- Kinga! Gyere csak! - kiáltott hozzám apa.
- Megyek! - kocogtam oda félve.
- Ülj le kincsem. - mutatott a lépcsőre, hogy üljek mellé.
- Van valami gond?
- Hát... Gondnak nem mondanám, hanem inkább úgy fogalmaznék, hogy megbízatás, amiből te zsebpénzt kapsz.
- Mit kellene csinálni?
- Kapaszkodj meg kérlek.... - ajjajj... Féljek?
- Mondjad.
- Meg kellene tanítanod egy gyereket íjászkodni a táborból. - ohh... Nem is említettem, hogy a tanyához tartozik egy kisebb táborozó terület is. Igen... Ott most vannak velem egyidősek is, és gondolom egy szabad foglalkozás keretében meglátták, ahogy szanaszét lövöm a szénabálát, és megtetszett nekik... És itt jön az ötezer forintos kérdés... Kit és mikor?
- Öhmmm... Ez így eddig rendben.. Deee... Kit kellene, és mikor, és hol?
- Ó de felejtős vagyok.. Holnaptól kellene, itt, Lantos Norbert névre hallgató fiút.
- Hurrá... Miről fogom megismerni?
És itt elmondott minden ismertetést róla, majd kérte, hogy még ma keressem fel. Ezt nagyon nem akartam. Ez nem volt benne a forgatókönyvben. Na de mit tudok tenni? Semmit. Elfogadom és kész. Ez van. Na... Megyek felkeresem a srácot