Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

7.rész

Miután megcsókolt szerencsére elengedett. Felrohantam a szobámba. Be akartam csukni az ajtót de elakadt valamiben. Az a valami nem más mint Yoongi cipőjének orra. Szó szerint bevágta az ajtót. Mint a múltkor most is bezárta az és a nadrág zsebébe tette a kulcsot. Én folyamatosan hátráltam. Tudtam mi fog most következni. Lelökött az ágyra, és egyből felettem termett. Csókkal hintette be egész nyakam. De ez most más volt. Ez sokkal érzékibb, sokkal lágyabb. Lassan kezdte kigombolni ingemet. Amikor végzett a mellkhasomat hintette be csókokkal és szívásokkal. Fura mód nem ellenkeztem. Jól eső sóhajok hagyták el számat. Lekapta most már az egész inget is. Magáról is levette a pulcsit és a pólót. Még csak most tudtam megcsodálni milyen izmos is.

-Tetszik a látvány mi? -nézett perverzül. Csak oldalra néztem. Újra rám nehezkedett. Rátapadt ajkaimra és mohón falta. Nyelve erőszakosan hatolt be, de valahogy tetszett.

-Mi van, csak nem akarod? -vált el tőlem.

-Mi? Én n-nem! -takartam el kezeimmel vörös és forró fejem. Nem szabadna élveznem.

-Milyen kis cuki vagy! -emelte el kacsóimat. A homlokomra puszilt és levette mindkettőnkről a maradék ruhadarabokat. Benyálazott ujját feldugta és ollózni kezdett. Ugyan ezt megtette még két ujjával is.  Amikor elég tágnak érzett kivette ujjait. Valamit elővett az ágy alól. Bekente vele a farkát és az ánuszom. Elhelyezkedett és belém hatolt. Hatalmasat nyögtem a hirtelen jött jó érzésre. Egyre gyorsabban és gyorsabban mozgott. Eltalált egy számomra ismeretlen pontot amitől ívbe feszült hátam. Még lökött párat és ő belém én meg közénk elveztem. Kihúzódott belőlem és lihegve mellém dőlt.

-Ezentúl hozzám tartozol! Nem feküdhetsz le mással, nem csókolhatsz meg mást. Csak is az enyém vagy! -fordult felém. Adott egy csókot homlokomra majd felállt. Elkezdett volna öltözni de megállítottam.

-A..aludjon velem! -motyogtam vörösen. Mosolyogva megsimította izzadt hajam. Letette az asztalomra a ruhákat és bemászott az ágyba. Követtem őt én is. Szorosan mellette voltam de ez nem volt elég. Felé fordultam és a nyakához bújtam. Ő is felém fordult. Magunkra húzta a takarót. Megölelt és elaludtam.

Másnap reggel egyedül keltem. Vajon csak álmodtam? Nem nem hiszem, túl valóságos volt. Az időre néztem és kellemesen csalódtam. Még csak 5:00 volt. Kikeltem az ágyból és a fürdőbe mentem. Mivel tegnap este nem fürödtem ezért gyorsan lezuhanyoztam. Fogmosás után egy töröközővel a derekamon lépek ki a helyiségből. A szekrényemhez sétálok és kiveszek belőle átlagos darabokat. Ilyen például a fehér póló fekete nadrággal és övvel. Ezeket gyorsan felvettem. Még megcsináltam a hajamat is mert úgy nézett ki mint egy madárfészek. Összepakoltam a táskámba. Miután készen lettem lesiettem vele a lépcsőn. Yoongi háttal ült nekem a konyhapultnál. Odalopóztam mellé és a hideg kezemet a meleg nyakához nyomtam. Megijedt és kávéját saját magára öntötte.

-Normális vagy? -kiabált. Én csak röhögtem egy jót rajta.

-Áh igen szóval ez vicces ugye? Na és ez? -lépett közelebb hozzám és felkapott a derekára. Csókolgatta a nyakam és s mellkhasom. Csak mint az este, most is jóleső nyögések és sóhajok hagyták el szám.

-Jimin, ezt ne csináld mert felizgulok rád és akkor se te, se én nem megyünk ma suliba. -utalt a reakcióimra. Pirultan bólintottam, majd lerakott.

Később a suliban csak a szokásos reggeli szivatások történtek. Egy gyerek sikeresen eltépte a táskám. Néha nagyon messzire mennek. Volt amikor a ruháimat szaggatták széjjel. Csak azt tudnám mivel ártottam nekik. Mit követtem el ellenük.

Az első óra matek volt. Röpit írtunk. Szuper. Mondjuk mindent tudtam tehát rossz nem lehet. Az azt követő óra tesi. Kosaraztunk. Majdnem eltörtem -khmm eltörték- a középső ujjam. Utána dupla töri. Valamiért két nyelvatunk is volt. Egy angol és egy infó. Hát mit ne mondjak rohadt hosszú volt a mai nap! A suli előtt Yoongi várt. Ez fura, ma nem is találkoztam vele. Beültem a kocsijába. Én hajoltam felé egy csókra de ellökött. Ez nagyon rosszul esett. Mondjuk mit is vártam. Majd pont ő fogja viszonozni az érzéseim? Elindultunk egyenesen haza. Az út felénél Yoongi a combom belsejét simogatta.

-Picim! Azért nem hagytam hogy megcsókolj mert közvetlen a suli előtt voltunk. Mit szólnának a többiek? Még evvel is szekálnának, engem meg kirúgnának. Ha hazaértünk annyi csókot kapsz amennyit csak akarsz rendben? -nézett rám egy pillanatig. Bólintottam és kezemet az övére tettem.

Vajon mikor szerettem belé? Ma? Tegnap? Vagy amikor először találkoztunk és csak nem mertem bevallani magamnak? Nem tudom, de az biztos hogy annak ellenére hogy az elején rettenetesen bánt velem én szeretem. Érzem hogy nem puszta fellángolás. Ezek mély érzelmek. Sosem voltam szerelmes. Vagy ha igen, akkor az ilyen gyerek "szerelem" volt. Ez teljesen más.

Hazaérve a szobámba mentem. Gyorasan átöltöztem kényelmesebb ruhába és megírtam a leckét, tanultam. A végére rendesen megéheztem. Átmentem Yoongi szobájába. Ott feküdt az ágyba és telefonozott.

-Tanár úr? Rendelünk valami kaját mert éhes vagyok! -mutattam korgó hasamra. Ezen csak felnevetett. Letette a komódjára a telefont és kiszállt az ágyból.

-Mit akarsz? Mit főzzek vagy süssek? -simogatta meg arcom és kikerülve engem ment a konyha felé.

-Te tudsz főzni?! -kiabáltam utána. Mikor leértem már mindenféle edény kanál meg alapanyagok elöl voltak.

-Mit szólnál ha sushit csinálnék? -csapta össze tenyerét. Olyan régen ettem sushit ezért természetesen igent mondtam rá.

-Segíthetek? -mentem közelebb.

-Nem szükséges! Egyedül is megtudom csinálni! -mondta fa arcal! Hát oké.

-Akkor itt leszek és végignézem ahogy itt főzöl! -dőltem neki a pultnak. Mit sem törődve a mondatommal kezdett neki.

Végig néztem az egész testét. Vállai szélesek, a karjai izmosak voltak. A segge baromira jól nézett ki. Elég magas is volt. A haja kék de a tarkójánál fekete (írói megj.: itt egy kép hogy értsétek)

-Jól nézek ki igaz? -tette elém az elkészült sushikat. Hevesen bólogatni kezdtem. Betömtem az első finom falatot amit másik 5 is követett de lehet volt az 7 is, nem számoltam.

-Finom? -kérdezte és ő is megkóstolt egyet.

-Igen,nagyon ízlik! Hol tanultál meg ilyen jól? Ömm főzni? -nevettem ugyanis ebbe max a rízst kellet főzni.

-Hát anyukám tanított egy két receptet még kiskoromba. -nézett szemeimbe. Wao. Szívesen megismerném az anyukáját ha ilyen jól tevékenykedik a konyhában. Jó, nem csak azért.

Miután befejeztük Yoongi megkért hogy fürödjünk együtt. Nagy nehezen belementem. Simogatta, és csókolgatta testem. Most úgy érzem minden olyan tökéles!

De minden után valami rossz jön.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro