Ötödik rész.
-Hova megyünk? - kérdezte remegő hangon RM. Ronnienek megvolt az igencsak sajátos idióta humora, ezért egy pillanatra elgondolkozott azon, hogy nemes egyszerűséggel rávágja, hogy "dugni". De mosolyogva elvetette az ötletet, a fiú előtt próbált normálisan viselkedni. Riával simán ellőttek ilyen poénokat, sőt még durvábbakat is, de Namjoon nem Ariana volt... Így a médium lány lakatott tett a szájára.
-Hozzád, vagy hozzám menjünk? - kérdezte vigyorogva, mire Namjoon tányér méretű szemekkel meredt a kék hajúra. Ronnie unottan megforgatta a szemeit. - Rap Monster... Te ajánlgattad, hogy borozzunk együtt. - A fiú gyorsan megrázta a fejét, majd egy féloldalas mosollyal az ajkain a lányra nézett.
-Igen, ne haragudj... Kicsit sok volt nekem ez a mai nap.
-Szerintem inkább sokk - nevetett jókedvűen Ronnie. Egyszerűen imádta, ahogy a munkája lesokkolja a hétköznapi embereket. RM vigyorogva megfordította a lányt és a csípőjébe markolva elkezdte tolni maga előtt.
-Mutatom az utat - nevetett a leader, mire Ronnieból is újra kitört a röhögés.
-És most kezdjek el fütyülni, mint egy vonat, vagy mi?
A két fiatalt egy percig sem zavarta, hogy hajnal van, hangosan nevetve rohangáltak a Big Hit épületében.
-Megérkeztünk - suttogta RM. - Itt már egy kicsit csendesebben kell lennünk.
-Rendben, de nem vállalok felelősséget magamért... Nem tudom, hogy feltűnt-e, de nem vagyok egy halk személyiség és ezt a pia csak fokozza - vigyorgott fülig érő mosollyal Ronnie. Namjoon édesen felnevetett, majd hirtelen átkarolta a lány derekát.
-Ha nem tudod befogni a szádat, akkor majd befogom én - mondta a fiú egy huncut. gödröcskés mosoly kíséretében.
-Aha... És ezt mégis hogyan tervezted? - nézett Ronnie felvont szemöldökkel a leaderre.
RM beharapta az alsó ajkát miközben egy mély levegőt vett. Tekintete a lány szája és szeme között vándorolt, majd finoman Ronnie ajkaira tapadt. A médium lány meglepetten nyögött egyet mikor Namjoon finoman beleharapott, de aztán felbátorodva falni kezdte a fiú száját. Éles kis fogai nem kegyelmeztek, a visszafogottság legapróbb jeleit sem mutatva harapta és tépte RM ajkait és nyelvét. Kis idő múlva a leader lihegve vállt el a lánytól, majd ölbe kapta és felcipelte egyenesen a szobájába. Ronnie csukott szemmel élvezte a helyzetet, fejét RM mellkasának döntötte és mélyeket lélegezve szívta magába a fiú bódító illatát.
A szobába érve Namjoon finoman letette a lányt és édesen rámosolygott.
-Ülj le ahova csak szeretnél, mindjárt jövök - suttogta RM és eltűnt a sötét folyosón. A kék hajú mosolyogva nézett körbe, patika tisztaság és rend volt mindenhol. Kényelmesen leült a földre, majd az ágyra pillantva kiszúrt egy Koya plüsst. A kis koalát karjai börtönébe zárta és fejét hátra döntve várta, hogy Namjoon visszaérjen. Percekkel később meg is érkezett a fiú egy üveg bor és két pohár társaságában. - Nem lenne kényelmesebb az ágyon? - mosolygott gödröcskésen a lányra, amitől a médium azt is elfelejtette, hogy melyik bolygón van éppen.
-Valamiért szeretek a földön ülni, szerintem már szakmai ártalom - vigyorgott Ronnie.
-Ugye nem baj, hogy elloptam? - mutatott a lány az ölében pihenőre szőrmókra. Namjoon megrázta a fejét, majd kényelembe helyezte magát a lánnyal szemben.
-Dehogy. Ha szeretnéd neked adom - mondta, mire Ronnie eltátotta a száját a döbbenettől.
-N-ne-nem fogadhatom el - dadogta.
-És miért nem? - kérdezte kissé oldalra döntött fejjel a leader. Ronnie élesen beszívta a levegőt és idegesen az ajkait harapdálta, nagyon nehezen tudta visszafogni magát RM társaságában. A fiú eszméletlenül dögös volt és mindemellett imádni való személyiséggel is rendelkezett. A kék hajú úgy érezte, hogy minél több időt tölt Namjoonnal, annál jobban megkedveli őt. Ezért sem akart még egy hónapot maradni... Nem akart törött szívvel hazamenni.
-Mert ő a tiéd - mutatott Koyára, mire RM határozottan megrázta a fejét.
-Nem. Most már a tiéd. - A lány zavartan pislogott maga elé, majd Namjoonra emelte smaragd zöld tekintetét. Szemében boldogság csillogott és még valami más, amit a fiú nem tudott meghatározni, hogy mi lehetett az.
-Köszönöm - suttogta Ronnie és egy apró puszit nyomott a fiú ajkaira, ám mikor hátrébb akart húzódni a leader nem engedte.
Hatalmas kezei a lány csípőjébe martak és úgy húzta közelebb magához a megilletődött Ronniet. Ritka pillanat az olyan amikor a kék hajú csöndben van, de Namjoonnak megvoltak a módszerei, hogy hogyan hallgattassa el őt. Egy heves csók csata után Ronnie a fiú homlokának nyomta a sajátját, behunyt szemmel élvezte a pillanatot és azt kívánta, hogy bárcsak örökké tartana. Az idillt a lány telefonjának éles csipogása törte meg...
Mérgesen kihalászta a zsebéből a készüléket, majd riadtan Namjoonra nézett.
-Mennünk kell most azonnal. Ria nem bír egyedül Yoongival...
-Ez egészen pontosan mit jelent? - kérdezte RM rosszat sejtve, mire Ronnie nagyot sóhajtott.
-Nagyon éhes, nem tudja egyedül etetni. Szükség van még emberre. Ha nem jössz megértem, de nekem most mennem kell - mondta határozottan a lány, majd felállt Namjoon öléből, de a fiú visszarántotta.
-Hát te biztos nem mész sehová főleg, nem zombit etetni! - emelte fel RM a lány bekötözött karját. - Eleget áldoztál ma már Yoongi megmentéséért, majd megetetem én - a fiú szavai határozottak voltak, de a szemében félelem bujkált, amiért a kék hajú egy percig sem ítélte el.
Ronnie tapasztalt volt már a szakmában, tudta, hogy milyen fájdalmas és ijesztő megetetni egy zombit. Lágyan végig simított Namjoon arcán és egy szemérmes csókot adott a fiúnak.
-Rendben te eteted, de én is ott leszek, hogy segítsek és támogassalak - a fiú hálásan mosolygott a lányra, kezeivel a hátát simogatta, majd hirtelen szorosan magához ölelte és talpra állt Ronnieval az ölében. A lány elismerően mosolygott a leaderre. - Wow tudtam, hogy erős vagy, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire! - Orrát édesen Namjoonéhoz érintette és a fiú finoman leengedte az öléből.
Automatikusan összekulcsolták ujjaikat, majd elindultak a zombit és Riát rejtő szoba felé. Az ajtón belépve egy elég érdekes látvány fogadta őket. Yoongi még mindig a ketrecbe volt bezárva, de valahogy rákerült egy szájkosár is... Ria a rácsok között nyúlkálva simogatta a zombi fejét és próbálta megnyugtatni a síró Yoongit. Mikor a fiú megérezte Namjoon és Ronnie jelenlétét élettelen szemeit a leaderre szegezte.
-Namjoon... Éhes vagyok... Segíts - suttogta rekedten. RM kétségbeesetten Ronniera nézett, de pillantásuk nem találkozott, mert a médium lány legjobb barátnőjét nézte meredten.
-Ria, hogy került rá az a szájkosár? - kérdezte a médium. Ariana meggyötört arccal nézett Ronniera, a nekromanta lány pár óra leforgása alatt minimum tíz évet öregedett.
-Én tettem rá. Csak úgy tudom elviselhetőbbé tenni az éhségét, ha testi kontaktot létesítek vele, de amint benyúltam a rácsok közt elakart kapni... Ne haragudjatok, hogy megzavartalak titeket, de nem bírok vele egyedül - fújtatott Ariana, majd kisöpört az arcából egy kósza tincset. Ronnie mosolyogva megpaskolta barátnője kezét.
-Semmi baj, ezért vagyunk egymásnak. Namjoon vállalta, hogy megeteti - Ria csodálkozva kapta a fejét az említett fiú felé.
-Azta Rap Monster, nagyon bátor vagy! - mondta elismerően a nekromanta. Vannak perverzek akik zokszó nélkül, sőt örömmel etetnek zombikat, de egy átlag embernek ez maga volt a kénköves pokol. - Na gyere kicsi zombim, RM megetet téged -duruzsolta Yoonginak, majd óvatosan megszabadította a fiút a szájkosártól. - Viselkedj rendesen - parancsolt rá erélyesen.
Namjoon nagyot nyelt és vonakodva bedugta karját a rácsok között. Az éhes zombi nem finomkodott, azonnal RM puha húsába mart. A leader fájdalmasan felszisszent és próbált nem oda nézni, de egyszerűen képtelen volt elkapni a tekintetét. Ronnie hirtelen megfogta RM fejét és maga felé fordította.
-HÉ, NAMJOON! - kiáltott a lesokkolódott fiúra, hogy az végre rá figyeljen. - Nézz rám. - A fiú engedelmeskedve a kék hajú kérésének és a továbbiakban csak őt nézte.
Ariana egyik kezével Yoongi fejét fogta, a másikkal pedig erőtlenül a rácsokat markolta. A zombi fiú rengeteg vért vett magához Arianából, ezért a lánynak minden csepp erejére szüksége volt, hogy kontroll alatt tartsa Yoongi étkezését és Namjoon ne járjon úgy, mint ő. Pár perc múlva a zombi elégedetten morogva elengedte a leadert és nagyot nyújtózva elterült a ketrec padlóján. Ariana mosolyogva végig simított Suga karján, majd párnát és takarót adott a fiúnak. Percekig a csöndbe burkolózva ültek, nem szóltak egy szót sem. A hangtalanságot időnként megtörte a jól lakott zombi egyenletes szuszogása.
RM a médium lány vállára hajtotta a fejét és úgy pihent. Ria tablettákat vett elő a zsebéből és miután kettőt bekapott, a maradékot a leader felé nyújtotta.
-Vérserkentő. Vegyél be kettőt, jobban leszel tőle - Namjoon erőtlenül bólintott, majd szót fogadott a nekromanta lánynak. Ronnie a fiú hajába túrt és védelmezően átölelte.
-Remélem Bang PD holnaptól megtudja nélkülünk oldani a kicsi zombid táplálását - morogta Ronnie. Ariana fáradtan mosolygott legjobb barátnőjére.
-A reggeli etetés még biztosan a miénk, utána beszéljük meg vele a továbbiakat - felelte Ria, mire a kék hajú mérgesen megforgatta a szemeit és finoman lehámozta magáról Namjoont, hogy talpra tudjon állni. A művelet sikeres kivitelezése után kezét nyújtotta a fiúnak és miután RM is felállt Ronnie átkarolta a derekát.
-Mi most megyünk aludni, bármi baj van azonnal szólj.
-Rendben - bólintott Ariana. - Köszönöm, hogy azonnal jöttetek! Jó éjt.
-Jó éjt - köszönt el egyszerre Ronnie és RM, majd csendben elhagyták a helységet.
-A dorm a másik irányban van - suttogta erőtlenül a fiú, mikor a médium finoman húzni kezdte a saját lakrészük felé.
-Tudom, de most hozzánk megyünk. Ugye nem gondoltad, hogy magadra hagylak? - morogta dühösen a lány. Namjoon sápadt arcán földöntúli mosoly terült szét. A továbbiakban nem szólt semmit, csak hagyta, hogy Ronnie támogassa őt. Fáradtan, ruhástól dőltek be az ágyba, de ez volt akkor az utolsó dolog ami érdekelte őket.
-Nem árultad el, hogy miért nem akarsz egy hónapot maradni - suttogta a fiú. - Szerintem pedig... - de a mondatot nem tudta befejezni, mert édesen elaludt. Ronnie mosolyogva végig nézett a fiú alvó alakján, majd gondosan betakarta őt és egy jó éjt puszit nyomott a szájára.
-Miattad... - lehelte RM ajkaira, majd sietve letörölte az arcán végig gördülő könnycseppet.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro