13. Tizenöt kérdés
Lucy a lakótársait arra próbálta rávenni, hogy töltsenek ki egy általa készített kérdőívet. A maga módján szeretett volna még többet megtudni róluk. Azonban nem gondolta volna, hogy ilyen nehéz meggyőzni őket. Az állandó noszogatásuk végül mégis csak meghozta az eredményt. Az öt fiú engedett a lány kérésének, és megválaszolták azokat. Késő este volt már, de Lucy még mindig a lapokat olvasgatta.
Első kérdés: Szereted-e, illetve mit jelent számodra a család? Válaszát indokolja!
Natsu: Nehéz kérdés, mert a vér szerinti rokonaimat szinte sosem látom. Meg nem is érdekelnek igazából. Én inkább a legjobb barátaimat tartom a családomnak. Rájuk mindig számíthatok.
Gray: Kedvelem őket. A múltkor elment az internet úgy három órára. Ez idő alatt kiderült, hogy nagyon jó fejek. De a viccet félre téve, én imádom őket. Ha velük vagyok, minden nap egy új kaland, amibe érdemes belevágni.
Sanji: Az otthoniakat nem nagyon érdekli, hogy mi van velem. Ezért én is magasról teszek rájuk. Van négy fiútestvérem. Állandóan csak zabálnak. De boldog vagyok, amikor látom, hogy jó ízűen falatoznak. Ezért igen, kedvelem őket.
Luffy: Igen, én szeretem a családomat. Akiben megbízok és tudom, hogy mindig ott vannak, ha segítség kell, na, ők jelentik számomra a családot. Szerencsére nagy a rokonság.
Zoro: Luffy, Gray, Natsu és perverz Sanji a családom. Talán még három lány van, akire úgymond lánytestvérként tekintek. Igaz, sok velük a probléma. Az egyik évekig szóba se akart velem állni. A másikat pedig nemrég ismertem meg, de mivel normális lány és velünk lakik, elkerülhetetlen volt, hogy növeljen a családom létszámát. Az új húgom annyira makacs, hogy órákig zaklatott csak azért, hogy kitöltsek egy kérdőívet...
Második kérdés: Ha nyernél egymillió belit, mire költenéd?
Natsu: Vennék egy új ágyat. Kezdem megutálni a matracot. A legjobb haverjaimmal elmennék Whiskey Peak-be, és napokig csak buliznánk. De százezer bellit mindenesetre megtartanék.
Gray: Semmire se. A pénz mindig jól jön, de most nem költenék semmi felesleges dologra sem. Maximum a kert végébe építenék egy medencét. A medence király!
Sanji: Egy nagyobb hűtőt, mert Luffy annyit kajál, hogy a többieknek szinte semmit se jut. Vennék egy vastag láncot, lakattal együtt. Ezt is inkább az éjjeli portyázók miatt tenném. Meg csináltatnék egy hatalmas egérfogót, ami a Luffy nagyságú embereket el tudja kapni. Meg minden hölgynek egy szál rózsát vennék. Bár ez a pénz kevés lenne hozzá...
Luffy: Természetesen kajára költeném az egészet. De mivel rendes srác vagyok, az itthoniakat is magammal vinném, és együtt felzabálnánk a város összes éttermét. Sok zaftos hús... Milyen jól hangzik.
Zoro: A pénz egy részét a helyi árvaháznak adnám. A másik részét szétosztanám a többiek közt. Ami meg kevés pénz megmaradt, azt piára költeném.
Harmadik kérdés: Szerinted mit fogsz csinálni tíz év múlva?
Natsu: Gondolom, dolgozni fogok, de azt nem tudom, hogy hol. Még azt se tudom, hogy mit csinálok holnap, nemhogy tíz év múlva...
Gray: Fogalmam sincs. Csak annyiban reménykedem, hogy nem a sitten fogok ülni.
Sanji: Természetesen lesz egy saját éttermem, ami az ország legjobb ételeit fogja elkészíteni. Én leszek a legjobb szakács.
Luffy: Nem tudom. Ezen még sosem gondolkodtam.
Zoro: Tíz év? Az nagyok sok idő. Ha megélem, ígérem, megválaszolom ezt a kérdést.
Negyedik kérdés: Milyen embernek tartod magad?
Natsu: Mostanában egy önző kis köcsögnek tartom magam. De erről inkább nem beszélnék. Általában szerintem egy hétköznapi, normális srác vagyok, akinek átlagos gondjai vannak. Azt azonban nem tudom, hogy másnak mit jelent az „átlag" szó...
Gray: Mondanám, hogy tökéletes vagyok, de ez nem így van. De, ha az elmúlt időszakot figyelembe veszem, akkor inkább szerencsétlennek mondanám magam.
Sanji: Én egy gentleman vagyok. Ennyi.
Luffy: Jó humorú, vicces, vidám, meggondolatlan, és sokszor éhes embernek tartom magam...
Zoro: Ha egy másik ember bőrében lennék, és meglátnám a mostani énemet, akkor egyből hívnám a rendőrséget. Ez jó válasznak?
Ötödik kérdés: Ha egy embert elvihetnél egy koncertre, kit vinnél magaddal?
Natsu: Attól függ, hogy milyen együttes lépne fel. De szerintem egy lányt vinnék magammal... Ráérsz?
Gray: A barátnőmmel mennék! Ja, hogy nincsen nekem... Akkor téged vinnélek. A többiekkel nem lehet ilyen rendezvényre menni, mert csak balhé lenne belőle...
Sanji: Lucy-chan, persze, hogy veled mennék. Ezek a tökfilkók megvadulnának egy koncerten, és nem jó értelemben... Hidd el, én tudom.
Luffy: Még veled nem voltam egy ilyen helyen sem, szóval téged választanálak. Ha kell, akkor meg a többiekkel saját koncertet csinálunk.
Zoro: Legyen jó napod, most az egyszer velem jöhetsz. Remélem, te nem hányod le a körülötted lévőket...
Hatodik kérdés: Van-e kedvenc idézeted? És ha igen, mi az?
Natsu: „Ha valami nagyon értékes neked, míg el nem veszíted az életed, ezzel a két kezeddel kell megvédened."
Gray: „Amikor egy ember gyűlöl, és nem ismeri el a másik létezését, a szeme, amivel ránéz, ijesztően hideg tud lenni."
Sanji: „A szerencse is egyfajta tudás."
Luffy: „Nincsenek álmaim, mert mindet valóra váltom."
Zoro: „Szerinted mikor hal meg egy ember? Talán, amikor keresztüllövik a szívét egy golyóval? Nem. Amikor elkap egy gyógyíthatatlan betegséget? Nem. Hanem akkor, ha elfelejtik."
Hetedik kérdés: Milyen üzenetet kaptál utoljára? (SMS)
Natsu: Tisztelt ügyfelünk! Egyenlege 300 beli, illetve öt perc alá csökkent...
Gray: Készülj, mert holnap egész nap csak futni fogsz!
Sanji: Bocsi, de van barátom!
Luffy: Mondtam már, ma későn érek haza. Rendelj magadnak valami kaját...
Zoro: Marimo! Hányszor mondjam el neked, hogy ne verj szét minden berendezést. Egyáltalán, mit ártott neked a mikró?
Nyolcadik kérdés: Mi a csengőhangod?
Natsu: Pay money To my Pain – Weight of my pride
https://youtu.be/eqfDSb648g8
Gray: One Ok Rock – The beginning
https://youtu.be/zMbXsw7Ma0g
Sanji: Nano – Sable
https://youtu.be/LxBKsbcSXGo
Luffy: Fall out Boy – Centuries
https://youtu.be/vR18NP-acL4
Zoro: Adelitas Way – Invincible
https://youtu.be/H3maemHRKjw
Kilencedik kérdés: Mi az, ami a legjobban idegesít téged?
Natsu: A kétszínű embereket ki nem állhatom.
Gray: Amikor tehetetlen vagyok valami kapcsán. Na, az roppant bosszantó tud lenni.
Sanji: Marimo. Mindig felbassza az agyamat. De leginkább azokat utálom, akik lekezelően beszélnek hozzám...
Luffy: Amikor bántják a barátaimat. Olyankor mindent és mindenkit laposra vernék.
Zoro: Ebből kettő is van. Az első helyen azok állnak, akik belém kötnek. Második helyen a szőke kukta...
Tizedik kérdés: Van-e különleges tehetséged?
Natsu: A hülyeség annak számít? Mert akkor van belőle bőven...
Gray: Nagyon gyorsan tudok vetkőzni. Annyira, hogy én magam se veszem észre. Csak akkor, amikor már késő...
Sanji: Sokan megdicsértek, amikor az én ételeimet ették. Ki tudja, lehet, hogy végre el is hiszem, amit mondanak...
Luffy: Fogalmam sincs. Azt mondják, hogy jól bunyózok. De ezt nem tudom, hogy tehetségnek lehet-e mondani...
Zoro: Amikor kell, türelmes tudok lenni. Ezt azért mondanám különlegesnek adottságnak, mert ritkán fordul elő, hogy az is maradok...
Tizenegyedik kérdés: Alma vagy narancs?
Natsu: Inkább alma, de a másikat is megeszem.
Gray: Narancs.
Sanji: Mindkettő finom, szóval döntetlen.
Luffy: Narancs. De ha kell, megeszem az almát is. Azonban még mindig a hús a király!
Zoro: Felőlem lehet bármilyen gyümölcs, csak meglehessen inni pálinka formájában...
Tizenkettedik kérdés: Kutya vagy macska?
Natsu: Macska párti vagyok.
Gray: Jöhet mindkettő.
Sanji: Kutya.
Luffy: Lehetne inkább gorilla? A gorillák kemények...
Zoro: Kutya, macska, tigris, kígyó, medve, krokodil... Mindegyiket legyőzőm.
Tizenharmadik kérdés: Mikor sírtál legutoljára?
Natsu: Egy éve...
Gray: Régen... Utálok sírni.
Sanji: Nem emlékszem, talán öt éve...
Luffy: Általános iskolás koromban.
Zoro: Én egy kemény csávó vagyok, ezért én sose sírok. De talán három éve történt, hogy valami a szemembe ment...
Tizennegyedik kérdés: Mit csinálnál, ha zombi apokalipszis lenne?
Natsu: Ez egy jó kérdés. Elsőnek is keresnék egy olyan helyet, ahol bőven van élelem és víz. Kellenek fegyverek is. Biztos vagyok benne, hogy lepuffantanék pár zombit. De a legfontosabb, hogy egy biztonságos helyet keresnék. Már ha lesz ilyen...
Gray: Elsőnek valami fegyvert keresnék, amivel meg tudom védeni magam. Amúgy az se mindegy, hogy milyen zombik kergetik az embert. A lassú vagy a másik fajta, aki futásban olimpiai csúcsot tudna dönteni... Próbálnék minél északabbra, hidegebb helyre menni. Szerintem, ott több esélyem van a túlélésre, mint egy veszélyekkel teli, millió ember lakta városokban.
Sanji: Fegyver, kaja, pia és óvóhely. Az első három nagyon fontos, hogy túléljük. Csak olyan emberekkel lennék egy csoportban, akiket régebb óta ismerek. Ellenkező esetben egyedül harcolnék a világ ellen...
Luffy: Nem vagyok jó a fegyverhasználatban, szóval lehet, hogy engem már az elején megennének... De ha túlélem, akkor mindent megtennék, hogy életben maradhassak.
Zoro: Fognám a kardomat és szép lassan kisétálnék az utcára... Mondanám, hogy elhagyom a várost, de mivel mindig eltévedek, ezt se lenne könnyű megvalósítani. De amúgy nem csak a zombikat kerülném el. Az életben maradt emberek szerintem veszélyesebbek lennének, hiszen bármit megtennének a túlélés érdekében.
Tizenötödik kérdés: Milyen embernek tartod Lucy Heartfiliát?
Natsu: Lucyt? Egy kedves, okos, aranyos, csinos, kíváncsi, bosszantó, makacs, néha félelmetes nőnek tartom. De, ha nem lenne ilyen, akkor nagyon unalmas lenne az életem. Az ízlése is jó, hiszen nem sok olyan jóképű barátja van, mint mondjuk én. De az a legjobb benne, hogy tudja, hogy mit akar az életben. Márpedig nem sok ilyen emberrel sodort össze az élet...
Gray: Csinos, okos, vidám csaj, aki törődik a körülötte lévőkkel. Megbízható lány, akire bátran számíthat az ember. Örülök, hogy megismerhettem őt.
Sanji: Lucy-chan egy gyönyörű teremtés. Ezen kívül egy végtelen aranyos lány. Vagyis szerintem az. Plusz még okos is. Esküszöm, ritka az olyan ember, akiben megbízhatok. Azonban ő ebbe a kategóriába sorolható.
Luffy: Rendes lány, aki segít nekem, hogy ne bukjak meg matekból. Ezen kívül egy jó barát, akivel sok ökörséget lehet leművelni. Már ha nem akarja emiatt kicsinálni a körülötte lévőket. Olyankor félelmetes...
Zoro: Egy jó eszű csaj, aki ha kell, magabiztosan viselkedik. Még akkor is, amikor nincs igaza. De inkább ilyen legyen. Az is jó benne, hogy nem nyafog állandóan. Szerintem egy remek ember. Vagyis sokkal jobb, mint amilyenek mi öten vagyunk.
Lucy az utolsó sort is elolvasta. Ha csak egy kicsit is, de többet tudott meg róluk. Sok érdekes információt osztottak meg vele, olyanokat is, amit nem biztos, hogy mindenkinek elmondanának.
Némelyik választ roppant viccesnek találta. De olyan is volt, amikor belegondolt, hogy valójában mire gondolhatott az illető. A legjobb az egészben, hogy időt szántak rá. Pedig biztos, hogy nem sok kedvük volt ezt a tesztet kitölteni. Amúgy pedig még rengeteg ideje van, hogy még jobban megismerje az öt fiút. Gondolta magában Lucy.
Végül elálmosodott és úgy döntött, hogy lefekszik aludni. Nem kellet pár perc, és mély álomba merült.
Azonban azt még egyikük se tudta, hogy nemsokára hatalmas változás lesz az életükben. Egy olyan, amit nem biztos, hogy harc nélkül meg tudnak oldani...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro