Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Twenty

-De csini ma valaki!- ölelt meg Manuel, mikor kiléptem a kapun.
-Andor azt mondta elintézi. Ez lenne a nagy megoldás? Manuel taxi?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-A sofőrje előállt, madame!- nyitta ki mosolyogva az anyósülés ajtaját.
-Na és hova megyünk?- kérdeztem, mikor kikanyarodtunk a feljárómból.
-Titok.
-Naaa és mit fogunk csinálni?
-Titok.
-Akkor legalább azt mond meg...
-Bazdmeg Kamilla, nem mondok semmit mert Andor kinyír!- nevetett és átindexelt a bal sávba.
-Nem Pesten leszünk? - kerekedett el a szemem.
-Aki kíváncsi, hamar megöregszik!
1 óra autózás után egy tanyaszerűséghez kanyarodtunk be.
-Ez egy lovarda!- néztem szét ámulva.
-Hát figyi Andor szereti a lovakat meg téged. Mi következik ebből? Randi a lovardában. Mondjuk nem vitte túlzásba az ötletelést...- morfondírozott Manuel mire vállon csaptam.
-Jólvan jólvan, menj és gyertek össze végre, mert ha nem esküszöm kinyírlak! Ez a srác nagyon megérdemli,hogy boldog legyen!- nézett rám komolyan.
-Boldoggá akarom őt tenni!- mondtam majd kiszálltam az autóból és sóhajtva megvártam amíg Manuel elhajt. Menni fog ez Kamilla!
Gyorsan dobtam egy üzit Andornak.

Takony: Hol vagy?
Kisfiú: Gyere hátra, picur!

Elmasíroztam pár istálló mellett, mikor megláttam egy szép antik házat a birtok végén. Az ösvény ami oda vezetett sok kis gyertyával volt kirakva. Mikor elindultam a ház felé egy husky szaladt oda hozzám.
-Szia, te kis cukibogyó!- hajoltan le hozzá,mire elkedte csóválni a farkát.
-Jézusom Kamilla, nehogy megsimogasd!- szaladt ki a ház mögül Andor.
-Miért?- vakartam továbbra is a kutyus fülét.
-Ajda nagyon harapó...Ó, oké úgylátszik téged kedvel!-nézett le rám, szemei úgy csillogtak a gyertyák fényében mint a folyékony karamell.
-Szia!- álltam fel hirtelen, mikor eszembe jutott, hogy amúgy rohadtul zavarba vagyok.
-Szia!-Andor idegesen megvakarta a tarkóját.
-Szóval...-kezdtem, de alig mertem ránézni. Eszembe jutott amit Abigél mondott. Ezt most nem cseszhetem el. 19 év alatt nem találtam még egy ilyen srácot.
-Szóval...Gyere velem!-ragadta meg a karom és végigszaladtunk az ösvényem egészen a házig.
A ház mögé vezetett, ahol egy kis fedett terasz volt.Középen egy pokrócra meg volt terítve, a teraszon végig melegítők és lámpák sorakoztak. A szám elé kaptam a kezem.
-Andor, ez csodálatos!-megszorítottam a kezét. Ilyet még soha senki nem tett értem.
-Annyira örülök, hogy eljöttél!-suttogta, miközben szorosan magához húzott.
Leültünk a pokrócra és elkezdtünk enni. Volt ott minden: pici szendvicsek, süti, szamóca és bor. Annyira romantikus volt az egész!
-Úr isten, havazik!-böktem meg hirtelen Andor vállát.Ő csak mosolyogva magához ölelt és egy ideig csenben figyeltük a tájat.
-Gyere!-Pattantam fel hirtelen, és leszaladtam a lépcsőn, ki a szakadó hóba.
-Hová mész, te dilinyós?-röhögött Andor és a teraszról figyelte, hogy vidáman forgok a hópihék között.
-Gyere ideee!- kértem és felényújtottam a kezem.
-Oké, okéé!-nevetett és leszaladt hozzám.
-Tudod, mindig tökéletesre akartam az elsőt!- mondtam neki komolyan és mélyen belenéztem a barna szemeibe.
-Az első micsodát?
-Az első csókomat.-és mielőtt még bármit is mondhatott volna számat a szájára tapasztottam.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro