23. fejezet
~Levi szemszög~
-Mit csináltál vele?-kérdezte a barna hajú lány tömeg gyilkos tekintettel vizslatva a szemüvege mögül.
-Mikasa 2.0-forgattam meg a szemem.
-Kuss-vágta rá hirtelen, mire tenyérméretűre nőttek a szemeim.
-Hanji ez tényleg te vagy?-mutogattam a mellettem ülő lányra, mire ő büszkén bólogatni kezdett.
-Tetszik mi?-kérdezte önelégülten mosolyogva, mire arckifejezése visszaváltott az enyémhez hasonlító halálfájdalmas arcra.-Ne tereld a témát. Na mesélj.
-Majdnem megdugtam Erent-vallottam be lehajtott fejjel, mire Hanji száját egy meglepödött nyögés hagyta el.
-HEEEEEEEEEE?! Levi kicsit nyersen fogalmazol-mondta már nevetve.
-Hát de ha így történt akkor hogy mondjam?-kérdeztem halvány mosollyal az arcomon.
-És az hogy sikerült? Tudtommal te Petrával jársz...
-Hát-vakargattam zavartan a tarkóm.-Hiányzott. Mert hogy tegnap nem jött be. És a visszatartott érzelmeimet így vezettem le rajta.
-...-Hanji ledöbbenve nézett.-Hihetetlen vagy-dadogta, majd arca "Hanjisan" elborult, kapkodni kezdte a levegőt érthetően fogalmazva fangörcsöt kapott előttem.-Ez olyan waa.
-Szerintem nem-mondtam ráncolt szemöldökkel. Majdnem megdugtam. Megint...
-Hogy érted azt hogy megint?-kíváncsian nézett rám, amitől a hideg is kirázott.
-Hát... Amikor volt a bulid akkor történt először-ismertem be pirultan.
-MIIII?! De hogy? Miért? Na és Eren?
-Nem tudja hogy ém voltam. Teljesen elfelejtette. Full részeg volt, nem csodálom hogy elfelejtette.
-Értem-kezdett gondolkodni.-Szóval ő nem tud róla...
-Nem.
-Nem gondolod hogy elkéne neki mondani?
-Hogy még jobban gyűlöljön? Kösz nem. Nem akarom hogy utáljon. Az addig oké, hogy én utálom de ő ne utáljon.
-Hoppáhoppá-nézett rám perverzen.-Szóval nem akarod hogy utáljon, de te utálhatod őt? Levi nem gondolod hogy ez így nem fer? Meg, tuti hogy te se utálod.
-Pedig de-tagadtam.
-A-a
-Dede
-A-a
-Dede
És ez még így ment egy darabig. Az ajtó nyitódására kaptuk fel a fejünket, félbehagyva ezt az idióta vitát. Az ajtóban, el se hiszem. Eren állt, óriási szemekkel nézve minket. Vagyis inkább engem.
-Öhm, nem akarok zavarni-kezdte zavartan majd kihátrált az ajtóból. Miez már?
Nagyot sóhajtottam majd én is eltávoztam. Az atjó mögött találkozott tekintetünk. Dühösen nézett. Pillantása utálattal volt teli. Hihetetlen....
Remélem tetszett😊
Ha igen, csillagozzatok😉
Ohayo goseimasu!
Oké, nekem a hosszú részek írása nem megy😅
Gommene😓
Sajnálom hogy késtem az új résszel, tegnap akartam kirakni, de egy számomra fontos személy megbántott. Nagyon. 💔
Sietek a kövi résszel❤😘
És a zene miatt megint elnézést, ha valaki az EXO-t se szereti akkor ezt is nézze el nekem😅
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro