11. Sportfesztivál III.
A szerdai napon a röplabdáé a főszerep. Három csoportra osztották az osztályokat és minden csoportelső jut a döntőbe, ahol egy körmeccsen dől el, hogy ki nyeri meg a játékot. A ponthatárok ma is változtak. Az első helyezett tizenöt, a második tizenhármat, a harmadik tíz pontot kap. Akik nem jutottak tovább a csoportból: a második helyezettek nyolc, a harmadik öt, a negyedik helyen állók pedig három ponttal lesznek gazdagabbak. A legizgalmasabb a B. csoport, ahol a jelenlegi két bajnokesélyes csapat nemsokára összeméri az erejét.
– Üdvözlök mindenkit! Itt Jason beszél, egyenesen Magnoliából – üdvözölte jókedvűen a diákokat Jason, aki már türelmetlenül várta a mai röplabda mérkőzést. – Végre elérkezett a pillanat. Ez a meccset nevezhetnénk döntőnek is, hiszen aki ma nyer, az valószínűleg megnyeri a körmeccs döntőjét is. A 12. C vs. 11. A küzdelme sok embert érdekel. A lelátók zsúfolásig megteltek. Nem csodálom, hiszen eddig a Sportfesztiválon nagyon szoros küzdelmeket láthattunk tőlük. Mindkét csapat megverte a 9. B és 10. A osztályát kettő-nullra. Szóval eddig két játszma alatt letudták a meccseiket.
Kezdjük a játékosok bemutatását! A tizenegyedikesek kezdőfelállása: Minerva Orland, Yukino Agria, Olga Nanagear, Rufus Lore, Cobra és Midnight.
A tizenkettedikesek kezdőfelállása a következő: Levy McGarden, Usopp, Juvia Lockser, Lucy Heartfilia, Lyon Vastia és Gray Fullbuster.
Érdekes, hogy a versenyen, most egyedülálló módon három lány is a kezdőfelállásban játszik. De ez ne tévesszen meg senkit se. Ez a három hölgy remek röplabdás. Fiúkat meghazudtoló erővel ütik meg a labdát. Az egész mezőny legalacsonyabb játékosa Levy-chan. Mindösszesen százötvenöt centiméter magas. De az ugrásai fantasztikusak! Nem is értem, hogy egy ilyen pöttöm lány, hogy tud olyan magasra ugorni. Szerintem rajtam kívül senki se gondolná, hogy a kedvenc sportja a röplabda. A csapatok pedig megkezdték a játékot. Gray feldobja a labdát és tiszta erőből megüti. Yukino vetődik, de nem tudja visszajuttatni a labdát...
Az állás eddig nagyon egyoldalú, huszonhárom-tizenötre vezet a végzős csapat. Lyon remek mozdulattal fogadja a labdát, Usopp feladja azt Levynek, aki már ugorva várta a passzt. Szép ütés. Huszonnégy-tizenöt. Lucynél van most a labda. Feldobja és átüti a másik oldalra. Minerva fogadja, és Rufus adja fel Organák. Ő megüti, de Gray sáncolja. A labda a tizenegyedikesek oldalára esik. Huszonöt-tizenöt. Vége az első játszmának.
xxx
– Hajrá, srácok! Nagyon jól játszotok! Így tovább! – buzdította őket Natsu.
– Ez nem semmi. Levy-chan nagyon jól játszik. Ha magasabb lenne, szerintem válogatott játékos is lehetett volna belőle – mondta el az észrevételét Sanji.
– Miért? Így nem lehet az? Lehet, hogy kicsi, de rohadt nagyot tud ugrani! – adott hangot a véleményének Zoro.
– Amúgy Usoppból se néztem volna ki, hogy jól röplabdázik...
– Mi van veled, göndörkém? – puhatolózott gúnyolódva Zoro. – Inkább örülj annak, hogy jól játszik! Sokkal jobb a csapatnak, hogy ő van a pályán és nem mi.
– Jól van, na, csak olyan furcsa, hogy ilyen jól játszanak, de minden évben rossz eredményeket érnek el. Szerinted ez nem furcsa? – faggatózott továbbra is Sanji.
– Ezen ne lepődj meg. Nem hangoztatták ugyan, de a legutóbbi vereségük óta mindennap gyakoroltak. Ez pedig meg is látszik a mai eredményükön – válaszolt készségesen a kérdésre Kana, aki éppen Sanji mellett foglalt helyet.
– Értem már. Ez tényleg nem semmi. Ha már ők ennyit güriztek, akkor holnap nekünk is muszáj lesz mindent beleadni – jelentette ki magabiztosan Sanji, és a többi társához hasonlóan, kiabálva biztatta a többieket.
xxx
– Kezdődjék hát a második játszma! A csapatoknál nem történt játékos csere. Az állás már valamennyivel szorosabb, mint az első szettben. Cobra és a többiek minden bizonnyal eltökélték, hogy most kiegyenlítenek. Az állás eddig huszonegy-húsz. Lassan, de biztosan a végéhez érünk. Juviának hála a különbség megint nőtt. Orga ma nem tudja átütni az előtte tornyosuló páros falat, nevezetesen Grayt és Lyont. Minden ütése visszapattan. Sajnos, ma nagyon gyengén teljesít.
Akárcsak Midnight. A felé tartó labdákat a mai meccsen kifejezetten rosszul fogadja. Amennyit csak lehetett az alapvonalon túlra juttatta. Cobra és ő szóváltásba keveredik, ami miatt a hangulat csak még feszültebbé tette a játékukat. Végül Levy megadja a kegyelemdöfést. Huszonöt-húsz. Vége a meccsnek. Kettő-nullra nyert a 12. C osztálya.
– Usopp csapata ma megállíthatatlan volt! A nap későbbi folyamán a hátralévő két meccset is simán megnyerték. Ennek a győzelemnek köszönhetően azonos pontszámban, holtversenyben állnak a 11. A-val. Mindkettejüknek százharmincegy pontja van... – ecsetelte el a látottakat még mindig nagy boldogsággal Jason.
xxx
A délutánt pihenéssel töltötték el. Most, hogy végre utolérték az ellenfeleiket, alig bírták kivárni a holnapi napot. Natsu hanyatt fekve aludt a matracán. Mióta Lucy náluk lakik, még mindig nem vett magának új ágyat. A lány bekopogott, de mivel nem jött válasz, bement a szobába. Leült az ágyszélére és figyelte, ahogyan a fiú fura hangokat ad ki, miközben alszik. „Lehet, hogy rosszat álmodik?" Gondolta magában Lucy.
– Lu-cy – motyogta alig hallhatóan Natsu.
– Natsu? Ébren vagy? – kérdezte tőle kíváncsian Lucy, de válasz nem érkezett. – Vajon miről álmodik? – Lucy közelebb hajolt hozzá, hátha el tud csenni még néhány értelmes szót.
Azonban nagy pechére Luffy megzavarta ebben. A szalmakalapos ajtónyitáskor nagy hanggal volt, miközben Zorónak kiabált, aminek hatására Natsu is felébredt. A fiú meglepődött, amikor Lucyt meglátta, aki még mindig mellette guggolt. Mielőtt észbe kapott volna Zoro és Luffy összeverekedtek, ezáltal teljes káosz keletkezett a szobában. Natsuban ekkor több kérdés is felmerült.
„Miért van itt Lucy? Mióta figyel engem? Ugye nem beszéltem álmomban? Luffy mondta neki, hogy néha szokott beszélni. Lucy miért bámul még most is engem? Az a két hülye meg mi a francért verekszik?" Az utóbbi kérdés kivételétől, a többire nem kapott választ.
xxx
Az időjárás gyönyörű volt csütörtökön. Az ég felhőktől mentes. A Fairy Tail középiskolában elérkezett a végső megmérettetés első szakasza. Délelőtt váltófutás lesz a program, ahol is minden osztályt öt ember képvisel. Az összetétel nincsen meghatározva, így bárki futhat. A ponthatárok erre a versenyszámra: az első helyezett csapat tizenkét pontot kap. Az utánuk lévőknek pedig eggyel csökken a megszerezhető pont.
– Üdvözlök mindenkit! Hát ez a nap is eljött! A csütörtök sok meglepetést tartogat. Eljött az a pillanat, amikor a csapatok változtatni tudnak a tabellán. Igaz, erre leginkább délután lesz a legnagyobb esély, de egyelőre még ne szaladjunk ennyire előre – kezdett bele a beszédbe Jason, majd lelkesen folytatta a tudósítást. – Vajon ki nyeri a 5x100 méteres váltófutást? Sok emberrel beszéltem reggel, és eléggé megosztott volt a válaszadás. A legtöbben a 11. A osztályára voksoltak. De arra a kérdésre, hogy szerintük kik a Sportfesztivál meglepetés osztálya, arra egyértelműen a 12. C-t mondták.
