A szombati napon újból megteltek a lelátók. Már csak nyolc csapat maradt versenyben, de ez a szám a nap végére kettőre fog lecsökkenni. A negyeddöntő sorsolása nemrég fejeződött be. A legizgalmasabb harc a nézők szerint a Neveletlen bagázs vs. Lordok, ahol mindkét oldalon erős versenyzők szerepelnek. Zoróék harca egy óra múlva fog elkezdődni.

Natsu a csarnok hátsó bejáratánál álldogált. Álmosnak érezte magát és úgy gondolta, hogy jót tesz neki a friss levegő. Egymagában figyelte a környezetét, amikor egy ismeretlen ember odalépett hozzá.

– Szóval te lennél Natsu Dragneel... – kezdett bele a beszédbe a húszas éveiben járó férfi. – Annyira hasonlítasz az apádra...

– Ismernénk egymást? – kérdezte tőle érdeklődve Natsu. – Bár ismered az öregemet...

– Nem, te nem ismersz engem. Ellenben én tudom, hogy ki fia vagy te – válaszolta a fekete hajú, aki a fiatalabbikhoz hasonlóan, nekitámaszkodott a korlátnak. – A bátyáddal is találkoztam két hete. Meg a Grand Line összes tagjával. Akkor még nem tudtam, hogy már nem ők a Neveletlen bagázs csapat. Ám az meg végképp meglepett, hogy te vagy az egyik új tag...

– Ki vagy te? Egyáltalán honnan ismersz engem? – Natsu úgy érezte, hogy valami nem stimmel a másik emberrel. – Biztos vagyok benne, hogy még sose láttalak téged.

– Egy srác, akinek az apád tönkretette az életét. És nem csak az enyémet. Anyámat is miatta vesztettem el. Minden az ő hibája – magyarázta a baját az idősebbik, aki eléggé ingerült állapotban volt. – Elhatároztam, hogy bármi áron, de tönkreteszem őt és a családját. A bátyád jól harcolt, de csak szerencséje volt. Ha a többiek nincsenek... – folytatta volna még a beszédet, de Natsu behúzott neki egyet. A rózsaszín hajú mérgesen nézett feléje.

– Szóval te vagy az a rohadék, aki majdnem kicsinálta a barátaimat! Most, hogy ezt tudom, nem hagyhatlak futni! – Natsu ismét ütni készült, de a másik megragadta az öklét.

– Állj le! Nem akarok most harcolni! Mindennek megvan a maga ideje – magyarázta nyugodt hangnemben Natsu ellenlábasa, majd elengedte az öklét. – A másik meg, hogyha most meglátna itt valaki, akkor véget is érne nektek a bajnokság. A verseny alatt tilos verekedésbe keveredni. Jól mondom?

– Rohadék! Azt hiszed, hogy érdekel ez engem? Lehet, hogy kizárnak minket, de legalább tudom, hogy egy gonddal kevesebb lesz – érvelt a maga módján Natsu.

A másik tag csak nevetett rajta.

– Értem. Viszont úgy tudom, hogy nektek nem lehet balhéba keveredni. Mert ellenkező esetben irány a börtön – szólott ismételten a másik, aminek hatására Natsu döbbenten megtorpant. – Középiskolás koromban a fiatalkorúak börtönében gyakran megfordultam. Nektek szarabb lenne, mert ti már elmúltatok tizennyolc. Vagyis inkább csak hárman. Te és a szalmakalapos még fiatalkorúak vagytok. Bár amit találtam rólatok...

– Mi? Az nem lehet, hogy te... – beszélt meglepődve Natsu, aki még idejében visszahúzta az öklét.

Az ütés helyett inkább hátrált két lépést.

– Na, ugye, nem vagy te hülye! – mondta magabiztosan a fekete hajú. – Nanohanában jártam, amikor megtudtam, hogy elköltöztél Magnoliába. A One Piece igazgatója pedig nem árulta el, hogy pontosan hova mentél. Azt meg főleg nem, hogy miért. Ezért pár napja besurrantam a házába. Ott találtam egy bizonyos aktát. Ebben pedig minden adat le volt írva öt bizonyos srácról. Bevallom, néha felkacagtam egy-két történeten. Nagyon érdekes egy társaság vagytok.

– Mit akarsz tőlünk? – kérdezte halkan Natsu, aki ideges volt ettől a helyzettől.

– A többiek nem igazán érdekelnek. Csak te keltetted fel a figyelmemet. Viszont van számodra egy ajánlatom. Biztosra veszem, hogy nem utasítod el. Érdekel, hogy miről lenne szó?

– Ne húzd az időt! Bökd ki, hogy mit akarsz...

– Akkor ezt igennek veszem – beszélt jókedvűen a fekete hajú, majd folytatta. – Felkínálok néhány lehetőséget, és az csak rajtad áll, hogy élsz-e vele. Ha csatlakozol a bandámhoz, akkor megsemmisítem az aktát. Semmilyen bizonyíték nem marad rólatok. Ha nem csatlakozol, akkor több lehetőség közt kell agyalnod. Ha beszélsz arról, ami ma itt elhangzott, akkor nektek reszeltek. Ha titokban tartod a többiek előtt, az már félig jó – kezdett bele a magyarázatba a férfi, míg Natsu csendben hallgatta őt. – De akkor teljesítened kell még valamit: nyerd meg a bajnokságot! Azonban erre csekély esélyt látok. A mi tagjaink nagyon erősek. Eddig még visszafogták magukat, de ma megengedtem nekik, hogy teljes erőből küzdjenek. A sorsolást látva, ma nem harcoltok ellenük. Csak a döntőben futhattok össze egymással. Ha rám hallgatsz, akkor az első lehetőséget választod. Csatlakozol hozzánk, és együtt egy szebb jövőt hozunk létre.

– Nekem is lenne pár feltételem! – reagált dühösen a férfi kijelentésére Natsu. – Ha mi nyerünk, akkor vissza kell adnod az aktát! Nem kell megsemmisíteni! Csak add vissza azt épségben!

– Nem semmi. Még ilyenkor is próbálsz valahogy jól kijönni ebből. De bárhogyan is igyekszel, sehogy se tudsz elmenekülni előlem. Viszont emeljük a téteket: ha nyertek vissza adom az aktát, viszont csak a másik négy haverod papírját kapjátok meg. A tiéd a rendőrség asztalán fog kikötni. Viszont, ha az én csapatom nyer, akkor a barátaid mennek a sittre! Te pedig csatlakozol hozzánk – mondta el feltételeit az idősebbik férfi, míg Natsu döbbenten hallgatta őt. – Míg te szabad vagy, a barátaid a börtönben fognak sínylődni. Érted már? Ebből te nem jöhetsz ki jól...

– Rendben van, áll az alku – válaszolta határozottan Natsu, ami meglepte a másikat. – De ígérd meg, hogyha mi nyerünk, akkor békén hagyod a többieket! Senki ellen nem fogsz bosszú hadjáratot szervezni! A bátyámat is hagyd békén!

– Bolond vagy, Natsu! Kockára teszed a barátaid életét? Ha kikaptok, annak ők látják meg a kárát.

– Nem fogunk kikapni!– jelentette ki határozott tekintet kíséretében Natsu. – Ráadásul, ha nyerünk, akkor Gerardot is békén fogod hagyni. Ezért ígérd meg, hogy nekik semmi bajuk nem fog esni! Érted? Egyiküknek sem! – folytatta a témakifejtését Natsu, miközben mélyen a másik szemébe nézett. – Amúgy nem szeretnék csatlakozni hozzád! Csak a vereség esetén történhet meg az, hogy én elhagyom a Neveletlen bagázs bandáját. Azonban én utálok veszíteni! Pár perce arról dumáltál, hogyha bárkinek is mesélek erről, akkor „nekünk" végünk. Nem fogom a haverjaim életét tönkre tenni! Mindegyiküknek vannak céljai, és ebben nem akadályozhatod meg őket! Nyerni fogunk, és eben száz százalékig biztos vagyok!

– Mert neked nincs célod? – puhatolózott kíváncsian a férfi. – Úgy tudom, hogy van egy barátnőd. Rá nem is gondolsz?

– Miért érdekel téged ennyire, hogy én mire gondolok? Lucyt nem féltem! Bizonyára meg fogja érteni, hogy nem volt más választásom – válaszolta határozottan Natsu. – Amúgy ez a „csatlakozz a bandámhoz" is nagyon gyanús nekem! Azt mondtad, hogy utálod a rokonaimat! Akkor meg miért is érdeklődsz irántam? Bármikor meg tudnál tőlem szabadulni.

– Részben hasonlítunk egymásra. Egyikünknek sem volt könnyű gyerekkora. De a te életed semmi az enyémhez képest! – reagált kissé rosszkedvűen a fekete hajú férfi Natsu kérdésére, miközben ökölbe szorította a kezét. – Bizonyára azt hiszed, hogy rossz ember vagyok. Azonban az én szemszögemből a „Dragneel" család a rossz. Az aktádat olvasta rájöttem, hogy te se szimpatizálsz vele. Legalább van bennünk valami közös. Ellenben veled, én tönkre akarom tenni az életét. Mert lehet, hogy te nem tudsz róla, de nem csak nekem okozott fájdalmat. És ebben az országban sok hozzá hasonló mocskos gazember él. Azonban én megtisztítom az országot ezektől a szennyektől!

– A célod nemes, de biztosra veszem, hogy te nem a helyes úton jársz! – mondta el a meglátását Natsu. – Apám valóban sok galibát okoz a mai napig is, és legszívesebben én is azt tenném, amit te. De úgy vagyok vele, ameddig békén hagy engem, addig nem foglalkozok vele. Egy olyan életre vágyom, amelyben ő egyáltalán nem szerepel.

– Értem. Azonban hidd el, hogyha most még nem is, de valamikor hallani fogsz felőle. És a börtönben nem fogsz tudni ellene mit tenni. Ezért mondom, hogy légy a társam, és akkor nem kell aggódnod a jövődért.

– Nem lehet! Te egy bűnöző vagy! Biztos, hogy a módszereid helytelenek! Én pedig nem akarok bűnözőként élni! Inkább a sitten rohadok meg, de magamtól nem fogok csatlakozni. Ahhoz le kell győznötök minket!

– Értelek. Szóval nem szeretnél velünk lenni. Majd meglátjuk, hogy mi lesz a végén! Sok sikert, Natsu! – búcsúzott el a férfi, de Natsu még utána szólt.

– Akkor elárulod végre, hogy ki a franc vagy te?

– A nevem Zeref, huszonnégy éves vagyok. Mellesleg van egy bandám, aminek a neve: Grimoire Heart – felelt a kérdésre Zeref, majd hátrapillantott. – Ja, és az apám neve pedig Igneel Dragneel – tette hozzá még búcsúzóul Zeref, miközben Natsu le se tudta róla venni a tekintetét.

xxx

A harmadik negyeddöntő is befejeződött. A legjobb négy közt van: Marine5, Sabertooth és a Grimoire Heart. Grayék meccse nemsokára elkezdődik. Időközben visszatért Natsu is, aki nagyon szótlanul ült a padnál. A srácok tudták, hogy valami baj van Natsuval. Azonban hiába kérdezősködtek, nem kaptak megfelelő választ a kérdéseikre. A lelátón lévő barátai is észrevették, hogy valami nem stimmel a rózsaszín hajúval. Már csak azért is, mert reggel Natsu alig várta, hogy végre-valahára küzdhessen.

– Valami nem stimmel, nagyon nem stimmel! – adott hangot a véleményének Laxus, miközben figyelte Natsut. – Lucy, mit csináltál vele az éjjel?

– Hee? Én nem csináltam vele semmi rosszat! Miért kérdezel ilyeneket, Laxus-san? – kérdezte felháborodva Lucy, de Laxus még csak felé se nézett.

– Aha, akkor nem ez a probléma. De valami akkor se stimmel vele – mutatott Natsu irányába a szőke hajú. – Csak nem...

– Mi nem? – kíváncsian várta a választ Lucy, de Laxus nem reagált a kérdésére.

– Lehet, hogy bekövetkezett az, amitől a legjobban féltünk. – sóhajtott egy nagyot Laxus. – Igaz, Gerard?

– Az nem lehet! Egy kis időre vettem le Natsuról a szemem, de ez épp elég lett volna neki? – kérdezte dühösen Gerard, majd felpattant a helyéről, és a kijárat felé vette az irányt. – Rohadj meg, Zeref! – mondta fogcsikorgatva Gerard, aki után többen is utána mentek.

A Grand Line bandájából csak Ace maradt ott Lucyékkel.

– Ace-san, valami rossz fog történni? – kérdezte Lucy, akinek könnybe lábadt a szeme. – Miről beszélt Laxus-san és Gerard-san?

– Igen. Lehetséges, hogy valami rossz dolog fog történni – válaszolta Ace, aki aggodalmasan figyelte a Neveletlen bagázst. – Ne aggódj, Lucy! Sok problémán kerekedtünk felül az évek során. A mostani eset se lesz ettől különb. Ezért kérlek, ne pityeregj tovább. Inkább buzdítsuk őket!

Ace és a többiek ezután hangosan éltették a kedvenc csapatukat, míg azok lent tanácskoztak.

– Itt csak három meccset kell megnyerni! Ezért tudjuk le ezt minél hamarabb. Ki kezdi? – kérdezte a többieket Gray.

– Megyek én – vágta rá egyből Natsu.

– Biztos vagy ebben? Most nem nézel ki jól... – mondta neki Zoro, de Natsu ragaszkodott ahhoz, hogy ő legyen az első.

Luffyék végül beleegyeztek, és Natsu egyből a tatami felé vette az irányt.

– Mi a baja? Nagyon furán viselkedik. Ez nem az a Natsu, akit én ismerek – ecsetelte el a véleményét Luffy.

– Fogalmam sincs. Amikor kiment levegőzni, akkor még semmi baja nem volt. Biztosan csak rossz kedve van. Néha felbosszantja magát a legapróbb csekélységen is – beszélt a társaihoz Sanji, akinek azonban volt egy sejtése, hogy mi történt valójában Natsuval.

"Nem kellet volna egyedül elengednem. Ez az én hibám." Mondogatta magában Sanji, aki igyekezte leplezni a valós érzelmeit.

Az első összecsapás Natsu vs. Gajeel. A két ember várja, hogy a játékvezető elindítsa végre a küzdelmet.

– Sajnálom, Gajeel! De ez a harc nagyon rövid lesz – jelentette ki magabiztosan Natsu, de Gajeel csak mosolygott ezen.

– Gihihihi! Ne sajnálkozz! Én is ugyan ezt akartam mondani – válaszolta Gajeel, majd megkezdődött a régen várt viadal.

Natsu védekezett, miközben az ellenfele megállás nélkül támadott minden irányból. Másfél perc telt el, amikor Natsu ütésre szánta el magát. Azonban túl nagyot lendített, így Gajeel könnyen kikerülte azt. Arcon ütötte Natsut, aki kiesett a szőnyegről. A földön feküdt, miközben a bíró megkezdte a rászámolást.

– Mi van veled, Szalamandra? Ennyire nem vagy formában? Ha így folytatod, veszíteni fogsz – szólt hozzá Gajeel, miközben Natsu erőt vett magán és újból talpra állt.

– Veszíteni? Az nem történhet meg! Bármi is történjen, de nem fogok veszíteni senki ellen se – válaszolta dühösen Natsu, majd folytatódott meccs.

Gajeel be akarta fejezni a küzdelmet, de Natsu hárította a rúgást, majd kigáncsolta a fekete hajút. A Phantom Lord diákja gyorsan feltápászkodott, de Natsu teljes erőből arcon ütötte. Gajeel hátra vágódott volna, de Natsu megragadta az egyik kezét, miközben visszahúzta őt. Gyomorszájon, majd ököllel ismét fejen ütötte Gajeelt. Miután térdre ereszkedett, Natsu egy erőteljes rúgással végleg eldöntötte a harc kimenetelét.

– Hölgyeim és uraim! Az első meccset a Neveletlen bagázs csapata nyerte meg. Natsu Dragneel az elején még határozatlan volt, de úgy tűnik, most már minden rendben van vele. A következő küzdelem: Luffy vs. Lucci! Ne menjenek messze, mert mindjárt kezdünk – mondta még mindig lelkesen Gatz, aki nagyon várta a következő harcot.

Natsu pedig csendben leült a társai mellé. Nem úgy tűnt, mint aki boldog lenne ettől az eredménytől.

– Jó voltál, Natsu! Most pedig én következek. Meglásd, mindjárt kettő-null lesz nekünk – jelentette ki boldogan Luffy, de Natsu csak mosolygott a fiú viselkedésén.

– Sok sikert, Luffy! – válaszolta Natsu, aki ezután ismét magába fordult.

Luffy is érezte, hogy valami nem stimmel a barátjával, de nem volt ideje ezen agyalni. Rob Lucci szembeállt vele, aki rezzenéstelen arccal figyelte az ellenfelét.

– Adj bele mindent, Lordok csapatkapitánya – beszélt hozzá vihogva Luffy, amitől még Luccinak is jobb kedve lett.

– Te is vedd komolyan a küzdelmet, Monkey D. Luffy – reagált vissza Lucci, mielőtt megszólalt a kong.

A két ember nem kímélte a másikat. Ott ütötték egymást, ahol érték. A Lordos többször is a földhöz vágta Luffyt, de a kegyelemdöfést nem sikerül sehogy se bevinnie. Luffy mindig kiszabadult a fogságból, majd ahogy adódott lehetőség egyből visszatámadott. Az ötödik percnél Lucci elkezdett fáradni, és ezt Luffy is észrevette. Még gyorsabb iramot vett fel, amit a fekete kalapos már nem tudott túlszárnyalni. Luffy többször mellkason, majd állon ütötte a vetélytársát, aki vért köpve vágódott előre a földre.

– Kettő-null! A Lordok két legjobb harcosa nem tudta megszerezni a győzelmet. Monkey D. Luffy csapata viszont ismét megállíthatatlan! A következő ütközet: Gray vs. Loki! – Gatz úgy érezte, hogy ez a harc hamar el fog dőlni.

Gray a tatamin álldogált, miközben Loki felé se nézett.

– Mi van, Loki? Haragszol rám?

– Nem, csak gondolkodom, hogy a meccs után mit csináljak. De szerintem itt maradok és szurkolok nektek – válaszolta jókedvűen Loki, amit Gray meglepetten hallgatott.

A mérkőzés elkezdődött, és mielőtt elcsattant volna akár egy ütés is, Loki háromszor a földre ütött. A harcnak rövid idő alatt lett vége.

– Mi történt? Loki feladta a harcot! Ezzel együtt a Lordok kiestek a küzdelemből. Aha, most kaptuk a hírt, hogy a Lordok tagjai sérüléssel bajlódnak, és nem merték a testi épségüket kockára tenni. Így már minden érthető. Sajnálatos, de jogos, hogy nem akarnak még jobban megsérülni.

Akkor jöjjön az elődöntő sorsolása: Sabertooth vs. Grimoire Heart. Ez egy érdekes harc lesz a két csapat között, akik eddig minden meccsüket megnyerték.

A Marine5 vs. Neveletlen bagázs küzdelme is izgalmasnak ígérkezik. A Marine-t tartják a legesélyesebbnek csapatnak a bajnokságban. Viszont, ha tovább akarnak jutni, akkor le kell győzniük a címvédő csapat új tagjait! Az első meccs délután háromkor kezdődik el – tájékoztatta az embereket Gatz, miközben Gray még mindig az előző jeleneten csodálkozott.

– Sajnálom, Gray-senpai! Sajnos valóban sérüléssel bajlódunk. Tegnap este belefutottunk egy erős tagba, aki csúnyán elbánt velünk. Ha velünk lett volna Gajeel-senpai és Lucci-senpai, akkor bizonyára minden másképp alakult volna – magyarázta a jelenlegi helyzetet Loki, miközben Gray figyelmesen hallgatta a szemüveges barátját.

– De mégis ki tette ezt veletek?

– A Grimiore Heart egyik embere, akit Zancrownak hívnak! – válaszolt rosszkedvűen Loki, majd folytatta a beszédet. – Zancrow egy veszélyes alak. Senpai, ne becsüljétek le őket! Gondolkodtunk, hogy jelentjük az esetet, de mivel balhés társaságnak ismernek minket, biztosra veszem, hogy nem hinnének nekünk.

– Várj egy percet! De ők nem velünk fognak elődöntőzni. Nem biztos, hogy ők jutnak tovább.

– Ismerem a Sabertooth erejét. Erősek, de az a csapat még erősebb! – vágott a szavába Loki. – Remélem, hogy egy jós veszett el benned, és valóban nem nekem lesz igazam! Senpai, ha megbocsátasz, most mennék. További sok sikert kívánok nektek! – búcsúzott el Loki, majd Gray visszatért az övéihez.

– Ez eléggé könnyen ment! Máris a legjobb négy között vagyunk – ünnepelt önfeledten Luffy, de Sanji fejbe vágta a fekete hajút.

– Hülye, még korai az ünneplés! Elsőnek jussunk be a döntőbe! Azt pedig, ha megnyerjük, akkor valóban lesz okunk az ünneplésre – válaszolta Sanji, aki automatikusan a zsebében kezdett el kotorászni. Ekkor vette észre, hogy nincs nála több cigaretta.

– Peched van, göndörkém! Amúgy is le kéne állnod a dohányzással. Legalábbis a verseny alatt nem kéne cigizni. – szólt be neki Zoro, és mielőtt Sanji reagálhatott volna erre, Natsu közbe szólt.

– Srácok, nem baj, ha egy kicsit kiszellőztetem a fejem? Ma nem érzem jól magam...

– Persze, menj csak! Több mint három óránk van a meccsig. Addig pihend ki magad – válaszolta neki Sanji, majd Natsu el is indult a kijárat felé.

Már látótávolságon kívül járt, amikor Sanjinak feltették azt a bizonyos kérdést.

– Gyerünk, kukta! Mondd el az igazat! – kezdett bele a témába Zoro. – Te tudod, hogy mi a baja. Jól mondom?

– Sajnálom, de nem mondhatom el nektek! Megígértették velem, hogy...

– Sanji, ne csináld ezt! Tudnunk kell, hogy mi történt vele – vágott a szavába Luffy, aki jelenleg aggódót a barátja állapotáért.

– Nem lehet! Laxus-san meg fog engem ölni...

– Ugyan már, titokban fogjuk tartani előtte! Kérlek, Sanji! – Grayt is nagyon érdekelte, hogy jelenleg mi bántja annyira Natsut.

– A fene vigyen el benneteket! Rendben van. Elmondom az igazat. De bármi történjen, erről ne beszéljetek előtte! Világos? – kérdezett vissza Sanji, majd részletesen elmesélt mindet, amit Laxustól hallott nemrégiben.