Szirénák fénye festi felváltva vörösre és kékre az ablakkeretet, de a villogók által kibocsátott roppant kellemetlen zaj sem képes elnyomni egy fegyver által kiadott hangos dörrenést, az ehhez párban kapható villanás pedig már csak hab a rémület-tortán.

Odakint senki nem tudja, mi történik odabent, Taeyong szegény pedig annyira távol jár, hogy még a rendőrautókat sem hallja, hiába igyekszik gyalogosan a helyszín felé.

Jaehyun világosan elmondta neki, hogy maradjon a helyén, de az aggodalma nem hagyta nyugodni, így most, a kellemetlen időjárás ellenére is egyetlen pulcsiban járja az utcákat.

Az emeletes épület előtt leparkoló fehér járművekből négyesével szállnak ki a rendőrök, közben néhány civil autó is csatlakozik a díszes társasághoz. Nem várnak parancsra; nem vesztegetik az időt, csak elindulnak leszegett fegyverekkel, hogy ha kell, leszerelhessék azt, akinek a szobábam fegyvere van, majd birtokba veszik a folyosókat.

Lassan elérik az adott emeletet, az ajtót pedig el sem lehetne téveszteni, ugyanis keretestül hever a földön.

Azonban nem a nyílászáró az egyetlen, ugyanis mellette egy test fekszik. Erősen vérzik, de még életben van.

Rádión azonnal értesítik a velük tartó orvosi egységet, nekik viszont haladniuk kell tovább, ugyanis két személy hiányzik, lefele pedig biztosan nem vezetett nekik út.

Maradt a tető.