-Gyere ma hozzám!-kéri Szilveszter
-Tessék?
-Aludj nálam. Add vissza a múltkorit.
-Nos...rendben. Miért is ne.-adom meg magam

Az út lényegesen hosszabb, mint az én lakásomig.
Mikor megérkezünk, egy takaros ház tárul elém, már amennyit a sötét miatt látok belőle.
-Prímusz nem bánt.-nyugtat meg, bár még nem tudom, miről van szó
Egy kutya rohan elém. Egy Golden Retriver. Leguggolok, hogy megsimogassam.

Bent a házban csak néhány célfény ég. Szilveszter megáll mögöttem és hátulról karol át. Fejét a nyakamba fúrja. Érzem, ahogyan szívni kezdi.
Kezei lassan az övemet csatolják ki. Nem bírom tovább, megfordulok és neki esek az ajkának. Harapom. Nyelve lassan becsúszik a számba és játszadozik az enyémmel.
-Nem akarsz valami kénylemesebb helyet?-kérdi suttogva
Felkap és felvisz a lépcsőn. Nadrágomban már elviselhetetlen a forróság. Szívemben pedig beteljesülni kíván ez a szerelem.
Becsukja maga mögött az ajtót. Nekinyom a falnak. Csókjait a pólóm akadályozza. Fogja hát és egy erőteljes mozdulattal széttépi.
-Egy vadállat vagy.-lihegem
-Mocskosul kívánlak!-mondja halkan a fülembe, amit utána finoman megharap
Csókjai tovább haladnak. Ajkát végighúzza a hegemen, majd nyelve hevesen verdesi a bimbóm. Felszisszenek.
Egyre leljebb halad. Lefejti rólam a nadrágom. A boxerem is.
Előttem térdel, miközben felnéz rám és kajánul vigyorog
-Ez tetszene?-érzékien csókolja meg a makkomat. Egyre hangosabban lihegek.
-Ne kínozz!-könyörgök
Kérésem nem talál süket fülekre. A szája kíméletlenül dolgozik. Nyögésem is egyre hevesebb. Hajához kapok és fejét az ágyékomhoz szorítom. Érzem, hogy még egy mozdulat és robbanok. De elég csupán rágondolnom, és megtörténik. Szilveszter gyorsan nyel. Föláll és az ágyra lök.
-Én jövök.-kötöm ki neki
-Tetszett?-arcán még mindig az előbbi vigyor
-Úgy nézek ki, mint akinek nem??
-Hmm..Idáig még nem volt panasz rám, akármit kért a sok paraszt..srác?-énekli halkan
Nem hagyok neki időt a nevetésre. Kigombolom az ingét, lesikerítem a gatyáját és..Meglepődöm. Ami ott duzzad, bele se fér a kezembe.
Finoman látok neki. Apró csókok, majd heves mozdulatok. Szilveszter teste meghajlik és nyögdécsel. Hirtelen ül fel, és átrendezi a pozitúrát.
Mögém kerül.
Vele szeretkezni valósággal birkózás. Erős férfi, de mikor ellágyul és ennek hangot ad, az ember nem tud uralkodni magán.

A reggeli napfény süt be az ablakokon. Szilveszter mellkasán fekszem. Hallom szívverését. Érzem, ahogy melegen szorít magához, majd felhúz és szerelmes csókjával bizsergeti a számat.
Ezt a judaikusan boldog képet egy valami teszi csak még ennél is tökéletesebbé: Mikor álmosan és az éjszakától verejtékezve szól hozzám.
-Szeretlek!