XVIII. Fejezet
A főpróbahéten vagyunk. Pontosabban két nappal a premier előtt. Mindenki rettentően izgul, de mindenki máshogy. Van, akit a lámpaláz kerülget, és van, aki most kezd el szöveget tanulni. Én az előbbibe tartozom. Sosem szerepeltem még ekkora közönség előtt.
Egyébként félelmetes, hogy mennyire rámragad az egész. Állandóan a dalokat dúdolom, néha meg azon kapom magam, hogy el is kezdem énekelni. Szilvesztert nem sokat láttam az utóbbi napokban, de telefonszámot cseréltünk, úgyhogy felhívtam. Fáradtnak hallott a telefonon keresztül, ezért igyekeztem békén hagyni.
A mai nap pedig már minden tökéletes kell legyen. A főpróbán fotóznak majd. Ott már nem léphetek mellé, nem téveszthetek szöveget-mondjuk ez az opció eddig se látszott- nem engedhetek meg hamis hangot, sem elbambulást.
Ezekkel a gondolatokkal lépek színpadra, az üres nézőtér elé. Már rajtam van a mikroport is. A hirtelen hangos zajtól eleinte megijedek, pedig ez az én hangom, csak eddig nem hallottam ilyen hangosan.
Sikerül össze szednem magam és a próba végéig szinte hibátlanul hoznom a szerepemet.
Furcsa, hogy mennyire feszült vagyok és félek, holott Szilveszter nincs itt. Ma szabad napja van. Rá is fér ennyi előadás után.
Az első felvonás próbája után kimegyek egyet levegőzni. Ahogy gondolkodom, begördül a parkolóba az ő szürke autója.
-Figyelj, ne haragudj, hogy késtem!-szabadkozik, lerázva magáról az autót
-Azt sem közölted, hogy szándékozol jönni.-csodálkozom
Magához szorít, és puszit nyom a fejem búbjára. Ezután elővesz egy doboz cigarettát egy öngyújtóval. A szájába vesz egy csikket. Meg is gyújtaná, de az öngyújtó nem engedelmeskedik.
-Hát ez kifújt..fenomenális.-bosszankodik
-Na várj.-előkapom az e-cigimet a zsebemből, amit nem is használok. Direkt az ilyen esetekre tartom magamnál. Odanyújtom neki.-Néha nem tudom eldönteni, hogy a kéjvágyad, vagy a nikotinhiányod a nagyobb.-mosolygok
-Köszönöm!-mosolyodik el ő is
Beleszív, s kifújja a füstöt, ami egyből be is terít.
Megnézzük a második felvonás próbáját. A nézőtéren ülünk, fent egy páholyban. A felvonás közepe fele simogatást érzek a karomon. Egyre halad a kézfejem felé. Szilveszter finoman a kezem alá türemkedik, belesimul a tenyerembe, s összekulcsolja az ujjainkat. A hatalmas kéz ellágyul. Hüvelyklye simogatja a kézhátam..
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro