Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

11. fejezet

^néhány nappal később^

Végre kiengedtek a kórházból így otthon csinálhattam a dolgomat. Délután épp a lakásban takarítottam, amikor csörögni kezdett a telefonom.
- Szia - köszöntem vidáman Krisznek.
- Szia, jól vagy?
- Igen persze, de baj van?
- Nincs csak nagyon aggódtam érted.
- Nem kellett volna aggódnod miattam. Jól vagyok ez a lényeg.
- Bence mondta, hogy mi volt és örülök, hogy találtál egy rokont - mondta és hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- Én is csak egy kicsit felidegesítettem magam.
- Megértem. Figyelj, ne csinálj otthon semmit csak szigorúan pihenj!
- Jaj, de jól vagyok!
- Ella! Kérlek legalább most ne makacskodj - csattant fel Krisztián.
- Rendben akkor... - kezdtem, de Bence félbeszakított.
- FIORELLA, MI A FRANCOT KERESEL TE OTT FENT A LÉTRÁN?! - akadt ki egy "kicsit" Bence.
- Milyen létrán?! Ella! - szólt a telefonból Krisz is.
- Leraklak szia! - tettem le gyorsan mielőtt még tőle is kaptam volna fejmosást. Lemásztam a létráról és a brutál ideges Bencét figyeltem.
- Mit csináltál ott fent?! Még csak ma jöttél haza! Mi lett volna, ha leesel én meg pont nem vagyok itthon?! - hadarta dühösen, mire én lehajtottam a fejem.
- Ne haragudj rám. Unatkoztam és gondoltam kitakarítok - léptem közelebb hozzá.
- Az orvos is megmondta, hogy pihenned kell!
- Tudom - bólintottam.
- Ha bármi bajod esett volna én nem tudom mit csináltam volna - túrt a hajába Bence.
- De nem történt semmi! Jól vagyok!
- Ella, legalább rám hallgass! Kérlek - nézett rám könyörgően.
- Jó - indultam a szobába. Fogtam a párnáimat és átmentem a régi szobámba.
- Mit csinálsz, édesem?
- Semmit - tettem az ágyra és befeküdtem. Betakartam magam és hátat fordítottam Bencének.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro