*Jimin*

-Mikor ébredek fel végre? -kérdeztem magamtól. Már nagyon rég nem ébredtem. Egy hét és kezdődik a suli. Egész nyári szünet alatt ebben a szaros kómában voltam. Nem bírom tovább Yoongi meggyötört kinézetét nézni. Olyan mintha egy élőhalott lenne. Egy héten csak egyszer megy haza csak azért hogy lefürödjön. Este sem megy haza mert itt akar lenni mikor kinyitom a szemem. Nem engedte lekapcsolni a gépet amire kötve vagyok. Az orvosok meg kénytelenek beleegyezni mert nem kapcsolhatják le addig amíg azt nem mondja Yoongi, hogy oké akkor itt vége. De ő reménykedik minden nap abban hogy egyszer felébredek. Viszont a testem nem akar együttműködni velem! Én próbálkozok de semmi. Csak ne mondjon le rólam.

Talán ha felébredek máskepp fog viszonyulni hozzám, és talán gyengéd lesz.

-Jó reggelt Yoongi! -köszönti az orvos vidáman.

-Mi olyan jó ebben a kibaszott reggelben. -szorított rá kezemre amit persze nem érezhettem.

-Mert a mai nappal is egyre közelebb kerülhetünk Jimin felébredéséhez. -mosolygott kedvesen. Yoongi hirtelen felült és engem kezdett nézni.

-És ha soha többé nem kel fel? -csuklott el hangja. Megérintettem hátát amit nem érzett és ez el szomorított.

-Erre az esély 40%. Szerintem felébred! -bíztatta tovább. Yoongi mintha nem is figyelt volna rá kiment a szobából. Gondolom haza fürdeni. Az orvos egy utolsó pillantást vetett rám és elhagyta a szobám. Kár volt!

*Yoongi*

Gyorsan hazarohantam fürdeni. Becsapva fürdőajtóm megengedtem a vizet. Míg a kád megtelik én levetkőztem. A tükörbe pillantva elszörnyüdök valamin. Az a valami a saját látványom volt. Teljesen lefogytam. A szemeim karikásak, az így is fehér bőröm még sápadtabb. Teljesen el hanyagoltam magam. Össze kell szednem magam. Elzárva a csapot beülök a kádba. Jó forró lett de nagyon jól esik. Hátra hajtom a fejem és becsukom a szemem. Jimin képe rajzolódik ki. Boldogan szaladgál valami rét szerüségen. A rétet erdő veszi körül, amiben megpillantok valakit. Az ismeretlen Jimin irányába fut. Ő menekül de elkapja. Én próbálok segíten de nem bírok mozdulni.

Aztán riadtan kelek fel. A forró víz jég hideg lett. Basszus elaludtam. Kipattantam a kádból és csurom vizesen vettem vissza a ruháim. Rohantam a kocsimhoz. A kórházhoz érve lesokkoltam. Mindenütt rendőr autók. Lezárták az egész épületet. Ott ahol voltam leparkoltam. Nem érdekelt hogy az út közepe. Kiszáltam és futottam egyenesen a szallaghoz amivel meggátolták hogy bárki is bemehessen. Le se szartam át mentem alatta.

-Uram itt nem mehet át! -szólt utánam de anyámat se érdekelte.

-Hol van?! -kérdeztem a recepcióstól.

-Kérem először nyugodjon meg! -vette fel ő is a hangját. Leköptem és rohantam szerelmem kórterméhez.

-Uram álljon meg! -szólt utánam két rendőr, de én sprintelni kezdtem. Megállva a terme előtt térdre rogytam. Jimin nem volt ott ahol lennie kellett volna, és egy sokkal ilyesztőbb dolog is volt vérrel a falra írva: Nem csinálsz buzit a fiamból!
Nem akartam hinni a szememnek.

-Ez is csak az álmom resze! -nyugtattam magam de rá kellett jönnöm, hogy ez a valóság.

-Hogy tudtak valakit elrabolni ebből kicseszett kórházból?! -mentem neki az egyik rendőrnek.

-Kérem nyugodjon meg! -fogott le a másik.

-MÁR, HOGY IS NYUGODHATNÉK MEG, HA AZ ÉLETEM EGYETLEN ÉRTELMÉT VALAMI ELMEROGGYANT ELRABOLTA?! -kiabáltam rájuk.

-Már tart a körözés! A falraírt üzenetből ítélve a fiú apja rabolta el aki a tegnapi nap folyamán szökött meg a börtönből. Nem juthattak messze. -mondta enyhe örömmel.

A gondolat is megrémiszt, hogy nem láthatom, hogy nem tudhatom mi van vele. Csak találják meg hamar.

24 órával később....

1 nap. 1 nap telt el amióta az a rohadék elrabolta Jimint. Lehet hogy az óta felébredt és én nem lehettem ott amikor az megtörtént. Arcomat megdörzsölve keltem ki Jimin ágyából. Igen ott aludtam mert kellett valami ami hozzá köthető volt.

Kimentem a konyhába valami reggelit készíteni, de semmi erőm nem volt. Megpróbáltam valami kaját csinálni ami egy szerény szendvics lett. Megettem és felmentem átöltözni. Amint kész lettem csörgött a telefonom. Hirtelen vettem fel és szóltam az emberkéhez.

-Hol van?! -tértem egyből a lényegre. Azt se tudtam kivel beszélek, de valahogy éreztem, hogy Jimin miatt telefonálnak.

-Már biztonságban, felébredt! Egy másik kórhazba szállítottuk a biztonság kedvéért. A címe ..... -el se köszöntem lecsaptam a telefont. Zsebrevagtam azt és futottam a kocsimhoz. A gázra lépve száguldottam a megadott kórhazhoz. Kevesebb mint 5 perc alatt oda is értem. Leparkoltam, és egyből az épületbe rohantam.

-Hol van Park Jimin?! -az udvariasságomat szerintem valahol az osztálytermembe hagytam még az utolsó héten. Olyan egy bunkó lett belőlem.

-Megkérdezhetem, hogy ki ön? -nézett ki szemüvege mögül az idős hölgy.

-Min Yoongi. Park Jimin barátja. -daráltam le. Ő bólintott és elmondta hol van. A pulzusom az egekbe szökött. Úgy futottam a megadott szoba irányába mintha az életem múlna rajta.

Amint odaértem hirtelen lefagytam. Nem mertem cselekedni. Ott van bent az a személy akit szeretek viszont sokat bántottam.

-Vajon meg fog bocsátani? -kérdeztem magamtól. Végül csak lenyomtam a kilincset és tekintetünk találkozott.

-Yoongi. -mondta a nevem erőtlen és rekedt hangon.

-Annyira hiányoztál! -mentem közelebb. Odaérve legugoltam az ágya mellé és megfogtam a kezét. Arcomhoz emeltem és megpusziltam.

-Ön is hiányozott! -mosolyogott. Eddig bírtam. A könnyeim megállás nélkül hullottak. Hihetetlenül hiányzott.

-Kérlek tegezz! -pusziltam kézfejére. Ő csak bólintott.

-Yoongi? Kérhetek valamit? -mondta alig hallhatóan.

-Kérj bármit, amit csak szeretnél! -álltam fel.

-Csókolj meg! -nézett fel rám gesztenyebarna szemeivel. Én örömmel tettem amit kért. Lassan érzékien mozgattam ajkaimat övéin. Alsóajkát megnyalva kértem engedélyt a bejutásra amit félve adott meg. Nyelveink egybeforrtak ezzel megpecsételve kapcsolatunkat ami egy új mérföldkövet ért el.

1 boldog évet töltöttünk el de tönkretettem.

Nagyon sajnálom amiért nem volt rész! A mamámnál voltunk. És azt is sajnálom hogy az előbb véletlen publicáltam a részt. Mivel még befejezetlen volt így gyorsan levettem. Reméltem hogy senki nem látta de négy újjabb komment érkezett az előző részhez, hogy hol a 13. rész. Mégegyszer bocsánat. Remélem tetszett a rész. Ha igen jelezd nekem. Puszi mindenkinek!❤❤❤❤