- Ha a szavaimat nem hiszed el akkor megmutatom. – mondta halkan, majd közelebb vonva magához megpuszilta az orrom. Csókot lehelt a homlokomra, s óvatosan húzta végig ajkait halántékomra, hogy ott is rányomhassa. Lassan tért át arccsontomra, s pofim minden szegletén égetett csókjaival, mígnem a számhoz ért. Érezhetően nyelt egyet, majd lassan párnácskáimra hajolt. Óvatosan mozdította száját, amitől minden másodperc egy csodának tűnt.

Hasamban egyre több pillangó bontotta ki szárnyait, mely jobban hergelte a már így is dörömbölő szívem. Lélegzet vételem újra felgyorsult ahogy kezével végig simítva nyakamon, tarkómra fogott, hogy véletlenül se húzódhassak el tőle. Csókja nem volt vad sem követelőző annál inkább érzelmes. Elmúlt minden rossz képzelgésem, s helyét egy kellemes bizsergés vette át, melyet ő váltott ki belőlem. Megszűnt a körülöttem lévő világ mikor nyelve az enyémre talált. Csak Shon volt én, és ez a varázslatos érzés amit adott, szavakkal egyszerűen leírhatatlan volt. Biztonságot nyújtó karja derekamon pihent, s én többet akartam. Felkarjába nyomva ujjaim harcoltam a köztünk lévő távolság ellen, bár feleslegesen. S közben mégis tolni akartam az ágy fele követelőzően amire felszisszent.. ja, a bokája.

Csókunk megszakadt, s vigyorogva néztem rá. – Mondanám, hogy felkaplak, de jóval nehezebb vagy nálam.

Látszott, hogy megmakacsolta magát, mert tényleg nem beszélt, nem akart viccet csinálni a kialakult szituációból, s fájdalmával mintsem foglalkozva a karjába kapott. A következő pillanatban pedig már az ágyon landoltam. Nyomott egy puszit az arcomra, és mellém bújva a mellkasára húzott, s körém font karjaival szorított magához. Elképesztő volt hallani szívét, melyet nem rég még kezemmel éreztem, hisz féktelenül ki akart törni börtönéből, s ahogy kívánatos illata orromba kúszott, eufóriával árasztott el. Óvatosan cirógatta pólóm alatt a hátam, elérve, hogy egész testemben megborzongjak. A vágyaimat mégis az korbácsolta fel, hogy visszafogta magát.

– Mit teszel velem? – néztem fel rá hitetlenkedve, s ő mosollyal az arcán fordított a hátamra mikor felém tornyosult. Édes ajkaival remegve fújta ki a levegőt. Egy pillanatra éreztem apró csókját a számon, aztán nyakhajlatomba harapott, végig húzva fogait kulcscsontomon, s vállamon. Gyengéden kóstolgatva bőrömet. Mellkasom intenzíven emelkedett, majd süllyedt vissza. Sóvárogtam utána, mégsem ment tovább. Valami egészen különleges légkör alakult ki köztünk. Rám dőlve szaggatottan lélegzett, nem hágta át a határokat, ahonnan már nincs visszaút.

Szembe fordítva magammal arcát, mélyen íriszeibe néztem. – Akarlak!- talán ez az egy szó, talán a szememben lévő epekedés lázította vérét, s már éreztem lüktető férfiasságát. Kezem önvezérelve rá akart simítani, csakhogy nem engedte, fejem felé szorította. Egyik lábát benyomta lábaim közé, s úgy kezdett izgatni. Hangosan felnyögtem, s ez olaj volt a tűzre. Erotikusan harapdálta fülcimpámat, belenyalt a fülembe, amitől eltátott szájjal sóhajtoztam, s újra nyakamra hajolva megszívta azt, lassan lefele haladva, míg a pólómhoz ért. Akkor hallhatóan morrant egyet, és engedve szorításán kapott a széléhez, hogy megszabadítson a kelletlen ruhadarabtól. Ujjaival simogatva, ajkait újfent bőrömre tapasztotta, s gyengéden haladt mellbimóm fele. Mihelyst fogai közé vette testem megrázkódott a gyönyörtől. Ezért kéjes arccal felnézve rám szinte lihegte – Ehngedd ki a hangod!

Fogalmam sincs mi üthetett belém, ám tejesen zavarba hozott. Már el akartam rejteni az arcom, de ő hirtelen fölém hajolva ajkaimra kapott, s két levegővétel között súgta – Nem engedhem. Ne takard elh magad!

Libabőrös lettem utasítgatásai hatására. Irányított, mégis figyelte minden egyes rezdülésem. Őrjítően szexi volt, így csípőm magától mozdult. Shon elválva párnácskáimtól magabiztosan mosolygott – Nyugalom.

Szavaira észbe kapva téptem szét felsőjét, hogy megmutassam mennyire nyugodt vagyok. Meglepetten nézett le rám, mégis csillogó szemekkel. Tudtam, hogy tetszeni fog neki, hát hajába túrva húztam magamhoz, hogy elmélyítve csókunkat buzdítsam. Sikerült. Elhajolva tőlem dobta az ágy mellé szakadt ruhadarabjait, megmutatva izmost felsőtestét, s egy apró puszi után száját megnyalva harapott nyakamba.

Végig csókolva testemet haladt lejjebb, hasamnál időt adva a kényeztetésnek. Körbevezette rajtam ujjait, majd kibújtatott nadrágomból, s azt is a többi ruhadarab mellé űzte. Homályos tekintettel zavarba ejtően nézett végig rajtam. Ennek ellenére nem tétovázott, anyagon keresztül hosszomra fogott, s nyelvével követte, amitől kikerekedett szemekkel vágy ittasan figyeltem minden tettét nyöszörögve alatta.

Soha sem gondoltam volna, hogy második alkalmunkkal ennyire bátor lesz, hogy egy másik férfihoz így érjen. Azt hiszem valóban leküzdötte gátlásait. Alsóm egyre jobban nedvesedett, ám nem csak a nyálától. Férfiasságom erőteljesen pulzált. Annyira intenzíven éreztem őt, hogy egy percre kirázott a hideg. – Neh így el foghok menni. – ziháltam, hisz teljesen felizgatott, ahogy kényeztetett, és csak rám figyelt.

Szó nélkül hagyva nyalogatott tovább, s én lehunytam pilláimat amint hasamban éreztem, hogy valóban közel vagyok. Ekkor felegyenesedett, letolta a nadrágját alsójával együtt, és az utolsó ruhadarabom szélébe kapaszkodva leszedte rólam. Teljes testével rám simult, s férfiasságunk összeért. A kínzó vágy elhatalmasodott rajtam és keserűen kerestem tekintetét. Homlokát az enyémnek döntötte – Ne bándh, hogy szóltálh..ahh – sóhajtotta el magát, ahogy kezemet magunk közé toltam. Megemelkedve adott teret nekem, ám morrant mikor mindkettőnket összefogtam. – A-A - ingatta meg fejét – Csakh tőlem mehetsz el! – Lehelt csókot számra, s nyelvét ujjaival helyettesítette.

Kérdőn néztem rá, hisz eddig azt se tudta hogy kell csinálni, ám kitalálta gondolataim – Uhtána néztem párh dolognak. – kacsintott, s feltérdelve fordított át hasamra, még mielőtt bármit kezdhettem volna ujjaival. Derekamat csókolgatva emelte meg csípőmet, s én lábaimat engedelmesen magam alá húzva toltam ki fenekem, amibe belemarkolt hosszát hozzám nyomva. Szinte nyüszítve kérleltem – Rakhd már be!

Az sem érdekelt, ha fájni fog, csak csináljon velem valamit! Teljesen beindított. Farpofáim közé helyezte vágyát, de nem hatolt belém, s közben az enyémre fogott. Így kezdte el ütemesen fel- le mozgatni kezét, amitől a nevét nyögdécselve ringattam csípőmet ösztönösen segítve, s ez számára is izgató volt. Hangom betöltötte az egész házat. Éreztem lüktetését, s hallottam mélyebb nyögését. Ettől elmosódott minden körülöttem. Testem megremegve adta át magát a buja érzésnek, s elélveztem. Shon ezt várta, húzott hosszomon levezetéskén még egy keveset, s hogy ne essek össze mint egy rongybaba másik kezével tartott.

De nem hagyott sokáig pihegni, s mivel már képes voltam újra térdelni egyedül, nedves kezét fenekemhez helyezte, s oda is kent élvezetemből, majd némi ingelrés után benyomta az első ujját. Nem fájt, inkább izgató volt, hogy ő készít fel. Gerincemen végi csókolva felső testével rám hajolt míg másik kezét az enyémmel összefonta. Ekkor megéreztem második ujját. Kicsit kellemetlenebb érzést hozott mint az első, de annyira akartam őt, hogy nem érdekelt. Shon vállamat, és tarkómat csókolgatva próbált ellazítani, s ujjait szét-szét nyitva bennem járt a keze. Ajkai érintései forrón tartották testem. Szabad kezemmel hevesen markolásztam az ágyneműt, s kéjesen sóhajtoztam. Ismét éledezni kezdett hosszom. Harmadik ujjánál pedig csak az járt a fejemben, hogy hamarosan végre bennem lesz. – Ah, annyira szexi vagy! – suttogta fülembe, lélegzetvételével simogatott, s villámcsapásként futott át rajtam a borzongás.

Pár perc múlva megelégedve húzta el kezét faromtól, s ledöntve az ágyon húzott magára. Még mindig háttal voltam neki, ám már mindketten feküdtünk. Az egyik párna alól kihalászott egy kis tubust amiből nyomott kezébe, s elkente farkán a gélt, majd bejáratomhoz is kent egy adagot. Nagyot nyelve fordultam rá, hogy szembekerülhessünk, és puha hajánál fogva húztam csókba.

Shon tomporomba markolva nyomott lejjebb vágyához ahogy belém hatolt. Eszméletlenül jó érzés töltött el, hogy férfiassága egyre mélyebbre csúszik. S megállt tettében mikor már elmerült bennem teljesen. A vágytól megrészegülve adtam tudtára, hogy mozoghat. – Khívánlak..ah! – Nem tudtam többet mondani. Észveszejtő volt, ahogy fenekemről cirógatva húzta el kezét combomon, visszatérve derekamra fogott miközben bennem feszített. Nyakhajlatába bújva igyekeztem összeszedni magam nehogy elmenjek újfent ilyen gyorsan, de mindhiába. Megmozdította csípőjét, s épp hogy rám fogott én máris a nevét nyüszítve adtam utat az érzéshullámnak. Sosem gondoltam volna, hogy a felfokozott izgalom, a látvány, s az érzések amiket a másik iránt táplálsz az képes ilyenre, de megtörtént. Ez miatta volt. Shon pedig láthatóan élvezte, hogy ilyen hatással van rám.

Fordított helyzetünkön. Testünk egymáshoz illeszkedett, ujjainkat összekulcsolta, majd lassan mozogva dominált felettem. Még most is annyi inger ért, hogy farkam nem tudott nyugodtan elernyedni, csak kívánta a folytatást. Lapockájába markolva szorítottam volna magamhoz, ám felém könyökölve önelégült mosollyal puszilgatott egy percre sem hagyva abba csípője ringatását, amitől az őrületbe kergetett. Utcalányokat megszégyenítve dobáltam alatta magam, s kapkodtam levegő után. Egyszer sem volt még ilyen élményben részem. Elmém kiürült, s csak a pillanatnak élt. Megcsókolva öleltem át nyakát miközben egyik kezével játszadozva végig simított oldalamon. Egy idő után egyre durvábban téptük egymás száját szenvedélyesen átadva magunkat a mámornak. Shon végül erőteljesen harapott alsó ajkamba, s meghúzva eresztette szabadon.

Egy puszit lehelve felduzzad párnácskáimra felemelkedett felsőtestemen végigzongorázva ujjaival. Csípőmre fogva emelte egyik lábamat nyakába, s egyre gyorsabban és mélyebben mozgott bennem. Elengedtem magam, hogy azt tehessen velem amit akar, s ahogy ellazultam egyből eltalálta gyönyörközpontomat. Hátravetett fejjel nyögtem fel az eddiginél is vékonyabb hangon, mintha nem is én lettem volna. Értve a célzást vadabban hatolt belém újra és újra, s szinte már zsibbadt a testem.

– Énh, ahh.. – lehelte elhalóan, ám neki is nehezére esett a gyönyörtől bármit mondani. Kapkodva a levegőt feltornázva magam felkönyököltem. Megfogtam szabad kezét mellyel kevésbé szorított, s erekciómra húztam. – Éhn ihs! - S ő gondolkodás nélkül húzott rajtam kettőt, amitől kéjesen felnyögve összeszorítottam alsó fertájam, így egyszerre mentünk el.

A fiú levegőhiányban szenvedve dőlt le mellém az ágyba, mégis kuncogva fordult felém. – És te ez ellen tiltakoztál.

Én a plafont bámulva próbáltam összeszedni magam, s szememet lehunyva válaszoltam. – Nem egészen. Sejtettem, hogy mit hozol ki belőlem. Épp ezért féltem Tőled. – nyomtam meg az utolsó szót.

- Seya, - simított arcomra, s megvárta, hogy rá emeljem tekintetem – Nem tudom mit hoz a jövő, de melletted akarok lenni. – Végül fülemhez hajolt suttogva. – Szeretlek!

Szemeim elkerekedtek, s talán a fáradtság miatt is könnyeimmel küszködtem, így mellkasába bújva öleltem át, hogy hallhassam újra szívverését. – Akkor ne merj elhagyni, mert kitekerem a nyakad!

Shon állam alá nyúlva emelte fel fejem – Eszem ágában sincs. Annál ijesztőbb vagy! – Mosolyodott el szélesen.

Boldogan viszonoztam mosolyát, majd ajkaira hajolva duruzsoltam. – Én is szeretlek! – S ezzel megszüntettem azt a csöppnyi távolságot is köztünk.

....................

Az élet valóban nem könnyű. Tele van fájdalommal, s félelmekkel, melyeket sokszor mi generálunk, mert nem hiszünk önmagunkban és / vagy a körülöttünk lévőkben. A bizalom nehéz kérdés, de hogy várhatnánk el, hogy jobb legyen, vagy hogy valaki bízzon bennünk, ha mi nem tesszük meg.

Shon szerencsére nem tűnt el másnap. Mondjuk hova is mehetett volna? Hisz az ő lakásában voltunk. Ám így két évvel később vissza emlékezve sem bántam meg, hogy akkor beadtam a derekam.

És most jegygyűrűvel a kezünkön járunk be minden nap dolgozni, egy csöppet sem titkolva kapcsolatunk. Shon tekintélye nem apadt, s az enyém se, hisz amit a munkánkkal tettünk le az asztalra az megmásíthatatlan volt. Sőt a kapcsolatunk nagyobb eredményeket hozott a cégnek mint bármi más valaha.

Rengeteg minden történt, és még sokkal több fog a jövőben, de amíg él bennünk ez a forróság bármire képesek vagyunk.

VÉGE

Sziasztok!

Remélem elnyeri tetszétsetek ez a kis szösszenet, és nem csak nekem okoz örömet az írás, hanem nektek is az olvasás. Ennek ugyan vége, ám készül egy újabb történet. :) Szép napot mindenkinek!