó vodkát kevertünk.

-Nem hátrálok meg egy kihívás elől sem. - vontam vállat vigyorogva, elnyomtam a cigimet majd inni kezdtem az italt. Hallottam ahogy a többiek hangosan számoltak, mielőtt pedig lehunytam volna a szemem láttam, ahogy Cole meglepetten, de mosolyogva néz engem. Miután lejárt az idő és végre abbahagytam az ivást, kissé már kezdtem érezni ahogy ittas állapotba kerülök.

-Ezért jár a taps. - kezdett bele Noah, majd mondta is a következő feladatot. Megmártózni a tengerben. -Fehérneműben. - vigyorgott eszelősen, mire elnevettem magam. Ja igen elfelejtettem mondani hogy kiértünk a partra.

-Őrült vagy! - ráztam a fejem nevetve, majd felállva elkezdtem lehámozni magamról a pulcsit. Szájtátva bámultak rám. -Most meg mi van? Biztos vagyok benne, hogy mindannyian láttatok már csajt bikiniben, de fehérneműben is tuti. - nevettem miközben leerőszakoltam magamról a nadrágomat meg a zoknimat.

-Hát ja, de... Azért na... - nevetett zavartan Noah, én meg mosolyogva, szemforgatva dobtam le a ruháimat, majd a vízbe gázoltam.

-Azt a ... kutya meg a macska! - köhécseltem nevetve. Elképesztően hideg volt!

-Csak nem hideg? - röhögött Dave jóízűen miközben videózott.

-Áhh! Dehogyis. Tiszta jó a víz! - merültem el benne, majd lebuktam a víz alá. Gyorsan fel is jöttem és felfeküdtem a víz felszínére. -Látod? Egyáltalán nem fázok. - vacogtam.

-Na gyere ki te őrült! Nem akarom hogy megfázz. - nyújtotta a kezét Cole felém. Láttam, hogy nincs rajta a dzsekije meg a pulcsija, szóval egy egyszerű mozdulattal berántottam mellém. Mindannyian jót röhögtünk rajta, kivéve őt. -Na most aztán véged! - prüszkölt mosolyogva én meg nem tudtam levenni a szemem a testéhez tapadt pólójáról... Hát most ha egyszer izmos volt? Nem tehetek róla na! Azonban hamarosan ki kellett ábrándulnom mivel hirtelen felkapott és behajított a vízbe. Prüszkölve, nevetve jöttem fel és fröcséltem le Cole-t.

-Kapd be! - mentem ki nevetve a partra.

-Te kezdted cica! - röhögött ő is.

-Na-na-na! A cicánál még nem tartunk! - kuncogtam miközben felkaptam a pulcsimat.

-Hát hogyne, hogyne. - vette le a pólóját, majd felhúzta a pulcsiját meg a bőrkabátját.

-Mind bolondok vagytok tudtátok? - sóhajtott Peter nagyot.

-Te mondod? Nem tudom ki miatt buktunk le a boltban! - nevetett Adam.

-Én sem. - vont vállat nyugodtan Peter.

-Ez az idióta elkezdett kiabálni, hogy "hé Dave, vigyek Jack Daniels-t is?" Az őrök meg persze egyből felfigyeltek ránk, mivel még nem vehetünk piát, aztán észrevették, hogy mi van a kabátunk alatt így hát rohanni kezdtünk. Szerencsétlen Cole majdnem ott maradt, mert őt a kajával bíztuk meg. - röhögött végig Dave, én pedig úgyszintén.

-Én mondjuk örültem volna ha ott maradsz. - kuncogtam Cole-ra pillatnva miközben felhúztam a nadrágomat is.

-Persze, mondogasd csak, de igazából nem bírnád nélkülem. - vigyorgott rám.

-Mondjuk nélküled tényleg nem ismerem meg ezeket az őrülteket. - mosolyogtam körbe.

-Ez nagyon romantikus meg minden, de ne feledjük, hogy még nincs vége a beavatásodnak! Mivel egy fantáziátlan faszkalap vagyok, ezért amondó vagyok, hogy 4 tetszőleges piából húzz le 7 kortyot, lehetőleg nagyot. - nevetett rám Adam.

-Legyen. - bólintottam vigyorogva. Éreztem, hogy ez még nem fog annyira megártani. Kiválasztottam a vadászt, a vodka-almát, a fanta-sört meg a vodka-narancsot és megtettem amit kért majd szédölögve visszasétáltam a helyemhez és lehuppantam.

-Csak nem bebaszcsiztunk Hope? - vigyorgott rám hasonló állapotban Fred.

-Többet ittam bármelyikőtöknél szóval ssssh! - nevetgéltem.

-Te teljesen beálltál. - tartotta meg a hátamat Cole mivel majdnem hátradőltem.

-Ugyan már! - legyintettem kuncogva, mire mosolyogva felsóhajtott és közelebb húzott magához, hogy könnyebben tudjon tartani. Peter, Cole és Dave maradt már csak hátra. Peter azt kérte, hogy álljak kézen amivel nem fogott ki rajtam mivel pár évet akrobatikáztam. Persze a fiúk tökre bezsongtak és kértek hogy nyomjak szaltókat meg "mittudomén". Szóval csináltam pár rundel flicket, rundel szaltót meg ilyen alap dolgokat. Mondjuk berúgva kicsit ferdére sikerült. Dave azt akarta, hogy csókoljam meg Cole-t de nem mondta hol, úgyhogy csak adtam egy jó hosszú, cuppanós puszit az arcára, amit mondjuk eléggé élvezett.

-Jobban tetszett volna a rendes csók. - suttogta a fülembe mire kuncogni kezdtem.

-Azzal még várnod kell picit. - nevetgéltem, mire vigyorogva felvonta a szemöldökeit.

-Szóval egyszer összejön. - bólogatott nevetve.

-Ha így folytatod nem olyan soká. - kacsintottam rá. -Na mondd a feladatot. -nevettem.

-Oké. Menj be egy random boltba és lopj el mondjuk egy üdítőt vagy valamit. Értékes tárgyat ne mert nem vagyunk szemetek, mindig a legolcsóbb cuccokat hozzuk csak. - vigyorgott.

-Rendben, akkor menjünk. - álltam fel hirtelen amitől kicsit megszédültem. Egy utolsót még húztam a vodka-almából aminek mondjuk Cole nem örült de nem annyira törődtem vele.

-Ülj a kocsiba, úgy gyorsabban oda érünk ahogy elnézem. - célzott a cikk-cakkos járásomra Dave.

-Okkkés. - huppantam be a kocsiba, majd megindultunk. Ismét Cole tolt. Hamarosan megérkeztünk egy kisebb bolthoz. -Na majd jövök. - kuncogtam miközben nagy nehezen kiszálltam és betámolyogtam a boltba. Odabent összeszedtem magam egy mély levegő kíséretében majd az alkoholos polchoz lépve a zsebembe rejtettem egy vodka rakétát. Halál nyugodtan sétáltam ki a boltból bár az eladó szerintem gyanút fogott és láttam hogy kijönni készül a pult mögül.

-Pucoljunk az eladó szerintem észre vett! - nevettem halkan miközben a kocsiba ugrottam. Ismét futni kezdtünk. Út közben röhögve megittam a rakétát bár elég szar íze volt. Mikor már csak sétáltunk, menet közben beledobtam egy kukába.

-Csont nélkül! Kirrrály vagyok! - emeltem a magasba a kezeimet nevetve.

-Nah srácok. Majd találkozunk, hellósztok! - széledtünk szét a Tesco-nál. A kocsit a helyére raktuk, majd Cole-lal hazafelé vettük az irányt. Végig fogta a derekam mivel eléggé szédölögtem.

-Ez volt életem legjobb estélye! - kuncogtam.

-Lesz jobb is hidd el. - suttogta a fülembe vigyorogva majd nyomott egy puszit a fülem mögötti bőrre.

-Hát amen! - nevettem, hamarosan pedig meg is érkeztünk a házamhoz. Felcammogtunk a szobámba én pedig bedőltem az ágyba. -Na jössz? - néztem rá kérdőn mikor láttam, hogy csak ácsorog.

-Szóval aludjak veled? - vigyorgott rám közelebb lépve.

-Iggggen! - mosolyogtam részegen, majd megpaskoltam magam mellett a helyet.

-Ám legyen! - nevetett, majd befeküdt mellém és szorosan magához húzott.

-Várj leveszem a pulcsim mert melegem van. - nyafogtam majd lehajítottam a padlóra a pulcsim, akárcsak ő a dzsekijét meg a pulcsiját.

-Biztos jó ötlet hogy csak egy melltartóban fekszel itt? - feszengett édesen.

-Ha te lehetsz félmeztelen akkor én is! Örülj neki hogy a melltartót nem veszem le! - kuncogtam.

-Ó én örülnék neki a világon a legjobban! - nevetett fel, mire én is elröhögtem magam ahogy leesett mit is mondtam az előbb.

-Szóval ilyen boldognak lenni? - sóhajtottam fel mosolyogva.

-Igen. - suttogta a fülembe magához húzva.

-Nagyon jó érzés. - bújtam hozzá, majd el is aludtam.