~Levi szemszög~

Kikerekedett szemekkel néztem hol Petrára hol a kezei között reszkető lányra.

-Te... Te normális vagy?-kérdeztem már szinte kiabálva.

-Ezt nekem mondod, vagy a drága Era-channek?-szorosabban fogta a lányt.

-Te magadtól vagy ilyen hülye vagy valaki segít?

-Az titok-kacsintott,majd ismét felvette a gyilkos pillantásait.

Ez hülye.

-Miből gondolod, hogy ő az a lány?-kérdeztem szemforvatva, mire ijesztően felnevetett.

-Láttam, ma egész nap téged lesett. És-itt átkarolta a lány vállát.-Elbeszélgettünk Era-channel.

-Oké Petra, engedd el a lányt, és szakítsunk normálisan.

-Nem szakítunk!-csattant ki.-Hiszen én szeretlek. Te is engem. Minden rendben van köztünk.

-Igen, csak én nem szeretlek.

-Ezt meg se hallottam.

-Hát én leszarom hogy hallottad-e vagy sem, számomra akkor is vége.

Fagyosan néztem a barna hajú lányra, aki először sírni kezdett,utána gyilkos pillantásokkal díjazta Era-t, azzal elkezdte csapkodni. Mint valami nem is tudom mi. Ez a csaj közveszélyes eskü. Próbáltam elrángatni Petrát a síró lánytól, de nem sikerült. És ekkor jött az én meglepetéscsomagom. Eren tök lazán jött ki a kapun, de amint meglátott minket jött, és kiszedte a reszkető lányt a közveszélyes Petra kezeiből. A lány sírva bújt Eren karjai közé, aki próbálta megnyugtatni azzal hogy a haját simogatta.

-E-Eren-sírta, majd mégjobban Erenbe csimpaszkodott.

-Ssshhssh, nyugi Era.

-Mi-mit ártottam Petra-sannak?

-Semmit, nyugodj meg.

A kezeim között Petra, mint egy vadállat tombolt. Kiabálta hogy szeret engem, meghogy nem akar elengedni, meg megöl mindnekit aki csak rám mer nézni. Végül az iskolaorvosnak sikerült lenyugtatnia, és bevinni az orvosiba.

-Era, jól vagy?-kérdztem melléjük érve.

-I-igen-mondta majd elengedte Erent.-És nagyon sajnálom az előbbit.

-Miért kérsz bocsánatot?-kérdezte Eren mosolyogva.-Hiszen nem csináltál semmit.

-De részben az én hibám is a balhé.

-Ezt hogy érted?-ráncoltam a szemöldököm.

-Hát... Petra-san tudta jól hogy-itt elvörösödött.-Tetszel nekem Levi-san. És nem tudtam hogy együtt vagytok. Azt mondta segít meghóditani téged, aztán amikor suli után meglátott elborult az agya. Tényleg sajnálom-kezdett újra sírni.

-Úristen Era jól vagy?-kérdezte egy lány,aki idegesen trappolt hozzánk. Gondolom Era barátnője.-Bohom Eren!

-Bohom Misa-mondta Eren, majd engem karon fogva indultunk el a házam felé.

De nekem végig egy kérdés cikázott a fejemben. Mi a halál az a "bohom"?

-Eren?-törtem meg a közénk ülepedett csendet.-Mi az a bohom?

-Misaval így köszönünk egymásnak. Ne kérdezd hogy honnan van.-emelte fel nevetve a kezét, amin elmosolyodtam. Olyan zabálni való ez a gyerek.-Amúgy... Petrával vége?-kérdezte lehajtott fejjel.

-Igen-túrtam bele hajamba.-De ez a kirohanása borzalmas volt. Kinem néztem volna belőle.

-Én igen-kuncogta Eren, mire vállba bokszoltam.

-Hülye gyerek-nevettem én is, majd tovább mentünk.

A házamhoz érve egy gyors csókot váltottunk azzal szerelmem hazaindult.

Remélem tetszett😊
Ha igen, csillagozzatok😉

Hi Minna👽
Bocsánat a késésért, de a napjaim túlságosan összefolytak. Lehet hogy még ma, de holnap tuti hozom a kövi részt. Illetve bocsi ha nyomi lett :/

De most lenne egy fontos kérdésem. A storyt 40 részesre tervezem, de ha többet szeretnétek lehet több is,mivel a fejecskémben van ötlet:3

Kommentbe írjátok meg ha nem elég a 40 rész😂❤❤❤

Bye bye Minnaaa😘