Visszatérek kezemben az italokkal. Szilveszter már kényelembe helyezte magát a kanapén. Lábait félig maga alá húzva támaszkodik a karfára. Egyszerűen csodálatos látvány, ahogy a napfény megcsillan hátrazselézett haján. Most odanyúl a pohárért és belekortyol az italba.
-Nos-kezdi hidegen- szeretném, ha elmonadanád, mi fogott meg Tybalt szerepében?
-Ha elmondja, miért engem akar a szerepre.
-Először téged szeretnélek hallani.-köti ki szigorúan
-Hmmm..talán a karakterben lévő intrika és esendőség. Szeretem, ahogy a művész úr összeköti ezt a két tulajdonságot.
Tybalt emellett egy rendkívül komplex személyiség..és egyátalán.
-Értem. Az én válaszom pedig a következő: Felfigyeltem rád. Érdekes fiú vagy. Igaz, kissé csendes, de ki tudja, lehet, hogy csak kezdetben vagy ennyire félénk.
Jól esik ez a válasz. Bár elég fagyosan hangzott, de tetszik. Talán mégis megnyilvánulna valamikor a lelke?

-Most pedig jó lenne, ha felmérhetném a hangodat is.
-Ez nem inkább egy énektanár feladata lenne?
-Mondom, jó lenne.
Itt már nem ellenkezem.
-Milyen dal legyen?
-Rád bízom.
Gyakorlatilag lehetőségek végtelen tárháza nyílik meg előttem. Akár célozhatnék is az érzelmeimre a dallal, de ezt most erősnek érzem..még..talán örökre így marad.
Végül elindítom a Queen-től a Fat bottomed girls című szám karaoke verzióját és elkezdem énekelni.
Szeretem ezt a dalt, nem nehéz átéléssel énekelni. Ez az átélés pedig addig fajul, amíg el nem kezdek mozogni is a dallamra. Fogalmam sincs, mit csinálok. Nem gondolok bele a következményekbe, csak csinálom. Táncolok, amíg a második refrén környékén Szilveszter kinyomja a zenét én pedig ráeszmélek, hogy épp hülyét csinálok magamból a Rómeóm szeme láttára. A fejem ég. Majd felgyullad.
-Nem gondoltam, hogy ekkora energiabomba vagy. Mintha Freddie-t látnám.-ámelkodik
-Hát öhmmm..izé öhmm..vagyis..öhmmm-azt sem tudom, mit kéne mondjak
-Frappánsan fogalmazol.-vág bele gúnyosan- Szép hangod van. Ha hétfőn bejössz, elkezdjük a próbákat. Van kedved még esetleg csinálni valamit?-érdeklődik.
*Hmm, talán mondjuk benned tobzódni.*-Hess, te hitvány gondolat!
-Van ideje?-csodálkozom, hogy megkérdez ilyesmit
-Van. Énekelhetnél még.
Szó nélkül kapcsolom be a következő zenét. Dal jön dal után. Aztán elindítom a Bohemian Rhapsody-t és Szilveszternek felcsillannak a szemei. Azok a gyönyörű szemei. Halkan énekelem a számot.
"Mama just killed a man. Put a gun against his head. Pulled my trigger, now he's dead.."
Aztán lassan a szöveg tetőpontjához érek, amikor Szilveszterből kitör valami és teli torokból kezd énekelni.
"MAMAAA OOH
DIDN'T NEED TO MAKE YOU CRY IF I'M NOT BACK AGAIN THIS TIME TOMORROW"
Én csak nézem. Bámulom, ahogy a szeme csukva, nyaka megfeszül és ádámcsutkája fürgén ugrál torkában. Lenyűgöző.
Együtt énekelünk tovább. Az ezután következő dalokat is együtt énekeljük. Eközben elmegy az idő, besötétedik.
-Mennem kell.-jelenti ki egyszer csak határozottan
-Kikísérem.-felpattanok
Miután felhúzza a cipőjét és kilép az ajtón, visszafordul. A kezemért nyúl. Maga felé húzza, s finom csókot nyom a kézfejemre. Én mindjárt összeesek.
-A képet, amin Sur-t játszom szedd le! Nem szeretem.-teszi az este margójára
Megfordul és elsétál..