Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

VII. Fejezet

Nem tudok aludni. A hasfájásomnak már nyoma sincs. Nem vagyok éhes, sem szomjas. Járkálok fel, s alá a lakásban. A holnapra dolgozok ki szituációkat a fejemben. Van már vagy ezer. De az agyam egyre csak zakatol és nem hagy nyugalmat. Végül arra a következtetésre jutok, hogy bekapok pár szem altatót. Ez a módszer szerencsére beválik, mert pár perc múlva, mint akit fejbe csaptak egy bunkóval, zuhanok az ágyamba.

A telefonom ébresztőjére kelek. Nem kapcsolom ki. Kómásan dúdolom a Tűzorkánt. Aztán éneklem is. Lassan elkészülök. Felveszek egy rövidnadrágot, ami körülbelül a combom közepéig ér. Ehhez passzintok egy hatalmas pulóvert, de akkorát, amibe vagy négyszer beleférnék.
Beéneklek, amíg Szilveszter ideér, ha ideér. Nem tudom, jön-e. Ha jön, nem tudom hányra. Mindegy. Dél fele jár az idő. Azt hiszem, ma van még egy előadása.
Már gyakorlatilag tűkön ülök. Kettő van. Egy albumnyi Beatles-t énekeltem el, ettem, borozgattam. És még mindig semmi! Aztán egyszer csak végre! Hallom, hogy a hatalmas ököl kettőt koppan az ajtón.
-NYITOM!
-EL IS VÁRTAM VOLNA!-hallik vissza az öblös hang
Azt hiszem, ez egy jó nap lesz.
Kinyitom az ajtót. Ő hangtalanul besétál, leveszi a cipőjét és megáll az ajtóban.
-Azt hiszem, a lakásom nem labirintus. Arra tessék.-irányítom a nappali felé
Ő bólint és elindul. Hirtelen rájövök, hogy az összes képe fent van a falon. BASSZUS! A helyzet már menthetetlen.
Szilveszter betoppan a nappalimba és elkerekednek a szemei. Én már most vörösebb vagyok, mint egy paradicsom.
-Aztamindenit!-a hangjából kihallatszik a röhögéssel való küzködés
-Hát..igyekeztem a dekorálásnál.-próbálom menteni a menthetőt maradék méltóságomat megőrizve
-Az ott Latabár?-kérdi meglepődve, affelé a sarok felé biccentve, ahol a régi színészek képeit tartom
-Meg Csortos meg Tolnay!-vágom rá peckesen- Tetszik?-érdeklődöm már kissé alázatosabban
-Igen. Szimpatikus.
Ezt nem hiszem el. Hogy lehet valakinek szimpatikus egy fal??
Nemhogy inkább én lennék neki szimpatikus. Ennek az embernek tényleg nincs lelke.
-Kér valamit inni? Esetleg valami erősebbet?-ajánlom fel minden gátlás nélkül az itthon tartott legjobb italaimat
-Mik a lehetőségek?
-Jack Daniels, Tokaji, Egri bikavér..esetleg Fanta.-próbálkozom be egy viccel
Szilveszter elmosolyodik.
-A Jack Daniels egész ígéretes.
-Vizet?-reménykedem, hogy nem kér bele
-Soha!
Hatalmas kő esik le a szívemről. Mert ha már az ember whiskey-t iszik, legyen tökös és igya tisztán.
-Reméltem.
Kirohanok a konyhába az italokért..

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro