3. rész
Kyara
- Uhm... Egyébként ismered a bandát?
- Nem nagyon. Egy pár számot ismerek tőlük amit a rádióban játszanak és ennyi.
- Értem az király. - mosolygott
- Miért kérdezted? - vontam fel kérdőn a szemöldökömet.
- Semmi-semmi. Csak fura, hogy azért egy elég híres banda.
- Az lehet, de nem nagyon követem a sztárok életét. Szabadidőmben, ami nem sok van, inkább olvasok vagy a konyhában ügyködöm. Az újságban inkább átugrom a pletyka rovatot. Reggelente átgörgetem a közösségiket és annyi.
- Jól is teszed. Sokszor olyan hülyeségeket írnak össze, aminek kb. a fele sem igaz. Tiszta agyrém komolyan.
Úgy mondta el ezeket, mintha saját maga is tapasztalta volna.
Nem nagyon tudtam mit mondani neki erre.
- És te a banda miatt vagy itt?
- Persze - nevetet
- Most komolyan, egy igazi number1. rajongóval van dolgom? - kérdeztem halál komoly fejjel, de ő csak fulldoklot a nevetéstől. -mi ilyen vicces? - kérdeztem,de már én is mosolyogtam. - azt mondtad, hogy a banda miatt vagy itt.
- Igen miattuk vagyok itt, de nem rajongó vagyok, hanem - itt elgondolkodott - úgymond velük dolgozom.
- Ahha. Oké
- Na de nekem most mennem kell, mert mindjárt kezdés van és ott kell lennem .
- Oké menjél nyugodtan .
- Öhm figyelj csak. Meddig maradsz? Nem iszunk valamit a koncert után? Szeretnék még veled beszélgetni egy kicsit .
- Ahm ihatunk egyet. Akkor megvárlak.
- Rendben. Sietek. - adott egy puszit az arcomra, amin nagyon meglepődtem és még szerintem el is pirultam. Elindult, de még visszafordult, hogy mondjon valamit - Előre is bocsánatot szeretnék kérni tőled. - mondta majd gyorsan elsietett, mielőtt megkérdezhettem volna, hogy miért is.
Na mindegy ez fura volt és nem értettem, de mindegy nem foglalkoztam vele tovább. Majd elmondja ha akarja.
Gondoltam folytatom az olvasást, amíg nem jön valaki a társaságból.
Kis idő elteltével felkonferálták a bandát, amire én is felkaptam a fejemet. Meglepődve vettem észre, hogy totálisan tele van a hely, egy gombostűt sem lehetne leejteni.
A szinpadon mozgolódás kezdődött és megjelent 4 srác, mire a tömeg hangos sikításba kezdett, komolyan mondom ezek a lányok totál bekattantak.
Végig néztem a fiúkon és megakadt a szemem az egyikőjökön.
Ő is engem nézett és bocsánatkérően mosolygott rám, majd elfordult és elkezdték az első számot.
Én meg csak ültem és néztem ki a fejemből. Nem hittem el amit láttam. Ő volt a szimpadon és énekelt, hihetetlenül szuper hangja van. Istenem, csak néztem és néztem. Annyira látszott rajta,hogy imádja amit csinál.
Aztán beugrott valami. Ledöbbentem, amikor felfogtam.
Szóval ez volt az ami miatt kért előre bocsánatot.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro