A kórházban:

Todoroki szemszöge:

Féltem, hogy Midoriyának milyen baja lehet. Doktornő megvizsgálta és fél óra múlva vissza jött mikor Midoriya magához tért. Félve vártunk a doktornőre aki mikor vissza jött olyan arcot vágott mint aki szellemet látott volna. Nagyon meg ijedtünk.

- Kérem mind a ketten nyugodjanak meg nincs semmi probléma. - mondta, de az arc kifejezése nem változott

- Akkor mi van velem?- kérdezte Midoriya aki a nő mondata után kicsit megnyugodott

A doktor vett egy mély levegőt és kimondta egyszerűen.

– Maga terhes...

Nagyon meglepődtünk..
- Elnézést szerintem rosszul hallo – de még mielőtt befejezhettem volna a nő közbe vágott.
–Nem, jól hallották, maga terhes. - mutatott Midoriyára aki fapofával ült.

- Az nem lehet!!- üvöltöttük egyszerre.

- Én se nagyon tudom el hinni, de így van. - mondta a doktor. – Tessék itt vannak az eredmények.

Átnéztük mind a ketten és tényleg úgy van ahogy mondja. Midoriya elkezdett sírni.

- Mi a baj?

- Annyira boldog vagyok!!- mondta majd átölelt.

- Én is—mondtam majd visszaöleltem.

- Mióta?- kérdeztem a dokit.

- 2 hónapja.

- Akkor azért voltál annyiszor rosszul és azért hánytál .- mondtam mire csak helyeslően bólintott.

Ezek után Midoriyáékhoz mentünk mert nem akartam ezek után egyedül hagyni.

Hetek kell később. Este 9-10 körül:

Midoriya szemszöge:

Éppen lefekvéshez készülődtünk mikor én.......
-Todoroki-kun?- felkapta a fejét és szerintem azt hitte, hogy valami bajom van, mert mostanában többször voltam rosszul és olyan fejet vágott mint aki valamitől megijedt volna a neve hallatán.

- Igen?- kérdezte kicsit félve.

- Hogy mondjuk el a többieknek?- kérdeztem, mire megnyugodott.

- Jó kérdés. Van ötleted?

- Szerintem előbb a családainknak kéne elmondani...- válaszoltam mire helyeslően bólintott.

Lefeküdtünk. Midoriya oda bújt hozzám és szorosan ölelt.

- Todoroki-kun? Félek..- ennyit mondtam mire Todoroki rámnézet.

Todoroki szemszöge:

- Mitől?

- Mi lesz ha baja lesz a kicsinek vagy neked.....Én azt nem akarom. – ,,még csak nemrég tudtuk meg de egyből ilyen jut eszébe?? ,,Nagyon aranyos "- gondoltam.

- Nyugalom. Nem hagyom hogy bajotok essen. - mondtam és szorosabban magamhoz öleltem, mire elkezdett sírni.

- Todoroki-kun mi lenne ha anyukámnak holnap mondanánk el ebédnél? Hiszen amúgy is együtt ennénk. – kérdezte miközben a könnyeit törölte le, én csak bólintottam.

Másnap ebédnél:

- Annyira jó hogy itt vagytok újra. Rég beszéltünk. – mondta Inko ( Midoriya anyja).

- Igen, igen.- bólintottunk

- Anya, valamit el kéne mondanunk neked. – szólt Midoriya fél órával később, mert csak akkor jutottunk rendesen szóhoz.

- Oké.... Miről lenne szó?

- Ezt egy kicsit nehéz elmondani de....de nekem......nekünk gyerekünk lesz..- mondta Midoriya kicsit összehúzódva. Én meg néztem Inkot aki először csak ált és nézet értetlenül. Midoriya félve fel emelte a fejét és ezután az anyukája elkezdet visongani. Először megijedtünk nem tudtuk hogy mi baja van. Oda rohant hozzánk és ezt mondta:

- Gratulálok. Annyira boldog vagyok!! – mi csak értetlenül néztük.

– Nem lepődtél meg? – kérdeztük aztán.

- De igen. De ANNYIRA ÖRÜLÖK!!!!!!!!- nagy kő eset le a szívünkről.

- Hány hónapos??

- Három.- feleltem

- Ki tudja még?

- Senki

- Akkor minél hamarabb el kéne mondanotok.

- Igen tudjuk de, ezt nehéz elmondani. Úgy terveztük hogy hamarosan elmondjuk Todoroki-kun családjának és Uraraka-sannak és Iida-kunnak, később meg az osztálynak is.

- Oké.

Midoriyának már kicsit nőtt a hasa, de annyit nem hogy feltűnő legyen. Persze ha jobban megnézik akkor már látszik hogy az nem azért van mert sokat evett. Todoroki nagyon figyelt Midoriyára nehogy valami baja legyen. És teltek a hetek.

Midoriya 4hónapos terhes:

- Midoriya szerintem előbb Urarakáéknak kéne elmondani.

- Miért?

- Nem tudom hogy a családom hogy reagálna és apám biztos kiakadna. Ezért szeretném ha apám valami örültséget csinálna legyen kiktől segítséget kérni aki már tud róla.

- Jó.

Egy szombati nap 1 órakor:

Midoriya szemszöge:

Mi házunkban voltunk ahova meghívtuk Urararkát és Iidát ebédelni. Azért ide hívtuk őket, mert Inko elutazott és így nem volt senki sem otthon. Todoroki főzött míg én megterítettem, raktam ki rágcsát (későbbre). Egyszer csak megszólalt a csengő.

- Szia Deku-kun! – köszönt Uraraka-san

- Szia Uraraka-san. Hol van Iida-kun?

- Azt mondta csak 2 óra körül tud csak jönni.

- Akkor megvárjuk. Gyere beljebb.- beengedtem Uraraka-sant, és mikor lepakolt szóltam Todorkinak hogy Iida csak később jön.

- Wow! Todoroki te tudsz főzni!

- Igen, persze.

1 órával később megérkezett Iida-kun is leültünk enni és jót beszéltünk. Ebéd utáni csöndet Uraraka-san törte meg.

- Valami különös okból hívtatok meg nem? Elmondjatok most mi az??

- Persze!- mondtam és vettem egy nagy levegőt.
- Uraraka-san, Iida-kun egyrészt azért hívtalak meg titeket hogy elmondjam hogy........én........én.....én terhes vagyok.. – mondtam ki nagy nehezen. Nem néztem az arcukra mert nem tudtam mit fognak reagálni és nem akartam látni azt ahogy kiakadnak.

- Ez nem lehetséges! – szólalt meg először Iida. Uraraka csak csöndben ült. – Csak is nők lehetnek terhesek!

- De ez így van Iida! Mi is meglepődtünk rajta, de tényleg lesz egy gyerekünk. – mondta Todoroki, mert látta hogy én most nem merek megszólalni.
-Itt vannak a papírok, gyere megmutatom. – azzal el is ment Iida-kun Todorokival és Uraraka-san ott maradt velem. Csak csöndben ült, pár perc múlva felnéztem rá ekkor szólalt meg.

- Hány hónapja??-kérdezte kicsit félve de az arcán semmi érzelem nem volt.

- 4 hónapja.

- Deku-kun szabad??- nézet rám Uraraka-san de nem értettem mit.

- Mit Uraraka-san? Ha a papírok érdekelnek akkor az Todorokinál van aki a szobámban van Iidával.

- Nem, nem az. – Uraraka fel állt a helyéről és oda jött hozzám és a hasamra mutatott jelezve arra hogy mutassam meg neki.

- Ja erre gondoltál...P-Persze, miért ne. – mosolyogtam rá. Felálltam és lesimítottam a pólóm hogy látszódjon hasam, amiben éppen most alakul ki egy élet. Uraraka-san amit meglátta rám nézet, elkezdet sírni és a nyakamba ugrott.

- Urarka-san mi a baj??- kérdeztem

- Semmi. Gratulálok Deku-kun!!!

- Akkor miért sírsz??

- Csak boldog vagyok! Bármiben kell segíteni csak szólj!

- Köszönöm szépen!-visszaöleltem Uraraka-sant és mind a kettőnknek lefolyt egy-két öröm könnycsepp. Ezek után Iida-kunék is visszajöttek ő is gratulált majd tovább beszélgettünk, de ekkor Iida váltott hirtelen témát.

- De hogy fogjátok elmondani a többieknek??

- Még nem tudjuk. Nektek van ötletetek?

- Előbb Aizawa-senseinek kell szólni. Mondjuk elmondjuk neki és az egyik osztály főnöki óra elején elmondjuk a többieknek is. - mondta Iida-kun a kezét hadonászva

- Ez remek ötlet Iida. - mondta Todoroki és rám nézet, én egy bólintással jeleztem hogy nekem is megfelel.

Délután 6 órakor elmentek Iidáék és mi Todorokival leültünk filmet nézni.

Todoroki szemszöge:

Miután Iidáék elmentek leültünk filmet nézni. Egyszer csak Midoriya a hasához kapja a kezét és felszisszent.

- Mi a baj?!- pattantam fel a helyemről rémülten.

- Semmi baj Todoroki-kun csak azt hiszem......azt hiszem..... RÚGOTT EGYET A PICI!!!!!!!!!!! – mondta nagy boldogan Midoriya ekkor már én is megnyugodtam.

- Hadd halljam!- mondtam majd Midoriya hasára tettem a fülem és vártam. Nem kellett sokat várni mert egy fél perc múlva újra rúgott. Nagyon meghatódtam.

- Todoroki-kun.....te sírsz? – kérdezte Midoriya

- Csak meghatódtam. –mondtam és letöröltem a könnyeim, majd megöleltem Midoriyát.

Elmondtuk a rá következő héten Aizawa-senseinek hogy mi van most Midoriyával és hogy következő osztályfőnöki órában elmondanánk az osztálynak. Beleegyezett. De úgy ha Midoriyával az alatt az óra alatt kitalálnak neki egy új edzés tervet. Beleegyeztünk mind annyian és másnap jött a nagy igazság pillanata. Óra elején Todoroki, Iida és Uraraka mentek ki a tanári asztalhoz. Mindenki furán nézet.

- Srácok mit csináltok?- kérdezte Kirishima.

- Srácok valamit el kell mondanunk nektek. – mondta Uraraka

- Mondjátok nyugodtan hallgatunk titeket! – mondta Ashido és már feszülten várt mi lesz az amit mondanak. De nem csak ő volt az akit türelmetlen lett. Bakugot kivéve mindenki figyelt. Bakugo csak egy ,,tch" vágott oda mint az szokásához hívő és lefeküdt a padjára aludni.

Folyt köv.

- Hewwo!!! Itt is a 2 rész!!!! Nem lett túl jó és igazából inkább kisebb apróságokból áll.. Reméem azért tetszik! :) Jövő héten új rész!! Addig is HEWWO!!!!!!