Sir Crocodile egy masszív testfelépítésű, magas férfi. Hátrafésült fekete haja miatt még jobban kitűnik világos bőre. Arcán egy seb húzódik végig, teljesen az orrnyerge és az arcán keresztül. Sötét szemei és vékony szemöldöke komoly és ijesztő tekintetet kölcsönöz neki. A férfit Fiore egyik leggazdagabb emberének tartják. A „Mr. Kaszinó" becenevet onnan kapta, hogy eddig akármilyen szerencsejátékon vett részt, mindig nyereménnyel távozott. Később annyira meggazdagodott, hogy saját kaszinót nyitott Magnoliában. Ezen kívül különböző vállalatoknak a vezérigazgatója. Általában megfontoltan viselkedik, de ez nem azt jelenti, hogy nem könnyű kihozni a sodrából. Főleg akkor dühös, ha egy fiú nyíltan azt közli vele, hogy a lányát akarja. Gray kijelentése még jobban felbosszantotta a férfit, és nem is szándékozta ezt az érzését leplezni.

– Szóval nem mondasz le a lányomról? – kérdezte dühösen Crocodile, miközben tovább pöfékelt. – Ahhoz nekem is lesz egy-két szavam! Emberek, leckéztessétek meg a fiút! – adta ki az utasítást Mr. Kaszinó, és az őrök megiramodtak Gray felé.

– Gray-sama! – mondta kétségbeesetten Juvia, aki féltette Grayt.

– Ne félj! Minden rendben lesz! Bízz bennem! – válaszolt Gray, és az első közelébe érő testőrt leütötte.

Juviát ezzel szemben figyelmen kívül hagyták, és csak Grayjel foglalkoztak. A fiatal fiú nem hagyta magát, és visszatámadott. A gyorsaságát igyekezte kihasználni, miközben az egyik öltönyöst mellkason rúgta. Pár embert fel is borított ez a támadás, ellenben még korán se ért véget a harc. A túlerő kezdett kibabrálni Grayjel. Bekapott néhány ütést, és az egyik biztonsági személyzet tagja hátulról lefogta őt. Ekkor ismét megütötték, de váratlanul egy ismeretlen férfi sietett a segítségére.

Kiszabadítva a fogságból, az idős alak kardjával tartotta távol az embereket. Ez a váratlan fordulat meglepte a testőröket, és nem mertek rájuk támadni. Fujitora egy idősebb, vak férfi. Homlokán és szemein egy x-alakú régi heg húzódik, ami a megvakításakor keletkezett. Fujitora legnagyobb adottsága, hogy vaksága ellenére pontosan tudja, hogy hol tartózkodik az ellenfele. A hallása sokkal jobb, mint az átlagembereknek. A gyorsasága is figyelemre méltó, pedig már több mint ötven éves. Azt, hogy miképp vakult meg, az a mai napig megválaszolatlan kérdés maradt. Állítólag tizenöt évesen önként vakíttatta meg magát. Ám, hogy miért, arra ez idáig még senki se jött rá.

– Nem esett komolyabb baja, Gray úrfi? – kérdezte tőle a vak férfi, és felsegítette a fiút.

– Nem, jól vagyok! Köszi a segítséget, kedves... Ki is? – nézett rá csodálkozva Gray.

– A nevem Fujitora! A Connell családot szolgálom már lassan harminc éve. Jelenleg én vagyok Asuka-sama személyi testőre! – mutatkozott be a másiknak Fujitora. – Mielőtt kérdezné, azt az utasítást kaptam Asuka-samatól, hogy mindenáron védjem meg önt!

– Oh, értem. – mondta döbbenten Gray.

– Ez mégis mit jelentsen? Magyarázatot követelek, Alzack Connell! – ecsetelte ingerülten Crocodile.

Az említett személy egy távolabbi asztalnál foglalt helyet. Mellette volt a felesége, Bisca Connell és a lányuk, Asuka Connell.

– Hee? Ne engem kérdezz! Nem én adtam ki a parancsot! – válaszolta a családfő, miközben mintha semmi se történt volna, folytatta a vacsorája elfogyasztását. – Kislányom, látod mit csináltál? Most dühösek a papára.

– Ne haragudj, apu! – nézett rá bűnbánóan Asuka. – De a bátyó jó ember, ezért muszáj volt segítenem rajta!

– Értem. Ez esetben nincs probléma! Egyébként se tudnék haragudni az angyalkámra – szólt ismét Alzack, és megdörzsölte a lánya buksiját. – Fujitora-san! Kérlek, vigyázz a lányom új barátjára! Juvia-chan, te pedig szerintem gyere ide mellénk, mert a végén még megsérülsz...

– Igenis, Alzack-sama! – válaszolta a férfi, aki igaz nem látott, de a hang alapján pontosan meg tudta állapítani, hogy merre van a másik.

– Alzack-sama... – beszélt halkan Juvia, és ezután Grayre nézett.

A fiú egy bólintással jelezte, hogy menjen oda hozzájuk. Legalább nem kell aggódnia a lány biztonságáért. Gondolta magában Gray, és figyelte, ahogyan Juvia egyenesen Asuka-chanékhoz bandukol. Crocodile nem mutatta ki, de örült a lánya döntésének. Így legalább nem sérül meg. Ezzel szemben most már nem kell visszafognia magát a fiú ellen.

– Rohadj meg, Alzack! Törődj a magad dolgával! – szólt hozzájuk dühösen az egyik testőr, de ebben a pillanatban két töltény süvített el a feje mellett.

Senkit se sebesített meg a pisztolylövedék, azonban a testőr ezt látva térdre rogyott. Néhány mini méteren múlt az élete...

– Ne zavarj vacsora közben, mert különben a következő a fejeden megy keresztül – ecsetelte határozottan Bisca, majd elrakta a stukkert. – Juvia-chan, foglalj helyet! – szólt a lányhoz Bisca, és Juvia eleget is tett a kérésnek.

– Jól mondod, életem! – tette hozzá még pluszban Alzack, aki szintén eltette a fegyverét. – Crocodile-san, velünk ne foglalkozz! Bisca és jómagam nem fogunk harcolni ellened. Juvia-chan pedig mellettünk biztonságban lesz – zárta le a témát Alzack.

– Értem. De Alzack, erről még később beszélünk! – jelentette ki még megjegyzésként Crocodile, majd ismét Gray felé tekintett.

– Amúgy mivel is foglalkoznak Asuka-chan szülei? – kérdezte döbbenten Gray az idősebbet.

– Dél-Fiore legerősebb maffia családjának a vezérei! Érezd magad megtisztelve, hogy az „Elit Öt" egyik dinasztiája védelem alá helyezett téged. Bizonyára már sejted, de ellenkező esetben tudnod kell arról, hogy Sir Crocodile uralja Kelet-Fiore-t. Az itt egybegyűltek többsége egy bűnszervezet alatt állnak. Még mindig úgy gondolod, hogy harcolni akarsz Juvia-samaért? – kérdezte tőle kíváncsian Fujitora.

– Oh, ez most így elsőnek durvának hangzott. Azonban... – kezdett bele Gray, miközben ökölbe szorította a kezét. – Felőlem a Pokol ura is lehet, mert rohadtul nem érdekel! Ő is csak egy ember, ezért nincs okom félni tőle! A másik pedig, hogy a Neveletlen bagázs banda tagjaként történhet velem akármi, sose fogom feladni a küzdelmet! A halál gondolata se tántoríthat el a célomtól! Nem hagyom, hogy te dönts Juvia sorsáról! – üvöltötte torkaszakadtából Gray, és Crocodile felé vette az irányt.

– Bátor szavak, egy ifjú férfitól! Majd én biztosítom az utat! – Fujitora a fiú előtt szaladt, és a kardjával harcképtelenné tette a többi testőrt, akik eddig csendben álltak.

Fujitora már közel járt a célhoz, amikor egy ismeretlen lány két tőrrel megállásra kényszerítette a férfit.

– Ahogy azt a híres Fujitora-santól elvárható... – beszélt kuncogva hozzá a fiatal leány. – Könnyedén hárítottad a támadásomat.

– Ki vagy te? – kérdezte érdeklődve a vak férfi.

– Lisanna Strauss! – válaszolta magabiztosan a fiatal leány.

– Strauss? Nocsak, Közép-Fiore legerősebb maffia családja is képviselteti magát eme nagy rendezvényen? – érdeklődött kíváncsian Fujitora.

– Mondhatni igen! Jól mondom, nővérem? – szólt a testvéréhez a fiatalabbik, ám válasz nem érkezett erre.

Gray nem értette, hogy a nő most mit akar tőle. Azt hitte elsőnek, hogy segíteni fog neki. Azonban be kellett azt látnia, hogy ez nem lesz így. Mirajane végig Grayt figyelte, közben pedig lassan feléje haladt.

– Ez nem lehet igaz... – kezdett bele frusztráltan Gray, amikor megjelent ellőtte az idősebb nővér. – Miért állsz az utamban, Mirajane-san? Egyáltalán mit keresel te itt?

– Sajnálom, Gray-kun! Megkérlek téged, hogy távozz a birtokról! Nem akarlak bántani téged... – kezdett volna bele a beszédbe Mirajane, de Gray ismét meglódult.

– Félre az utamból! – üvöltött a nőre Gray, de a lány gyorsan gyomorszájon ütötte.

Gray hátrébb lépett néhány lépést, és közben a hasát fogta.

– Nem akarlak bántani, Gray-kun! Kérlek, ne kelljen több fájdalmat okoznom neked. – Mirajane próbálta meggyőzni a fiút, de kudarcot vallott.

– Idősebb legyen tőled a krapek... – jelentette ki gúnyolódva Gray. – Úgy tudom, ez az egyik kifogásod, ha valaki szeretne veled összejönni. Bár szerintem be kéne látnia Sanjinak is, hogy hibázott veled kapcsolatban. És itt arra gondolok, hogy inkább te lennél az, aki nem érdemli meg őt! Sanji tisztességesebb csajt érdemelne! Nem egy árulót, aki a barátai ellen fordul!

– Elég legyen! – kezdett bele dühösen Mirajane, és most ő iramodott meg a fiú felé. – Te ezt nem érheted!

– Csalódtam benned, Mirajane-san! – csatlakozott be a beszélgetésbe Sanji, aki Gray előtt termett.

Ezután egy kézzel hárította a nő ütését. Másik kezével levette a maszkot, majd arrébb hajította azt. A nő döbbenten nézte egy ideig, majd visszább lépett. Nem számított arra, hogy itt találja a fiút.

– Sanji-kun? – mondta alig hallhatóan Mirajane.

– Gray, te menj tovább! – szólt a társához Sanji. – Ezt az ügyet majd én lerendezem!

– Rendben van! Számítok rád, cimbora! – Gray pedig erőt vett magán, és elfutott a nő mellett.

Mirajane meg se próbálta megállítani Grayt. Már nem érdekelte, hogy mit fog csinálni a kamasz fiú. Sanjiról le se tudta venni a tekintetét, miközben dühösen ökölbe szorította az öklét. A néma csendet végül Sanji hangja törte meg.

– Tudtam, hogy már valahol hallottam ezt a vezetéknevet. Bár fel se merült bennem, hogy te tényleg abba a Strauss családba tartozol. Edolas, a főváros hírhedt bandájáról még kisgyerekként szereztem tudomást...

– Én is tudok rólad jó néhány dolgot. Nyugat-Fiore őt nagy bűnszervezetből tevődik össze. Dragneel, Fullbuster, Roronoa, Monkey és Vinsmoke! Te az utóbbiba tartozol. A Dragneel és a Monkey család sokáig itt éltek, de aztán elhagyták ezt a régiót. Viszont a „szervezet" nem foglalkozik igazán a családtagjaival. Ha veszélybe kerülnek, könnyedén hátrahagyják a másikat. Gerard-kun önszántából lépett ki, és ebből kifolyólag megváltoztatta a nevét. Tőletek azonban igyekeztek megszabadulni. Segítséget meg pláne nem kaptok tőlük. Ha az információm helyesek, titeket egyáltalán nem támogatnak semmilyen formában sem. Semmit se értek Nyugat-Fiore legelőkelőbb famíliáinak... – kezdett bele a magyarázatba Mirajane, miközben Sanji szokásához híven, rágyújtott egy cigire.

– Jól beszélsz, ez a helyzet. Az is igaz, hogy  kitagadtak minket otthonról. Mert ahogyan azt te is megállapítottad az imént, minket tényleg hanyagolnak a rokonaink... – szólt a témához Sanji, majd folytatta. – Tudni kell, hogy a kedves családjainktól egy fityinget sem kapunk. Magasról leszarják, hogy mi mit csinálunk. Az aktás dolog is leginkább már csak Doflamingót érdekli. Nanohanában csak ő foglalkozik a mi sorsunkkal. Furcsának hangozhat, de a havi zsebpénzük is tőle származik... – folytatta a téma kifejtését Sanji, majd mielőtt a másik bármit is mondhatott volna, ismét beszélni kezdett. – Ha jól sejtem, te is tudsz az aktáinkról. Viszont most feltehetnéd a kérdést, hogy vajon miért is írták alá azok a rohadékok a papírt, hiszen mi elvileg semmit se jelentünk nekik. Tudod, hogy miért tették ezt? Elárulom neked: abban reménykedtek, hogy nem fogunk megváltozni. Azt akarták, hogy a sitten rohadjunk meg. Ennyi a történet. Jobb nekünk nélkülük – magyarázta őszintén Sanji, majd feltett egy fontos kérdést. – Azonban áruld el nekem, te miért vagy ellenünk? Azt hittem, hogy barátok vagyunk...

– Szerdáig valóban ez a helyzet állt fent. A Neveletlen bagázzsal még nem közöltem, de kiléptem a Grand Line bandából! A városból is nemsokára elköltözöm...

– De miért? Mitől változtál meg annyira, hogy csak úgy itt hagyj mindenkit? – kérdezte emelkedett hangnemben Sanji, majd rátaposott a csikkre.

– Miattad! Azért, mert nemrég megtudtam, hogy te is egy Vinsmoke vagy! És pont te vallottál nekem szerelmet... – kezdett bele frusztráltan Mirajane, és rátámadott Sanjira. – Hiába kedvelsz engem, mi sose lehetünk együtt!

– Kérlek, pontosíts! Mert ebből semmit se értek! – Sanji eközben lábbal hárította a rúgást.

– A Vinsmoke család cserbenhagyott minket, pedig nagy szükségünk lett volna a segítségükre! Ha nem árultok el bennünket, akkor a szüleim még élnének! – Mirajane dühvel teli szívvel ütötte meg Sanjit, aki hátrébb esett pár métert. – Most már érted, hogy miért utasítottalak vissza?

– Őszintén? Nem! – kezdett bele a szőke, majd feltápászkodott a földről. – Addig világos, hogy az őseim miatt elvesztetted a szüleidet. Őszinte részvétem miattuk, de konkrétan erről én nem tehetek! Ha rajtam múlt volna, akkor segítünk nektek! Viszont te is tudod, hogy már semmi közöm nincs hozzájuk! És, hogy tudd: gyűlölhetsz engem, de én akkor is szeretlek! Tudod miért? Mert nem érdekel, hogy ki milyen családba született! Engem az a hétköznapi, egyetemista Mirajane-san érdekel, akibe első látásra beleszerettem...

– Hallgass! – üvöltötte a másik, majd újból megütötte Sanjit. – Ne mondj ilyen zagyvaságokat!

xxx

Gray eközben átverekedte magát a biztonságiakon, és szembe találta magát Mr. Kaszinóval. Nem tétlenkedett, és minden erejéből rátámadott. A férfi hárította az ütést, majd visszatámadott. Gray ellenben kitért előle.

– Nem rossz, kölyök! – kezdett bele a beszédbe Crocodile. – De ez még nem elég ahhoz, hogy legyőzz engem!

– Nem is ez a legfőbb vágyam – felelte válaszként Gray, majd egy jobbossal eltalálta Mr. Kaszinót! – Azt akarom, hogy ismerjen el, mint Juvia vőlegénye!

– Eszement gyermek! – szólt ismét Crocodile, és viszonozta az ütést. – Egy Fullbusterben sose bízhat meg az ember!

– Mégis mit ártottunk mi magának? – kérdezte tőle kíváncsian Gray, miközben letörölte a vért a szájáról.

– Az apád tartozik nekem százmillió belivel! Az a szemét a mai napig nem fizette ki a tartozását!

– Várjunk csak! – kezdett bele Gray, és abbahagyta a harcot. – Komolyan csak ezért utál minket? Emiatt nem akarja azt, hogy Juviával legyek?

– Eltaláltad!  – mondta határozott hangnemben Crocodile. – Egy valamit megtanultam az életem során: sose bízz meg Silver Fullbusterben!

– És, ha mondjuk kifizetem a tartozást? A barátaimmal ellenben, nekem édesanyám sok-sok évvel ezelőtt rám hagyott százmillió belit. A mai napig nem nyúltam ehhez a pénzhez, de ha ez az ára annak, hogy Juviával legyek, ám legyen, kifizetem annak a szemétládának a tartozását! – Gray szavai után Crocodile szeme felcsillant.

– Elég volt! – üvöltötte Crocodile, és alábbhagyott az összes küzdelem. – Tényleg állod a szavad? Mert ellenkező esetben garantálom, hogy végzek veled!

– Engem rohadtul nem érdekel a pénz! Ha ez kell, hogy elfogadjon engem, ám legyen! Kifizetem az öregem számláját! – válaszolta magabiztosan Gray. – Azonban akkor ön is ígérjen meg valamit: engedje meg, hogy többet lehessek a lányával! Szeretem Juviát, és szeretném végre elvinni egy randevúra! Megígérem, vigyázni fogok rá! Könyörgök, Sir Crocodile! Ne szakítson el mellőle! – fohászkodott a férfinak Gray, miközben tisztelettudóan meghajolt ellőtte.

– Egy kivételes Fullbuster, akit nem foglalkoztatnak az anyagiak... – ecsetelte most már jobb kedvűen Crocodile, és Gray-hez lépett. – Hölgyeim és uraim! Önök is hallották ezt? Eddigi életem során most találkozok először egy olyan Fullbusterrel, aki őszintén vall az érzéseiről! Inkább helyesbítenék: ilyen kölyökkel még nem hozott össze a sors! – magyarázta Crocodile a több száz vendégének, akik eddig csendben figyelték az eseményeket. – Még a legkegyetlenebb ellenségem se merne a saját házamban rám támadni! Ez a fiú ezzel szemben habozás nélkül rontott nekem! Vakmerő? Vagy inkább ostoba? Erre a kérdésre nem tudom a választ! Viszont döntésre jutottam: úgy gondolom, végre megtaláltam a tökéletes embert a lányom mellé! Gray Fullbuster az egyetlen, akit vejemmé fogadok! – szólt a vendégekhez Crocodile, akik ezután elkezdtek tapsolni.

– Apa? Komolyan mondod? Tényleg megengeded, hogy vele legyek? – kérdezte tőle döbbenten Juvia, miközben az apjához sétált.

– Igen. Ez a kölyök méltó arra, hogy a lányommal randizhasson! – válaszolt vissza a lányának Crocodile. – De, ha valami rosszat tesz veled, akkor ne habozz szólni! A papa majd gondoskodik róla, hogy megbűnhődjön...

– Köszönöm! – mondta könnyes szemekkel Juvia, és megölelte az édesapját. – Szeretlek, apa!

– Én is, Juvia! – válaszolta a férfi, miközben visszaölelte a lányát.

Ám a másik párharc még nem dőlt el. Crocodile beszéde alatt Mirajane nem támadott Sanjira. Azonban a szónoklat után nem habozott a szőke fiúnak nekirontani. Sanjinak többször is adódott a lehetőség egy ellencsapásra, ám ilyenkor mindig visszahúzta a lábát. Nem tudta bántani a nőt. Pedig tisztában volt vele, hogy ezzel csak még jobban felbosszantja a másikat. Lisanna, aki felfüggesztette a Fujitora elleni harcot, igyekezte lefogni a nővérét.

– Nővérem! Hagyd abba! Már vége van! – Lisanna hiába győzködte a testvérét. A nő kiszabadult a fogságból, és arrébb lökte Lisanna-t!

– Egy fenét! Ő egy Vinsmoke! A családunk ellensége! – mondta dühösen az idősebbik, és ismét Sanji felé vette az irányt.

– Fejezd be a hisztit! Ez nem te vagy! – kiabált rá Erza, majd teljes erőből arcon ütötte Mirajane-t.

Hátrébb esett, miközben csodálkozva bámult a vörös hajú nő irányába.

– Erza? – nézett rá éretlenül Mirajane. – Hogy kerülsz ide?

– Nem csak ő van itt! – vágott a szavába Ace, aki mögött felsorakozott a Grand Line. – Sanji nemrég felhívott, hogy probléma van, és lehetőleg csak mi jöjjünk ide. Most már értem az okát... – tette hozzá rosszkedvűen a témához Ace, majd folytatta. – Mirajane, ne hibáztasd Sanjit, hiszen nem ő tehet arról, hogy hova született! Veled ellentétben, Sanji nem tekint rád ellenségként. Ellenkezőleg, mindennél jobban szeret téged! Ahogyan a Grand Line összes tagja barátként viszonyul hozzád! Kérlek, ne csinálj ostobaságot! Nem kell elhagynod Magnoliát!

– Miért jön mindenki ezzel? Tisztában vagyok azzal, hogy kedvel engem! Nem kell állandóan ezt hangoztatni! – jelentette ki könnyes tekintettel Mirajane. – Azonban emiatt kell elhagynom a várost! Ha itt maradok, akkor lehetséges, hogy rossz döntést hozok... – zárta le a témát Mirajane, majd köszönés nélkül hátrahagyta őket.

– Várj, ne menj el! – kiabált utána Sanji, de Laxus visszatartotta őt.

– Most nem tehetsz érte semmit se! El kell fogadnod a döntését.

– De-de... – hebegte kétségbeesetten Sanji.

– Semmi de! Mirajane nem hülye lány! Be fogja látni, hogy tévedett veled kapcsolatban. Vissza fog arra az időszakra emlékezni, amikor még ti ketten jóban voltatok. Ehhez viszont időt kell neki hagynod! Ha most utána mész, azzal örökre elveszítjük Mirajane-t! – magyarázta az észrevételét Laxus.

Sajnálta, hogy így döntött a gyerekkori barátja. Ezzel szemben ez ellen nem tudott mit tenni. Hiába győzködte arról, hogy ne lépjen ki a bandából. A szerdai nap egy katasztrófával ért fel. Mirajane egy véletlen folytán megtudta Sanji vezetéknevét, és innentől kezdve eluralkodott a káosz. Összeverekedett Erzával, aki próbálta megnyugtatni a legjobb barátnőjét. Laxus kevés volt ahhoz, hogy egyedül szétválassza őket. Gerard és Ace Erzát, míg Sabo és Laxus Mirajane-t fogta le, még mielőtt komolyabb baj történhetett volna. A veszekedés végül azzal zárult, hogy Mirajane közölte a társaival, hogy inkább elhagyja a bandát, és innentől kezdve nem szeretne Sanji közelében lenni.

– Hé, minden rendben? – kérdezte a szőkét Gerard. – Tudom, hogy nehéz ezt elfogadnod...

– Kérlek, Gerard-san, ne beszéljünk erről... – szólt közbe Sanji, majd a kijárat felé vette az irányt. – Utálok Vinsmoke lenni! Ez a név mindig, és mindent tönkre tesz! – tette még hozzá megjegyzésképp Sanji, és közben Gray mellé ért.

– Hova mész? – kérdezte halkan, hogy a beszélgetésüket más meg ne hallja.

– Nanohanába! Meg kell tudnom egy-két dolgot! A kérdéseimre csak ott fogok választ találni – válaszolta kissé rosszkedvűen Sanji.

– Mikor jössz vissza hozzánk?

– Nem tudom, néhány napról van szó! Ne izgulj, nem fogom ott hagyni a sulit! Kiszellőztetem a fejem, és azután újból rendes kajákat fogok nektek főzni! Nem fogok többször hibázni! – ígérte meg Sanji, majd Gray vállára tette a kezét. – Neked meg gratulálok, cimbora! Aztán el ne szúrd nekem! Különben garantálom, hogy szétrúgom a segged!

– Vigyáz magadra, testvér! – köszönt el tőle Gray.

– Te is, testvér! A három hülyének meg azt üzenem, hogy ne nyúljanak a cuccaimhoz, mert különben darált húst csinálok belőlük! – jegyezte meg egy rövid mosollyal az arcán Sanji, majd végleg távozott az épületből.

– Gray-sama! – lépett oda hozzá Juvia. – Sanji-kun hova ment?

– Egy kis szabit vett ki. Ne aggódj érte, vissza fog térni hozzánk – válaszolta Gray, majd a lányhoz lépett. – Amúgy már megint Gray-samanak szólítasz...

– Bocsi, ne haragudj! Kiment a fejemből, hogy téged Gray-kunnak kell szólítani...

– Nem haragszom, Juvia-chan! Már nem zavar az, hogy így hívsz – válaszolta jókedvűen Gray, majd megcsókolta az elpirult arcú lányt. – Boldog születésnapot, Juvia-chan! Szeretlek téged!

– Én is, Gray-kun! – mondta vidáman Juvia, majd viszonozta a csókot.

Míg a két fiatal egymással foglalkozott, addig Crocodile szóba elegyedett a Grand Line egyik tagjával.

– Köszöntelek az otthonomban, Erza Scarlet! Ritka alkalom, hogy Akagami lánya megtisztel a jelenlétével! Igaz is, apád felől már régen nem hallottam. Él még egyáltalán az a bolond? – kérdezte érdeklődve Crocodile.

– Elvileg igen! Bár én se láttam már öt éve – válaszolta komoran Erza. – Fogalmam sincs, hogy merre csámborog az öreg...

– Sajnos, nem csodálkozom ezen! De ebbe nem akarok belemenni, hiszen te mindenkinél jobban ismered őt. Shanks ez ügyben makacs tud lenni.

– Igen, ő már csak ilyen... – felelte kissé kedvetlenül Erza, amikor eszébe jutott, hogy miért van távol az édesapja. – Sir Crocodile, bocsásson meg nekünk, de most inkább mennénk! A mostani napok nagyon kellemetlenül hatottak ránk.

– Mindenkivel előfordul az, hogy esetleg rossz napot fog ki – mondta el a meglátását az idősebbik. – A Strauss lány miatt pedig ne fájjon a fejetek. Ahogy a szavaiból kivettem, valójában ő nem akarta bántani a Vinsmoke kölyköt.

– Ezt hogy érti, Sir Crocodile?

– „Ha itt maradok, akkor lehetséges, hogy rossz döntést hozok!" Ezt a kijelentést többféleképpen is lehetne értelmezni. Itt ne gondolj feltétlenül csak a „rosszra"! Ez egy relatív dolog. Mindenkinek mást jelent a jó és a rossz fogalma.