Draco nyugodtan rendezgette a papírokat a dolgozó szobájába, ugyanis Hermione éppen Scorpiussal volt a közeli játszótéren, ő pedig úgy döntött kihasználja az időt és dolgozik egy kicsit, mielőtt azok, akiket a legjobban szeret hazaérnek és mielőtt eleget tesznek a Potter házaspár vacsora meghívásának. Draco gondolni se akart az előtte álló estére, bár már nem volt ellenségesnek nevezhető a viszony közte és volt iskolatársa között azért még sem szívesen töltötte vele a szabadidejét. Éppen pár jelentést süllyesztett a megfelelő aktába, amikor kopogás hangzott  bejárati ajtó felől - Túl korai lenne,hogy Hermione hazaérjen és amúgy is minek kopogna? - gondolta. Kitárta az ajtót és szembe találta magát Harry Potterrel.

- Szia! - köszönt a szemüveges és kezet nyújtott az igen csak meglepett varázslónak.

- Mit akarsz Potter? - Draco elfogadta a kézfogást, de továbbra sem értette mit keres itt Harry.

- Mondták már, hogy milyen kedvesen tudsz üdvözölni embereket Malfoy? - Draco elengedte a füle mellett a megjegyzést.

- Akkor még egyszer megkérdezem, mit akarsz Potter? Ha Hermionét keresed nincs itt...

- Hozzád jöttem! - Draco felhúzta a szemöldökét, fogalma sem volt róla mit akarhat tőle a férfi.

- És minek is?

- Bejöhetek? Nem túl kellemes a küszöbödön beszélgetni! - Draco arrébb állt az ajtóból Harry pedig belépett a nappaliba. A szőnyegen gyerekjátékok hevertek, de ettől eltekintve a lakásban patinás rend volt.

- Elárulod végre, hogy minek köszönhetem a látogatásod?

- Nos, mondhatjuk úgyis, hogy barátkozni jöttem!

- Ginny vagy Mione?

- Mi?

- Ki kényszerített rá, hogy ide gyere és kezdjünk szívélyes csevegésbe?

- Ginny...szerinte már vacsora előtt kezdjünk el barátkozni,hogy ott már egy csepp konfliktus se törjön elő...

- Tudok viselkedni Potter...ameddig te is viselkedsz!

- Ha nem becsmérelsz engem vagy Ginnyt..

- Potter te komolyan azt gondolod, hogy képes lennék bárhogyan is bántani egy kilenc hónapos terhes nőt?

- Nem...nem tudom...nem tudlak kiismerni és ez megijeszt...

- Jó, akkor mondom másképp...Hermione miatt csinálom ezt az egészet...fontos nekem és ha őt megnyugtatja,hogy elmegyek a vacsorára és olyan illedelmes leszek,mint még soha akkor megteszem...bármit megtennék érte! Bármit..amit csak akar!

- Tudod, az elején kételkedtem benne, hogy ti tényleg működni fogtok együtt, de Hermione boldog veled...végre megint olyan, mint volt. Jó hatással vagy rá és ő is rád..

- Hogy érted?

- Hermione végre újra mosolyog és nem csak a munkájának él..kiegyensúlyozott és életvidám és én már nagyon régóta nem láttam ilyennek..Te pedig hát, kevésbé vagy Malfoy..

- Mindjárt elolvadok a bókodtól Potter.. - Draco látványosan megforgatta a szemét - De, te sem vagy olyan szörnyen elviselhetetlen ha már itt tartunk...

- Kezdetnek nem rossz! Akkor számíthatok rád a vacsora alatt és után is?

- Megegyeztünk Potter!

- Harry..- A szemüveges ismét kezet nyújtott.

- Draco..- Rázta meg a kezet a szőke is. - Ha már ilyen roppant nagy barátok lettünk az elmúlt 10 percben Harry - ironizált a volt Mardekáros - Nagy gond lenne ha Scorpiust is elvinném? Anyámék éppen az idei kiruccanásukat töltik és nem szívesen bíznám rá Scorpot egy manóra..

- Ugyan már ne hülyéskedj kérlek...Szerintem Ginny kifejezetten örülne neki! Akkor este találkozunk Draco? - nyomta meg szándékosan a férfi keresztnevét Harry.

- Este! - A két férfi még mindig a nappaliban állt, de a levegőben már valami megváltozott...ráléptek egy útra, ami akár jól is elsülhet. Mindeközben Hermione is hazaért, belépett a nappaliba és szabályosan ledöbbentette a látvány, hogy a legjobb barátja, Harry Potter és a szerelme, Draco Malfoy teljesen normális hangnemben beszélgettek. Scorpius Hermione mögött állt és csak nézte a felnőtteket, nem értette mi folyik itt és ki ez az ember, de megelégelte, hogy az apja nem vele foglalkozik, ezért hihetetlen sebességgel szaladt oda hozzá és ugrott a nyakába.

- Apa képzeld - Draco még idejében kapta fel a felé száguldó gyereket, mielőtt az neki csapódott volna - Hermione megígérte, hogy elmegyünk az állatkertbe és veszünk nekem egy új plüssállatot! - újságolta teljes lelkesedéssel a kisfiú.

- Először is úgy látom ti ketten engem már meg sem kérdeztek - mosolygott rá a férfi Hermionéra - Másodszor pedig köszönni majd én fogok? - dorgálta meg játékosan Draco.

- Szia! - köszönt kissé megszeppenve a fiú - Te apa egyik barátja vagy?

- Fogalmazhatunk úgyis..

Hermione eddig teljes csendben figyelte az eseményeket és szinte araszolva közeledett a kis társasághoz. Nem értette mit akar itt Harry, de büszke volt rá is és Dracora is, hogy képesek emberi hangnemben beszélni egymással.

- Scorp ő itt Harry egy régi barátom - szólalt meg végre a boszorkány is. Scorpius kissé félénken, de előre nyújtotta a jobb kezét a férfi felé, bár nem igazán értette mire jó ez csak azt tudta, hogy az apja is mindig ezt csinálja, szóval biztosan nem lehet rossz dolog.

Harry gyengéden megrázta a kis kezet és ismét bemutatkozott:

- Harry Potter vagyok! És te?

- Scorpius Malfoy!

- Nagyon örülök! - Scorpius az apjára nézett, mintha várna valami reakcióra és egy kissé közelebb húzódott hozzá a karjában.

- Ügyes voltál, fiam!

- Akkor kaphatok két plüssállatot is az állatkertben?

- Le se tagadhatod, hogy Malfoy vagy! - csóválta meg a fejét Draco.

- Ez egy igen?

- Ez egy talán, amit akár igenné is alakíthatsz ha jól viselkedsz ma Harryéknél a vacsorán, amin részt veszünk.

- Nagyon jól fogok viselkedni megígérem!

- Kétség sem fér hozzá!

Harry mosolyogva nézte a fiút és Dracot és a gondolataiban ott motoszkált, hogy hamarosan rá is ilyen beszélgetések fognak várni.

- Én akkor megyek is...este találkozunk! Draco,Scorpius nagyon örültem! Mione - nyomott egy puszit a nő arcára - Jó volt téged látni!

Miután a szemüveges távozott Hermione még mindig a kezdeti döbbenet alatt állt. Scorpius a szőnyegen játszott ügyet sem vetve a két felnőttre.

- Mit keresett itt Harry?

- Ginny rávette, hogy jöjjön el és barátkozzon meg velem mert nem szeretné ha vacsora alatt vitába kezdenénk.

- És?

- És amint látod a ház egyben van, párbajra utaló jel nincs..

- Ne viccelőd ezt el kérlek! Most akkor barátok lettetek?

- Azért ne túlozzunk, de haladunk valami kedvesebb viszony felé!

- Köszönöm! Tudom, hogy Harry nem a szíved csücske, de értékelem, hogy próbálkozol!

- Érted bármit! - Hermione kissé lábujjhegyre állt, hogy egy lágy csókot leheljen a férfi ajkaira és  épp amikor egy kissé jobban viszonozta volna Scorpius a háttérben elmormogott egy "Fujjt" ami nevetésre késztette a boszorkányt.

- Scorp ideje lenne már a délutáni alvásodnak ha nem tévedek!

- De apa én nem is vagyok álmos!

- Ez pedig nem alku tárgya!

- Akkor sem megyek aludni!

- Ne vitatkozz velem! Nyomás!

- Nem!

- Scorpius ne kelljen még egyszer mondanom!

- Scorp - szólalt meg gyengéden Hermione - Mi lenne ha most lefeküdnél és mikor felébredsz én csinálnék egy kis pudingot?

- De én választhatom ki milyen ízűt?

- Amilyet csak szeretnél! - A kisfiú egy pillanatig elgondolkozott az ajánlaton, majd bólintott és elindult felfelé az emeleten.

- Hogy az ördögbe csinálod ezt?

- A fiad pont olyan, mint te...kompromisszum képes csak a megfelelő dolgot kell ajánlani.

- Engem azért nem vennél le  a lábamról egy adag pudinggal ha például Weasleyvel kellene ebédelnem vagy ilyesmi..

- Nem..téged egészen máshogy győznélek meg - Hermione szemében megcsillant valami, ami felcsigázta Dracot.

- Például?

- Hát..például.. - Hermione közelebb hajolt és a férfi érezte a nyakán a leheletét, ami borzongást váltott ki belőle, majd amikor a nő ajkai már hozzáértek  a bőréhez kissé meg is remegett. A lány gyengéden csókolta végig a férfi nyakának minden négyzetcentiméterét, aki egyre hangosabb sóhajokat hallatott. Az idegei pattanásig feszültek, amikor Hermione keze lecsúszott oda..és még így is, hogy csak nadrágon keresztül érintette is kézzel fogható bizonyíték lett az izgalmára. Draco kissé eltolta magától a nőt és amilyen határozottan csak tudott megszólalt:

- A dolgozó szobámba! Most! - utasította a nőt.

- De Draco mi van ha Scorpius felébred?

- Nem fog csak menj kérlek! - Hermione amilyen gyorsan csak tudott úgy iszkolt be a dolgozó szobába, hallotta, ahogy kattan a zár és ahogy Draco elmormol egy Disaudiot majd a következő pillanatban már az iroda asztalon ült, miközben a férfi igen sebesen szabadította meg a ruháitól. Érezte ahogy benne is felforrósodik a vágy, ahogy a férfi egyre lejjebb haladt a csókolgatással és mikor már a bugyija is valamelyik sarokba landolt alig bírt magával. Draco szinte lerángatta magáról a pólót, majd Hermionét az asztal lapjára hasaltatta. A nő hallotta a férfi övének csörgését, majd a cipzár sercenését és mire észbe kapott volna a férfi határozottan belé hatolt. Sosem szeretkeztek még így, mindig kiélvezték egymás testének felfedezését, de most sürgette őket az idő. Minden mozdulat durva volt, de mégsem fájdalmas. Draco mindig ügyelt rá, hogy ne okozzon neki fájdalmat viszont azzal is tisztában volt, hogy Hermionét feltüzeli ha nem bánik vele úgy, mint egy porcelán babával. A lány nyögései egyre gyakoribbak és hangosabbak lettek és mikor ő is felvette a Draco által diktált ritmust a férfi is egyre nagyobbakat sóhajtott. Mikor a férfi hirtelen kézzel is izgatni kezdte Hermione szabályosan felsikított a gyönyörtől. A teste rázkódni kezdett, ami Draconak épp elég volt és így mindkettejüket elérte a beteljesülés. Pihegve próbálták magukra venni a ruháikat, de még mindig az iméntiek hatása alatt álltak.

Miután végre sikerült ők is az emelet felé vették az irányt. Immár nekik is pihenniük kellett mert az előttük álló este igencsak hosszúnak ígérkezett, de a szerelmük egyre erősebb és erősebb lett.