Vajon mikor tűnnek el?- Kérdem a hegeimet tapintva a tükör előtt-
Ezek háborús sebek. A nememért harcolva szereztem őket. Két nagy csík a mellkasom alján. Kellemetlen látvány, mégis elönt a végtelen büszkeség, akárhányszor meglátom őket. Eszembe jut, hogy győztem a küzdelemben.
Rápillantok az órára és konstatálom, hogy ha nem kezdek el hamar emberszerűt varázsolni magamból, nagyjából fél órát kések.
Dívásan bevonulok a fürdőbe. Először kibontom a hajam. A hosszú tincsek először a vállamra hullanak, majd a hátam felső részét terítik be. Megmosom az arcom és a mardék vízzel megigazgatom a kusza hajszálakat. Az egyik oldalt befonom egy nagy tincsbe, a másik ma szabadon rakoncátlankodhat. Gyorsan kihúzom a szemem. Megint a feketével. Pár pillanat múlva észreveszem, hogy a körmömről már eléggé lepattogzott a lakk. Gyorsan átmegyek rajta egy sötétbordó csodával. Míg szárad lengetem a kezem, mint valami esetlen fióka a szárnyait. A tükörbe magamat nézve ezen helyzetben felkacagok. De már meg is száradt a körömlakk.
Odaállok a nyitott szekrény elé és kapkodom a tekintetem ide-oda. Végül kiválasztok egy szimpla fekete farmert egy kissé kihívóbb, rojtos, hosszú újjú, bordó felsővel. Emellé jön egy vékony sál és egy vékony, aranyszínű, choker szerű lánc. A cipő így adja magát: fekete lakkbakancs. Villámgyorsan felkapok mindent. Ezután magamra fújok valami mámorító illatú kölnit.
Tekintetem az órára veti magát, s miután még kilenc sincs, emberi tempóban dobálok még a táskámba pár apróságot.
Majd fogom magam és elhagyom a lakásom. Fordul a zárban a kulcs. Hirtelen eszembe jut, hogy elfelejtettem borotválkozni, de már nem érdekel. Sietek a buszhoz. Felszállok. Néhány értetlen, néhány csodálkozó pillantás követ. Már megszoktam. Csendben utazom, aztán pár perc múlva leszállok. Gyaloglok még pár métert, míg elérem a művészbejárót és büszkén belépek A színházba. Kedves szelíd szavak fogadnak Janza Kata személyében.
-Megint korai vagy.-szól kuncogva
-Két hete dolgozom itt, szeretnék imponálni.-vetem vissza gunyoros mosollyal
Kata harsányan felnevet.
Még folytatjuk a beszélgetést tízig, amikor el kell kezdeni valahogy a napot.