Az elmúlt három évben mindig a tabella végén kullogtak. Tavaly pedig be kellet érniük az utolsó hellyel. Azóta egy év telt el, és gyökeres változás történt. Új diákokat kaptak, akik nagyon jól teljesítettek. Megtudtam, hogy annyira nem voltak közkedveltek. Itt a „voltak"-on van a hangsúly. Ezek a srácok szívüket-lelküket beleadják csak azért, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. Ez az elszántság több ember szívét is megérintette.
Mostanra már a nézők nagy része melléjük állt, és lelkesen buzdítják őket. A délelőtt folyamán ők lesznek a porondon. Jöjjön akkor a 12. C osztály csapata. Az első futó Roronoa Zoro. A második Sanji. Harmadikként megy Natsu Dragneel. Mögötte a negyedik, Gray Fullbuster. Az utolsó pedig Monkey D. Luffy. Én mondom, ez egy nagyon király csapat! Nem tudom elképzelni, hogy veszítsenek! Azonban van még egy olyan osztály, amiben szintén tehetséges diákok vannak.
Amikor elsősök voltak másodikként végeztek a Sportfesztiválon. De tavaly már könnyedén megnyerték azt. A 11. A a bajnokság legnagyobb esélyese. Vajon ma sikerül nyerniük? A csapat névsora a következő: elsőként indul Cobra. Utána Midnight következik. Harmadikként Sting Eucliffe, míg utána Rufus Lore jön. A sort pedig Rogue Cheney zárja.
A verseny a következőképpen fog lezajlani: az első emberek kezében egy váltóbot lesz. Ezzel együtt kell szaladni, majd váltásnál a másik kezébe kell átjuttatni. Az első emberek már a rajtvonalnál állnak. Szinte tapintani lehet a feszültséget. A szurkolók is izgatottan várják a rajtjelet. Most kapom a hírt, hogy két perc múlva kezdünk! Szóval ne menjek messzire, mert mindjárt startolunk! – Jason érdeklődve várta, hogy ma melyik osztály lesz a bajnok.
xxx
Zoro eközben elmélkedett.
Ha valaki azt mondja nekem tavaly, hogy én versenyen fogok gürizni, biztos vagyok benne, hogy kiröhögtem volna. Egyáltalán miért is csinálom ezt? Gildarts-sensei ajánlata miatt? Hiába hangzik jól, ha a többi tantárgyból úgy is megbuktatnak. A másik négy hülye lenne az, akinek meg akarok felelni? Lehetséges. Ha nem bizonyítok, akkor állandóan ezzel fognak szívatni. De leginkább az érdekel, hogy mire vagyok most képes. Utálok veszíteni. Főleg a perverz szakács ellen. Istenem, ahogy rá gondoltam rögtön megfájdult a fejem. Sose fogok tőle megszabadulni... Egyébként vajon Nami eljött a versenyre? Azt mondta, hogy ma nem megy suliba. Luffynak nem mondtam el, hogy találkoztam vele még a múltkor. Ha megtudja, akkor egész nap utánam fog loholni... Majd később tisztázom ezt. Most pedig fussunk.
– A verseny elindult. Zorót mintha puskacsőből lőtték volna ki. Nagyon jól rajtolt. De Cobra a nyomában van. Mindketten százhúsz százalékot adnak bele. Ezek a mai kölykök lenyűgözőek! Mit ne adnék, hogyha újból gimnazista lennék... De eljött a váltás ideje. Zoro az első. Cobra a második. Sanji már várta Zorót. Elvette a váltóbotot és teljes erejéből meglódult.
xxx
Hülye, Marimo! Nem tudtad volna egy kicsit visszafogni magad? Majdnem leszakítottad a karomat! De mivel elsőnek értél be ezért nem tehetek szemrehányást! De miután ennek a szarnak vége, elmondod, hogy ki az a Nami-chan? Véletlenül ugyan, de meghallottam, amikor a telefonon keresztül beszéltél vele. Szerencsétlen lány, nem irigylem. Pont ezzel a tökfilkóval szeretne összejönni? Most jut eszembe, ha nyerünk, ezeknek a barmoknak és az aranyos lányoknak ünnepi lakomát kell főzni. Hú, bassza meg, nincs otthon liszt! Hazafelé muszáj lesz megállni a boltban!
– Sanji a társához hasonlóan továbbra is tartja az első helyet! Midnight pedig szorosan követi őt. De már elérkeztünk az újabb váltáshoz. A következő ember Natsu lesz.
xxx
Nyerni kell, nincs mit tenni. De vajon mi a franc történt reggel? Nem emlékszem, hogy volt valaha is olyan, hogy Zoro reggel csendben viselkedett volna. Legtöbbször ez idő tájt Sanjival verekedett valami hülyeség miatt. Mondjuk ma ő se volt százas. Valamiért nagyon bámulta Zorót. Csak nem került homok a gépezetbe... Luffy pedig valamiért alig evett. Gray meg hozta a perverz énjét. Amikor Lucy meglátta meztelenül, kis híján elájult. De nem tudtam, hogy ennyire könnyen zavarba lehet őt hozni. Minden rosszban van valami jó. Bár én inkább hánytam volna. Azt a köcsögöt elverem, csak elsőnek nyerjünk!
– Natsu a váltóbottal kezében futásnak eredt. Sting pedig mellette lohol. Nagyon szoros az állás. Talán egy kicsivel Natsu vezet. Olyan gyorsan mennek, hogy már mindjárt a végére érünk. Gray átvette a botot, és elindult.
xxx
Ilyen jól már régen aludtam. Ma száz százalékos formában vagyok. Bár azt nem értem, hogy miért viselkedett ma mindenki furán? Natsu egy idióta, így vele nem foglalkoztam. Lucyt megértem, hiszen csak lányból van. Ritkán láthatott eddig meztelen férfit... Amúgy Sanji mintha egy kicsit odaégette volna a reggelit. Nagyon ropogós volt. Zoro meg nem szólt be emiatt. Ráadásul Luffy szinte semmit se evett. Pedig ő szeret enni. Azért ennyire nem volt szar a kaja. Egyáltalán, most miért is gondolok rájuk? Inkább erre kéne koncentrálnom...
– Gray és Rufus fej-fej mellet halad. Nem tudnak egymás mellől elszakadni. Most pedig jöjjön a végjáték. Nemsokára eldől, hogy ki nyeri a váltófutást! Luffy megragadta a váltóbotot.
xxx
A picsába, nagyon fáj a jobb lábam! Lépni is nehéz, nem hogy futni. Azonban nem okozhatok csalódást a többieknek. Muszáj mindent beleadnom. A fenébe, rohadt éhes vagyok. Miért pont ma reggel nem volt étvágyam? A többiek meg olyan szúrós tekintettel néztek engem. Csak nem rájöttek, hogy megsérültem? Akkor miért nem állítottak meg? Nem, őket ismerve, sose szólnának emiatt. De már nincs több erőm. Ez a Rogue srác tele van energiával. Biztos jól megreggelizett... Sajnálom, srácok. Ez nem fog menni...
– Hajrá, Luffy! Ne add fel! – kiabálta egy éles hang a szurkolók közül. Luffy felismerte ezt a hangot.
– Éhes vagyok! – kiáltotta hangosan, majd az összes megmaradt erejével meggyorsította tempóját.
– Ez... Ez... Oltári! Monkey D. Luffy ért be elsőként a célba! Pedig úgy tűnt, hogy elfáradt a végére. Micsoda fantasztikus futást láthatunk. Egyszerűen hihetetlen. A 12. C nyerte a 5x100 méteres váltófutást! Mindenki Luffyhoz szalad. Az egész osztály őt és a többieket ünnepli. Ezzel a győzelemmel átvették a vezetést.
Másodikként a 11. A futott be. Látszik rajtuk a csalódottság. De sebaj, a délután még fordíthatnak az álláson. Harmadik lett a 12. B. Sajnálatukra, most egyáltalán nem tudtak beleszólni az első helyért vívott harcba.
Most pedig jöjjön a délutáni program: az osztályok kidobóst fognak játszani. Mindenki fog mindenkivel játszani. A meccs addig tart, míg az ellenfél csapatából ki nem ütik az utolsó embert. A létszám attól függ, hogy melyik osztály van kevesebb taggal. Hozzájuk lesz mindig igazodva a létszám. Egy győzelemig tart a játék, így értelemszerűen nincs visszavágó! Ezért már a legelején be kell vetni minden tudást. A ponthatárok pedig leegyszerűsítődtek. A győztes csapat öt, a vesztes pedig nulla pontot kap. A maximális pontszám, amit ellehet érni az ötvenöt pont. Szóval még változhat a tabella állása – tájékoztatta az embereket Jason, majd bejelentette, hogy két óra múlva folytatódik a fesztivál.
xxx
Usopp és a többiek ezután visszamentek a saját tantermükbe. Arra gondolt, hogy most kell egy kis biztatás azoknak is, akik eddig nem nagyon szerepeltek a Sportfesztiválon.
– Először is köszönöm mindenkinek, hogy idefáradt! Nyugodt szívvel mondhatom, hogy ilyen jól még sose teljesítettünk a Sportfesztiválon. Ezen ne lepődjön meg senki sem. Most fog kifizetődni az, amit az elmúlt három évben kínkeservesen végig szenvedtünk. Megaláztak, lenéztek minket. Az egész iskola rajtunk röhögött. De most végre el tudjuk hallgattatni a rosszakaróinkat, és azok megjegyzéseit.
Sokan azt mondják, hogy azért állunk ilyen jól, mert jött néhány új diák. Igen, ebben igazuk van. Nélkülük nem biztos, hogy ilyen jól állnánk a tabellán. De nem csak ők mutatták meg, hogy mint tud a 12. C! Szerintem, az osztályé az érdem nagy része.
Ha kellett szurkoltatok, buzdítottátok az osztálytársaitokat! Most is a lányok milyen lakomát terítettek elénk. Sütemény, üdítő, minden van az asztalokon. Még zászlónk is lett az utolsó napra. Mi ez, ha nem egy jó közösség?
Azonban van még egy fontos feladat. Meg kell nyernünk a kidobóst. Bocsánat, rosszul fogalmaztam. Meg fogjuk nyerni a kidobóst! Így mennyivel jobban hangzik. De ehhez mindenki elszántságára, kitartására, erejére lesz szükség. A száz százalék most nem elég. A győzelemhez még több kell!
Ezért bármi is történjen, mi egy csapat vagyunk. A világ pedig nemsokára megtudja, hogy mi lettünk a Fairy Tail bajnokai! Hajrá 12. C! Mindent bele! – lelkesítette Usopp a teremben lévőket, aminek meg is lett az eredménye.
A diákok ettől még magabiztosabbak lettek. Úgy érezték, hogy nem veszíthetnek senki ellen se...
xxx
Mielőtt még elérkezett volna a végső megmérettetés, Zoro és Luffy egymás közt trécseltek.
– Komolyan mondom neked, hogy Nami hangját hallottam akkor! Ellenben a verseny után hiába kerestem, végül nem találtam meg... Ez olyan bosszantó! – mondta el rosszkedvűen a véleményét Luffy.
– Oké, elhiszem neked. Egyébként gondoltam, hogy Nami is itt volt...
– Micsoda? Te honnan tudod? – érdeklődött kíváncsian Luffy.
– Hát... Izé... Fúú... – hebegte nehézkesen Zoro. – Biztos, hogy hallani akarod?
– Aha!
– Tudod, én hívtam ide...
– Mi!? Mióta beszélgetsz vele? A múltkor még azt se tudtad, hogy mit csinál Magnoliában. És mi van vele? Jól van? Még mindig haragszik? – zúdította a kérdéseket Luffy, aminek Zoro nem nagyon örült.
– Nyugi, Luffy. Ez egyszerre így sok!
– Oké, de beszélj már! Mi van vele? – érdeklődött Luffy a lány kilétéről.
– Tudod, ő a Gol D. Rouger középiskolába jár. Állítása szerint nagyon népszerű az iskolában. Sok srác ígér neki mindent, csakhogy összejöjjenek vele. Eddig mindegyiket elküldte melegebb éghajlatra. Azt is mondta, hogy talált pár embert, akiben megbízik, és jól kijön velük.
– Értem. Akkor még mindig haragszik? Bár a helyében én se bocsátanék meg magamnak...
– Ez nem teljesen úgy van, ahogyan azt te gondolod. Legutóbb, amikor személyesen beszélgettem vele, elmondtam neki a saját véleményemet. Úgy néz ki, hogy eddig ez bejött.
– Ezt hogy érted?
– Akkor azt mondta, hogy látni se akar téged. Ma pedig mégis eljött. Pedig én úgy tudom, ha valakit nem kedvelek, akkor nem megyek a közelébe. Ráadásul még szurkolt is neked. Bár a válasz, hogy „éhes vagyok", az elég furán jöhetett le neki...
– Nem tehetek róla, ez jutott elsőnek eszembe. Amúgy várjunk csak, te személyesen találkoztál vele? Mikor? Hol?
– Mondták már neked, hogy lassú a felfogásod? Augusztus utolsó napján beszéltem vele. Emlékszel? Sanji ki akart téged csinálni...
– Értem. Akkor ezért mentél el.
– Igen, beszéltem vele. Mostanában amúgy Nami egyre több furcsa kérdést tesz fel nekem...
– Ugye nem arra gondolsz? – faggatózott kissé bizonytalanul Luffy.
– Miért, a kaján kívül szoktál másra is gondolni? – gúnyolódott a barátján Zoro.
– Fogd be, Zoro! De akkor ugye nem olyanokat írt?
– De! Azt írja, amikor velem beszélget, furán érzi magát. Amikor az iskolában van, vagy otthon, mindig én járok a fejében. Nyugtalanul kalapál a szíve, amikor hallja a hangomat. Sőt, már azt is álmodja, hogy én meg ő szexe...
– Elég! Ne folytasd! – szakította félbe idegesen Luffy. – A fenébe veled Zoro! Utállak téged! Te mocskos áruló! Hogy tehetted ezt? Utállak! – kiabálta dühösen Luffy.
– Most komolyan elhitted azt, amit az előbb mondtam? Nami és én köztem semmi se történt, és ez a jövőben is így lesz. Szóval, nyugi! Ez csak egy vicc – magyarázta a barátjának a jelenlegi helyzetet Zoro, ám Luffy még mindig nem figyelt rá.
– Nem érdekel! Nem hallom, hogy most mit beszélsz! – fogta be a fülét Luffy és próbált másra koncentrálni.
– Ne gyerekeskedj, te hülye! Nami nem az esetem. Ráadásul ő meg én... De ezt amúgy is tudod... – Zoro kijelentése után Luffy végre-valahára lehiggadt. – Egyébként is, szerintem Nami más tökfilkót kedvel.
– Köcsög Zoro! A frászt hozod rám! – reagálta sértődötten Luffy, amikor is jobban átgondolta a másik válaszát. – Ácsi, azt mondod, hogy mást kedvel? Kit?
– Baszd meg, téged minden érdekel? Amúgy is ez csak egy feltételezés a részemről. Van egy tippem, de tudod mit, azért se mondom el neked!
– Ne légy szívtelen mocsok, te rohadék!
– Akkor segítek neked: fekete hajú, körülbelül száznyolcvan centiméter magas. Sokat verekszik. Tanulmányi eredményei katasztrofálisak. Ennyi elég?
– Csak nem? – kérdezett vissza döbbenten Luffy. – Gray?
– Igen, rólad beszélek... – értett volna vele egyet Zoro, amikor leesett neki, hogy mit mondott a a másik. – Várj, mi van? Hogy a picsába jutott eszedbe Gray? Baszki, másnak nem lehet fekete a haja? Vagy nem lehet akkora magas, mit mondjuk te? – kérdezte grimaszolva Zoro, miközben kihangsúlyozta a "te" szót.
– Áh, akkor fogalmam sincs. Senkire se emlékszem, akire ráillene ez a részletes leírás.
– Anyám borogass... – Csapta fejbe magát Zoro, aki nem akarta elhinni, hogy Luffy tényleg ennyire hülye. – Mindegy, nem húzom fel magam. Inkább azon gondolkodj, amikor eljön a nap, miképp fogsz vele kibékülni. Ne felejtsd el, hogy azért még nem bocsátott meg. De ezzel tisztában kell lenned. Ezért szépen megkérlek, kétszer gondold meg, hogy mit válaszolsz majd neki.
– Értettem.
– Bezzeg ezt felfogod? Egyébként fáj még a lábad?
– Sajnos nem akar helyrejönni. Biztos meghúzódott...
– Akkor ma már nem fogsz játszani. A mi osztályunkban van a legtöbb diák. Te a kispadon ülsz, és szurkolni fogsz nekünk.
– Ne már! Hadd játsszak én is!
– Szó sem lehet róla! A váltófutásnál is learattad a babérokat. Több menőséget már nem engedek át senkinek se! Most pedig menjünk vissza a többiekhez. Bár én felőlem nyugodtan maradhatunk is, de akkor biztos, hogy nem jut neked több sütemény...
– Micsoda? Az nem történhet meg! – mondta Luffy, majd bicegve elindult az osztályterem felé.
Zoro csak röhögött ezen, miközben szép lassan utána bandukolt.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro