Reggel a telefonom vad csörgésére keltem fel. Bence korán elment dolgozni így egyedül maradtam otthon. Nyújtózkodtam egyet és a türelmetlenül csörgő készülékért nyúltam.
- Ella! Veletek van tele az egész média!! - kezdte ingerülten Krisztián.
- Micsoda? - kérdeztem értetlenül.
- Az megy a neten, hogy brutálisan összekaptatok Bence nevelőanyjával és ezért ti is veszekedtek!
- Ez hülyeség!
- Tudom, de mindenki ezt olvassa bármelyik bulvár cikkben. Idézem khm „A sikeres énekesnő Sky jóval az eljegyzés után annyira összeveszett leendő anyósával, hogy emiatt a jegyes pár is vitatkozik és már fontolgatják a jegyesség felbontását.” Ütős cikk nem igaz?! - akadt ki én meg a sírás szélén álltam.
- Dehát ez nem igaz! - könnyeztem.
- Tudom, Ella! Figyelj beszélj minél hamarabb Bencével talán még nem olvasta ezeket - tanácsolta, mire bólintottam, habár ő ezt nem látta.
- Rendben, akkor...
- Szia - bontotta a vonalat. Azonnal kipattantam az ágyból és a szekrényemhez mentem. Kivettem pár ruhát és villámgyorsan felkaptam magamra. Megfésülködtem, fogtam a kulcsot és egyenesen a rendőrségre mentem.

- Váradi Bencével szeretnék beszélni! - néztem könyörögve Radó parancsnokra.
- Már elment.
- Hová?!
- Olyan tíz perce hazaküldtük, mert egy idő után teljesen maga alatt volt - magyarázta, mire a kezembe temettem az arcom.
- Köszönöm - hagytam ott a kissé döbbent férfit. Szinte rohantam hazáig. Lihegve és kissé csapzottan estem be a lakásba. A lakás látszólag üres volt. Beljebb mentem. A nappali és a konyha üres volt. Benyitottam a fürdőbe, de nem volt ott se. Végül a szobába néztem be. Az ágyon feküdt és a plafont bámulta.
- Bence - léptem beljebb, de nem nézett rám.
- El kell menned londonba.
- De...
- Ha nem kötődsz semmihez akkor eltudsz menni - nézett lassan rám.
- Dehát én kötődők hozzád. Szeretlek téged!
- Nem számít - vont vállat, mire értetlenül néztem rá.
- Miért?
- Mert felbontom a jegyességünket - mondta ki azt, amitől a legjobban féltem.