12.rész
~Jimim~
Fehér fény. Ez az amit először megpillantok. Aztán egy ugyan csak fehér folyosó. Hátra nem tudtam menni mert valami megakadályozott benne ezért előre indultam. Nem tudom mennyit mehettem de a távolba megpillantottam egy nőt. Magas volt, haja fekete. Kísértetiesen hasonlított anyukámra. Ekkor jött a felismerés. Ő az.
-ANYA! -kiálltottam el magam, mire ő megfordult. Ahogy megpillantott ölelésre tárta karjait és én egyből futni kezdtem. Odaérve sírva borultam karjai közé csak azt ismételgetve; hiányoztál!
-Jimin, kisfiam! -vette kezei közé arcom. Egy csókot lehelt homlokomra.
-Annyira hiányoztál! -öleltem újra meg.
-Te is fiam! -viszonozta tettem. Még egy darabig így maradtunk, majd a csendet én zavartan meg.
-Olyan sok mindent kell el mondanom! -szipogtam. Megsimogatta hátam és fájdalmasan felnevetett.
-Tudok mindenről. Apáról is, és Yoongiról is. Annyira sajnálom, hogy nem lehetek veled ezekben a nehéz időkben. Nem tudtalak se apádtól, se Yoongitól megvédeni. Nekem itt nincs hatalmam. De ha lehetne akkor Yoongival most azonnal végeznék. Bár mégse tenném. -gondolkodott el.
-Várjunk! Honnan tudsz ezekről, és miért nem akarod megölni Yoongit? -tettem fel a bennem kavargó kérdéseket.
-Én figyeltek innen fentről. Nem akartam lemaradni semmiről. Ám amikor megláttam apádat ahogy késsel üldözött megpróbáltam megállítani de nem sikerült. Aztán jött Yoongi, mint valami szerencse csillag, és ő is rettenetesen bánt veled. Rosszabban mint az apukád. De nem ölném meg. És hogy lásd miért nem megmutatom. -ekkor suhintott a levegőben és megjelent egy hatalmas tablet szerüség amin én voltam látható kisbaba, ovis, általános, és középsulis énemként.
Nagyon fura volt. "Rányomott" a középiskolás koromra és azon belül is a '16.év' feliratu táblára. Itt kihagyta apámat és Yoongira tért. Volt miután megvert órákon keresztül feküdt az ágyon és csak folytak a könnyei. Nem sírt, csak könnyezett. Kicsivel később elértünk a jelenbe. Elvileg 5 hete kómában fekszem és csak a gépek tartanak életbe. Az orvosok most mondták Yoonginak, hogy ha jövőhéten sem kelek fel akkor lekapcsolnak. Anyukám azt mondta hogy a sok vérveszteség és a gyenge immunrendszer miatt vagyok kómában. Hát ez fura. Ahogy Yoongi elindult a szobám felé én is elindultam valamerre.
-ANYA! -kiálltottam ismét a nevét. Mivel én nem tudtam megállni oderohant hozzám megölelt és megpuszilgatott.
-Most hova megyek anya? -kérdeztem kétségbe esetten.
-Vagy a testedbe, vagy csak a lelked szobádba. Majd ha eljön az idő fel fogsz kelni. Ezt megígérem! Nagyon vigyázz magadra! SZERETLEK! -integetett már a távolból.
-ÉN IS SZERETLEK! -és egy hatalmas fény villanás, majd egy beteg szobába találom magam. Igaza volt anyának. Nem a testembe kerültem hanem a testem mellé. Pontosabban Yoongi mellé kerültem. Az ágyamra hajolva..... SÍRT?
-Jimin én annyira sajnálom! Ha felébredsz én esküszöm hogy csak szeretetet kapsz! Nem bántalak soha többet! Nincs se büntetés, se szabályok, se szex! Csak a színtiszta szeretet! -fogta meg kezem. Ne fogdosson! Félek és egyben undorodom tőle. Hogy bánthatott egy gyereket? Hogy erőszakolt meg egy GYEREKET? Hogy szerethetem még mindíg? Nem fogja megtudni soha!
~Yoongi~
2hete jöttem rá hogy szerelmes vagyok Jiminbe. Eddig is az voltam, csak nem mertem bevallani. Azért bántottam, mert féltem a szerelemtől. Féltem attól a tudattól, hogy meleg vagyok. Mostmár nem számít, csak ébredjen fel végre. Nem gondoltam volna hogy ennyire hiányozni fog. 0 bűntudatot volt mikor behozták a kórházba. Megcsalt. Ez nem az amit könnyen meg tudok bocsátani, mégha nem is voltunk egy pár. Ami vezérelt az a féltékenység. Kész bevallottam. Kibaszottul féltékeny voltam és dühös. Az a nyomorult Jungkook magáévá tette az én egyetlenemet. Nyelte volna le az anyja.
Felemeltem Jimin kezét és adtam egy csókot a kézfejére.
-Csak kelj fel és ne keljen tovább várnom rád! -fellátam a székről és egy csókot adtam a szájára. Megsimogattam fejét kisöpörve a szemébe lógó tincseket.
-Én nem adlak fel!
Hali mindenkinek. Hehe 600 szó!😅😅 A kövi rész hétvégén vagy mához egy hétre ilyenkor lesz ami remélhetőleg hosszan lesz😅😅❤❤ De ez is valami. Nyáron sűrűbben lesznek hosszabb részek. Kérlek ne utáljatol😭😂😂❤
További jó estét! Szép álmokat!😘❤❤
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro