Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

12.rész

~Jimim~

Fehér fény. Ez az amit először megpillantok. Aztán egy ugyan csak fehér folyosó. Hátra nem tudtam menni mert valami megakadályozott benne ezért előre indultam. Nem tudom mennyit mehettem de a távolba megpillantottam egy nőt. Magas volt, haja fekete. Kísértetiesen hasonlított anyukámra. Ekkor jött a felismerés. Ő az.

-ANYA! -kiálltottam el magam, mire ő megfordult. Ahogy megpillantott ölelésre tárta karjait és én egyből futni kezdtem. Odaérve sírva borultam karjai közé csak azt ismételgetve; hiányoztál!

-Jimin, kisfiam! -vette kezei közé arcom. Egy csókot lehelt homlokomra.

-Annyira hiányoztál! -öleltem újra meg.

-Te is fiam! -viszonozta tettem. Még egy darabig így maradtunk, majd a csendet én zavartan meg.

-Olyan sok mindent kell el mondanom! -szipogtam. Megsimogatta hátam és fájdalmasan felnevetett.

-Tudok mindenről. Apáról is, és Yoongiról is. Annyira sajnálom, hogy nem lehetek veled ezekben a nehéz időkben. Nem tudtalak se apádtól, se Yoongitól megvédeni. Nekem itt nincs hatalmam. De ha lehetne akkor Yoongival most azonnal végeznék. Bár mégse tenném. -gondolkodott el.

-Várjunk! Honnan tudsz ezekről, és miért nem akarod megölni Yoongit? -tettem fel a bennem kavargó kérdéseket.

-Én figyeltek innen fentről. Nem akartam lemaradni semmiről. Ám amikor megláttam apádat ahogy késsel üldözött megpróbáltam megállítani de nem sikerült. Aztán jött Yoongi, mint valami szerencse csillag, és ő is rettenetesen bánt veled. Rosszabban mint az apukád. De nem ölném meg. És hogy lásd miért nem megmutatom. -ekkor suhintott a levegőben és megjelent egy hatalmas tablet szerüség amin én voltam látható kisbaba, ovis, általános, és középsulis énemként.

Nagyon fura volt. "Rányomott" a középiskolás koromra és azon belül is a '16.év' feliratu táblára. Itt kihagyta apámat és Yoongira tért. Volt miután megvert órákon keresztül feküdt az ágyon és csak folytak a könnyei. Nem sírt, csak könnyezett. Kicsivel később elértünk a jelenbe. Elvileg 5 hete kómában fekszem és csak a gépek tartanak életbe. Az orvosok most mondták Yoonginak, hogy ha jövőhéten sem kelek fel akkor lekapcsolnak. Anyukám azt mondta hogy a sok vérveszteség és a gyenge immunrendszer miatt vagyok kómában. Hát ez fura. Ahogy Yoongi elindult a szobám felé én is elindultam valamerre.

-ANYA! -kiálltottam ismét a nevét. Mivel én nem tudtam megállni oderohant hozzám megölelt és megpuszilgatott.

-Most hova megyek anya? -kérdeztem kétségbe esetten.

-Vagy a testedbe, vagy csak a lelked szobádba. Majd ha eljön az idő fel fogsz kelni. Ezt megígérem! Nagyon vigyázz magadra! SZERETLEK! -integetett már a távolból.

-ÉN IS SZERETLEK! -és egy hatalmas fény villanás, majd egy beteg szobába találom magam. Igaza volt anyának. Nem a testembe kerültem hanem a testem mellé. Pontosabban Yoongi mellé kerültem. Az ágyamra hajolva..... SÍRT?

-Jimin én annyira sajnálom! Ha felébredsz én esküszöm hogy csak szeretetet kapsz! Nem bántalak soha többet! Nincs se büntetés, se szabályok, se szex! Csak a színtiszta szeretet! -fogta meg kezem. Ne fogdosson! Félek és egyben undorodom tőle. Hogy bánthatott egy gyereket? Hogy erőszakolt meg egy GYEREKET? Hogy szerethetem még mindíg? Nem fogja megtudni soha!

~Yoongi~

2hete jöttem rá hogy szerelmes vagyok Jiminbe. Eddig is az voltam, csak nem mertem bevallani. Azért bántottam, mert féltem a szerelemtől. Féltem attól a tudattól, hogy meleg vagyok. Mostmár nem számít, csak ébredjen fel végre. Nem gondoltam volna hogy ennyire hiányozni fog. 0 bűntudatot volt mikor behozták a kórházba. Megcsalt. Ez nem az amit könnyen meg tudok bocsátani, mégha nem is voltunk egy pár. Ami vezérelt az a féltékenység. Kész bevallottam. Kibaszottul féltékeny voltam és dühös. Az a nyomorult Jungkook magáévá tette az én egyetlenemet. Nyelte volna le az anyja.

Felemeltem Jimin kezét és adtam egy csókot a kézfejére.

-Csak kelj fel és ne keljen tovább várnom rád! -fellátam a székről és egy csókot adtam a szájára. Megsimogattam fejét kisöpörve a szemébe lógó tincseket.

-Én nem adlak fel!


Hali mindenkinek. Hehe 600 szó!😅😅 A kövi rész hétvégén vagy mához egy hétre ilyenkor lesz ami remélhetőleg hosszan lesz😅😅❤❤ De ez is valami. Nyáron sűrűbben lesznek hosszabb részek. Kérlek ne utáljatol😭😂😂❤
További estét! Szép álmokat!😘❤❤

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro