Thirty-four
A. Büdös. Kurva. Életbe. Ezt nem hiszem el.
-Mi a probléma?- jött oda a mogorva faszi, aki pechemre elég ismerős volt.
-Héé, rád emlékszem! Te voltál itt múltkor azzal a Patrikkal!- mutogatott rám, mire kezeimbe temettem az arcom. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen?!
-Mit csináltál vele?-bökött a földön nyöszörgős srácra. Elhúztam a számat.
-Semmit.
-Persze, azért haldoklik...
-Megtámadott!-háborodott fel Dani.
-Igaz ez, tökmag?- jött a bácsi egyre közelebb. Ajaaj.
-Bántalmazott!-mondtam vékony hangon és gyorsan körbepillantottam, a csajokat keresve. Persze, sehol senki...
-Nekem innen úgy tűnik, hogy te bántalmaztad őt!- mondta kétkedve, majd megragadta a karomat.- Gyere szépen kislány, kívül tágasabb!
-Na, nehogymár, ez a paraszt esett nekem, miért engem akarnak kidobni?!-kaptam el a kezemet és hátráltam pár lépést. Az őr ránézett Danira.
-Ez egyáltalán nem így történt, uram! Tisztelettel, én csak zsebkendőt ajánlottam fel neki, erre kicsavarta a karomat! Ez egy psichopata!-mondta sírós hangon, mire elkerekedett szemekkel meredtem rá. Ez a pali nem normális!
-Na még mit nem! Le akart tapizni ez a genyófej, baszki én ártatlan vagyok!- szinte már ordítottam tehetetlen dühömben. Ha emiatt most kiraknak innen, megkeresem hol lakik és kettéfejelem.
-Ki is fekszik a földön?-kérdezte a bácsi komolyan.
-Hát ő de...
-Nincs semmi de kisanyám, most pedig velem jössz és ha továbbra is ellenkezel kihívom a zsarukat!- sóhajtva indultam el az őr után, mert nem akartam még nagyobb balhét. Még csak az hiányozna, hogy holnap mindenhol megjelenjen valami cikk, hogy letartóztattak!
-Elnézést!- egy hollófekete hajú, vézna srác szólította meg az őrt, aki erre idegeseb kapta rá a tekintetét.
-Mivan?!- a srác behúzott nyakkal pillantott rám.
-Én hallottam, hogy ez a fiú elég csúnya dolgokat mondott ennek a kislánynak, szóval...
-Milyen kislány?!-mondtam vicsorogva. Ezaz Kamilla, valaki meg akar védeni, baszd csak el!
-Khmm mármint ennek a lánynak elnézést...-nyelt egyet a fiú, az őr pedig Danira nézett.
-Végülis teljesen mindegy, kit dobok ki! Na gyere pajti!-Ragadta meg a nyakát, és kiráncigálta őt a klubból. Még hallottam, hogy a szerencsétlen makogva magyaráz valamit arról, hogy "tetsziktudni, az nem úgy volt...".
Mosolyogva néztem a megmentőmre.
-Vasvári Ábel!-nyújtotta a kezét amit el is fogadtam.
-Egri Kamilla!
-Tudom, a húgom odavan érted meg azért a szőke gyerekért...Mindig rólatok meg arról a faktorról magyaráz...-mondta nevetve.
-Örülök, hogy megmentettél!
-Semmiség! Izé, kérhetek egy képet? Hugica megölne, ha megtudná, hogy lovagiasan megmentettelek de nem dokumentáltam.- mondta a fejét vakargatva, én pedig vigyorogva bólintottam.
-Gyere, meghívlak valamire!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro