5. fejezet
Kyara
Be kell valjam, enyhén sokkolt amit láttam. Nem hittem el, hogy hülyére vett. Miért nem tudta elmondani, hogy igazából ki is ő?
Komolyan nem is értem ezt az egészet. Jön a hülye dumájával, hogy " velük dolgozik." Hah! Na persze. Velük dolgozik, de nem úgy ahogy én azt gondoltam magamban. Belül fortyogok egy kicsit, úgy érzem megtehetem. Legszívesebben felállnék és haza mennék, de nem szalasztom el a lehetőséget, hogy megtudjam, mivel akarja ezt kimagyarázni. Így a helyemen maradtam és hallgatam a dalokat, amiket előadtak.
Nehezemre esik bevallani, nagyon is tetszett az összes dal amit énekeltek. Főleg amikor Liam énekelt. Egyszerűen csodás hangja van.
- Na csajszi, hogy tetszik? - termett mellettem Rosie - Liam nagyon sokat nézeget feléd. Láttam, hogy a konci előtt beszélgettetek.
- Nagyszerű! - horkantottam fel - és gondolom tisztában voltál vele, hogy fogalmam sincs róla kicsoda.
- Bocsika... - de látszott rajta, hogy egyáltalán nem bántja a dolog.
- Mindegy hagyjuk. - mondtam beletúrva a hajamba és tovább figyeltem a fiúkat.
- Na megyek, mert lassan vége a koncertnek. - állt fel.
- Okés - válaszoltam, de már el is libbent az asztaltól.
Elkezdtem agyalni. Azért ezt mégsem fogom annyiban hagyni. Nem, már nem vagyok rá annyira dühös. Annyira. Kompenzálta maga a koncert, hogy viszonylag jobb, derűsebb lett a kedvem.
De azért az is szarul esett, hogy egyedül kellett itt ülnöm végig. Persze, hogy ilyenkor senki sem tudja ledugni ide a képét. Miért is? De legalább volt annyi a társaságban, hogy küldtek üzeneteket, miért nem tudnak jönni ma. Áh mindegy is.
Intetten Ednek, hogy adjon még egy pohár piát, amint meghozta, szürcsölgetni kezdtem és a gondolataimba merültem, amíg meg nem éreztem, hogy lehuppantak mellém.
- Hát mégis megvártál. Azt hittem, mire ide tudok jönni, már nem leszel itt. De örülök, hogy itt vagy.
Nem válaszoltam, csak néztem a szemeibe. Kezdte magát kényelmetlenül érezni és megszakította a szemkontaktust és a tánctért kezdte vizslatni.
- Na mondj valamit légyszi. - kezdet neki amikor újra rám nézet. Nem akartam egyelőre megszólalni, hagy főjjön csak a saját levében, amit ő csinált magának.
- Sajnálom. Sajnálom, hogy nem a teljes igazságot mondtam neked, de olyan jó volt úgy beszélgetni valakivel, aki nem tudja ki vagyok. Nem azért álltál velem szóba, mert Liam Payne vagyok a one directionból, akiért milliók rajonganak. - elhúzta a száját erre a kijelentésére, amin magamban kuncogtam, de hangosan csak horkantottam egyet, mert azért csak befigyelt egy kis egó a palinál. Hah "milliók rajonganak", szuper.
- Jó mindegy felejtsük el.- mondtam neki, de azért ez egy kis bosszúért kiállt.
Beszélgetni kezdtünk minden féléről. Körülbelül egy óra elteltével, már nagyon sok mindent tudtunk a másikról. Egyre jobban felengedtünk egymás társaságában, ami mondjuk az elfogyasztott alkohol mennyiségnek is köszönhető volt.
Fészkelődni kezdtem, mert egyre jobb zenéket játszott a dj, és ezt Liam is észre vette.
- Kyara valami gond van? - kérdezte aggodalmasan. Nekem meg eszembe jutott, hogy mi lenne, ha tánc közben törleszteném egy kicsit a bosszúmat.
- Semmi baj nincs, de... nem megyünk tácolni? - kérdeztem, de válasz sem várva felálltam, megfogtam a kezét és húzni kezdtem be a tömegbe.
Háttal álltam neki és mozgatni kezdtem a csípőmet a zene ritmusára. Ő a kezét rárakta az említett testrészemre és mozdulatait hozzám igazította. Annyira jó érzés kerített hatalmába, ahogy egyszerre követték egymást a mozdulataink, mintha nem most táncolnánk először együtt. Főleg amikor kezei vándorútra tévedtek a testemen, azt hittem elájulok az érzéstől. Kezdett egy kicsit visszájára fordulni a bosszúm azt hiszem. Kezeimet a nyakába akasztottam és még közelebb húztam magamhoz és hozzá nyomtam a fenekemet az ágyékához, amire felszisszent. Hirtelen magafelé fordított, arcaink roppant közel kerültek egymáshoz. Éreztük egymás lélegzetét. Láttam rajta, hogy megszeretne csókolni, de ezt én nem engedhetem. Gyorsan lehajtottam a fejemet, arcomat a nyakába fúrtam és mélyen beszippantottam erőteljes, férfias illatát. Hallottam, hogy csalódottan sóhajt egyet, de nem foglalkoztam vele. Ő is ugyanazt tette mint én, belefúrta az arcát a hajamba és így összebújva folytatuk a táncot.
Millió és egy gondolat cikkázott a fejemben, hogy vajon fogunk- e még találkozni, vagy sem, mit gondolhat rólam, vagy egyáltalán hova vezet ez az egész.
Nagy nehezen elváltam tőle, majd a fejemmel biccentettem az asztalunk felé. Vette az üzenetet és újjait az enyémekre kulcsolva vezetet át a táncolok között.
Tudtam, eljött az idő arra, hogy elváljunk és haza induljak, mert már nagyon késő volt. De azt az érzést, hogy még mindig fogja a kezemet, egyszerűen nem akartam elengedni. Sóhajtottam egy nagyot.
- Ne haragudj Liam, de én lassan megyek. Későre jár nagyon és fáradt is vagyok.
- Oké semmi gond. Nekem is megkellene keresnem már a fiúkat. Bár úgy látom nem nagyon hiányoltak. - mutat az asztaluk felé, ahol több fiatal lánnyal szórakoznak. - Gyere kikisérlek.
Odamentünk a pulthoz és elköszöntem, Scott-tól és a többiektől, majd kisétáltunk a clubból.
Amint kiértünk Liam maga felé fordított és a karjaiba zárt, homlokát az enyémhez érintette, úgy nézett le rám.
- Nagyon, de nagyon boldog vagyok, hogy megismerhettelek Kyara. Remélem ezután is fogunk találkozni.
- Azt soha nem lehet tudni, mit hoz a jövő. - válaszoltam neki, de belül éreztem, nem olyan biztos, hogy fogunk még találkozni. - Figyelj Liam, te ismert ember vagy. Rengeteg emberrel találkozol nap mint nap. Kis idő múlva, azt sem fogod tudni, ki vagyok. - mondtam neki szomorúan.
- Ne beszélj butaságokat- simogatta meg az arcom. - emlékezni fogok rád hidd el. Most te figyelj rám! - két kezével megfogta az arcom és úgy beszélt tovább hozzám - Nagyon megkedveltelek Kyara és az a vonzódás ami köztünk van nem lehet csak úgy elfelejteni. Nem szeretném, ha ez itt és most vége legyen.
Kivette a kezemből a telefonomat, beleírta a számát, csinált egy selfiet, majd megcsörgette magát és visszahelyezte a kezembe a készüléket. - Így ni. Keresni foglak, de te is kereshetsz.
- Ahj... oké. Majd meglátjuk.- kicsit elkezdtem reménykedni, hogy úgy lesz, ahogy mondja.
Leintett egy taxit és kinyitotta nekem az ajtót. Mielőtt beszálhattam volna, megragadta a karomat.
- Keresni foglak! - az arcomhoz hajolt és egy puszit adott rá - Jó éjt Kyara. Álmodj szépeket.
- Neked is Liam! Szia! - intettem neki, ahogy beszálltam és a taxi elindult.
Nem is tudom mit gondoljak erről a mai estéről. Az biztos nem volt mindennapi. Mosolyognom kellett, amit egyszerűen nem lehetet levakarni az arcomról. Otthon levetkőztem, lezuhanyoztam, befeküdtem az ágyamba és próbáltam aludni.
Behúnytam a szememet és Liam mosolygós szép arcát láttam magam előtt.
X.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro